Az EU megújuló energiákra vonatkozó direktívája eltérő arányt állít fel tagországonként, figyelembe véve a "kiindulási pontot", vagyis az adott állam energiaszektorának fejlettségét és a nemzetgazdaság teljesítőképességét. Ezért állhat elő például az, hogy Romániának csak 3,6 százalékkal kell még növelnie a megújuló energiák arányát, míg Svédországnak 4,6 százalékkal, mivel szomszédunknak 24 százalékot kell elérnie, a skandináv országnak viszont 49 százalékot, magyarázta a Reuters.

Megáll a szélenergia az országhatároknál

Európa-szerte óriási beruházásokat eszközöltek a szélenergia-szektorban, ám a sok milliárd eurós befektetéseknek addig nem láthatjuk hasznát, amíg a Unió nem lép fel az energiamonopóliumok ellen. Hogy Európában zavartalanul áramolhasson a szélenergia, és az instabil, változó szélviszonyokat kiegyenlíthessék, ahhoz becslések szerint több tucat kapcsolatot kellene kiépíteni az egyes vállalatok és infrastruktúráik között - mivel minél nagyobb a hálózat, annál jobban tudja kiegyenlíteni egyes részeinek változékonyságát.

A szél fúj és nem ismer országhatárokat, a szélből kinyert energia azonban rendre megreked az országokon belül. A támogatási rendszer túlnyomórészt ignorálta a hálózatok együttműködésének kérdését. A szélenergia hasznosítása gyakran monopóliumot élvező állami vállalatok kezében van. Egy új EU-s jogszabály értelmében azonban változás várható, szakértők úgy látják, a nagyvállalatok feldarabolódnak, és el fogják adni a hálózatokat fenntartó leányvállalataikat.

Az elmúlt évtizedben Dániában és Spanyolországban húzták fel a legtöbb szélerőművet. E két ország energiaigénye közel 50 százalékát képes szélenergiával kielégíteni. Dánia, mivel jól összekötötték a skandináv államokkal, könnyen át tudja adni a megtermelt energiát, ám Spanyolország csak szélenergia-kapacitása 2 százalékát képes kijuttatni az országból. Egy-egy szeles napon leállásra kényszeríti a helyi gáz- és szénerőműveket, hogy felhasználásra kerüljön a szélenergia, és ne terhelődjön túl a rendszer.

A spanyol és a francia energiaóriás (RTE) csak a közelmúltban kezdte meg az együttműködést egy 225 millió eurós támogatás jóvoltából, írta a Reuters. De ennek gyakorlati hatása csak 2014 után mutatkozik majd meg.

Tovább szigorítanák a kibocsátási limitet

A megújuló energiák térnyerése természetesen kulcsfontosságú a 2020-ra vállalt 20 százalékos emisszió-csökkentés teljesítéséhez. Az EU vezetése már korábban kilátásba helyezte, hogy a klímavédelem érdekében hajlandó 2020-ra az üvegházgáz-kibocsátás mérséklését nagyobb mértékben, 30 százalékban megszabni, hogy ezzel tovább ösztönözze a "tiszta technológiák" fejlődését.

A Financial Times honlapján megjelent közös tárcájában a brit energiaügyi miniszter, Chris Huhne, a német környezeti miniszter, Norbert Roettgen és a francia ökológiai miniszter Jean-Louis Borloo úgy érveltek, az emissziós limit erősítése szükséges ahhoz, hogy az európai zöld szektor versenyben tudjon maradni a kínai, amerikai, japán, indiai zöld innovációkkal és termeléssel. A három európai nagyhatalom szakminisztere figyelmeztetett, hogy a recesszió a klímaharchoz szükséges pénzek egyharmadát elszívta, és ha nem fokozzák az emissziók megfékezését, akkor a későbbi emisszió-csökkentések (tudniillik 2050-ig szól a teljes ütemezés) még több pénzt fognak felemészteni. Magyarán minél előbb vagyunk túl rajta, annál olcsóbb a klímavédelem.