A riói csúcson központi téma lesz a természeti erőforrások „számosítása", pénzbeli értékké konvertálása mind az államigazgatásban, mind a vállalatok mérlegeiben. A módszer célja, hogy az ökológiai értékek elvesztését is fel lehessen értékelni, és adott esetben áthárítani a szennyezőkre díjfizetési kötelességként vagy bírságként. A konferencia várhatóan egységes metodikát fogadna el e számításokra nézve.
A fosszilis gazdaság status quóját megőrző olaj- és gáz-ártámogatások lefaragásáról, valamint a halászat és szénbányászat állami dotálásának fokozatos megszüntetéséről is határoznának Rióban. Ezt azonban Japán, az Egyesült Államok és Kanada is ellenzi, jelentette a Reuters.
A hírügynökség a tárgyalásokhoz közel álló forrásokat faggatott nemrég: kételyekkel teli vélemények szivárogtak ki. Az ökotudatos befektetések felé hajló nyugdíj- és vagyonkezelő alapok szeretnék, ha elfogadásra kerülne a 200 oldalas verzió (mely egy 19 oldalas vázlatból nőtt jelenlegi terjedelmére), többen azonban egy gyengébb változat elfogadásában érdekeltek - a vállalatok háromnegyede ugyanis nem veszi számításba a tevékenysége által okozott környezeti károkat és nem törekszik fenntartható termelésre.
A durbani klímacsúcson 2011-ben mindössze annyit vállaltak az országok, hogy 2015-ig megállapodnak a klímacsökkentést kötelező érvénnyel szabályozó új egyezményről. Ez azonban csak 2020-ra fog érvénybe lépni. Ezért hosszabbították meg a következő 8 évre az 1997-ben elfogadott kiotói egyezmény hatályát. (Kína Durbanben csatlakozott a kiotói jegyzőkönyvhöz.)
David Cameron és Barack Obama a tervek szerint nem vesz részt a riói csúcson.
