Globális felmelegedés cikkek
Versenyfutás a Sarkvidékért
Moszkva hadihajókat küld a sarkkörre, Kína pedig újraosztaná a sarkvidéket, ahol a világ földgázkészleteinek harmada található. Mindeközben a sarkvidéken ketyeg a globális felmelegedés időzített bombája.
A jövőnkbe kerülhet a fekete reneszánsz
A modern világban a szén az ipari forradalom idejét idézi, ugyanakkor ez a nyersanyag még mindig a világ egyik legfontosabb energiahordozója és jó úton van afelé, hogy visszanyerje korábbi fontosságát. Elsősorban azért, mert minden másnál olcsóbb, de az sem mellékes, hogy szinte mindenhol megtalálható. Van belőle nekünk is bőven.
Magyar búzafajta lehet a válasz a globális felmelegedésre
Biztató eredményei vannak az időjárás viszontagságainak ellenálló ősi gabonafélék nemesítésére és nagyüzemi kipróbálására irányuló hazai kutatásoknak. A megváltozott időjárási körülmények új kihívások elé állítják az agráriumot, amelyekre jó válasz lehet az alakorbúza nemesített változata. Az újonnan előállított alakorfajták jól bizonyítottak az elmúlt években.
Veszélyesebb a 2 fokos felmelegedés, mint gondoltuk
A klímapolitika célja, hogy a globális éghajlatvédelmi egyezménnyel 2 Celsius-fokban maximálja az ipari forradalom utáni felmelegedés mértékét. Tudósok most mégis azt mondják: 1 Celsius-fokot kellene csak engedni, mert azon felül már elszabadul a (klíma)pokol.
Sarkköri olvadás miatt izzadunk nyáron – vagy mégsem?
Az északi-sarki jég- és hótakaró olvadása miatt súlyosbodnak a nyári hőhullámok Európában és az USA-ban. De a fokozottabb zivatarok is ennek köszönhetők - vagy éppen fordítva?
Miért lett eredménytelen a varsói klímacsúcs?
Eredménytelenként értékelte a Varsóban megrendezett nemzetközi klímapolitikai tárgyalásokat Faragó Tibor címzetes egyetemi tanár, 1997-ben a Kiotói Jegyzőkönyv szakmai főtárgyalója. A szakértő szerint a résztvevő országok érdekképviselete olyan mértékben megerősödött, hogy szinte lehetetlen áttörést elérni a tárgyalásokban.
A klímaváltozás felelősei elférnének egy csuklós buszban
Egy friss kutatás megdöbbentő eredményeket hozott: az 1845 és 2010 közötti összes globális üvegházhatású gázkibocsátás kétharmadáért csupán 81 cég és 9 ország felelős. A Gazprom az ötödik a befektetői vagy állami kézben lévő első húsz vállalat közül, a Shell pedig hatodik a Climatic Change (Klímaváltozás) című tudományos lapban megjelent kutatás szerint.
2047-re alakul át radikálisan az éghajlat
A globális felmelegedés olyan drámai lesz, hogy a leghidegebb évek is melegebbek lesznek, mint a múlt legmelegebb esztendői. Ha üvegházgázok koncentrációja tovább nő a légkörben, 2047-re melegebb lesz az átlaghőmérséklet mint az 1860 és 2005 között uralkodó átlag. Ha a klímapolitika működik, legfeljebb 2069-ig lehet késleltetni a drasztikus az éghajlatváltozást.
A válság, amin nem segíthet mentőcsomag
A klímaváltozás nem jön, nem közeledik, hanem már itt van. A megváltozott környezeti körülményekhez való adaptáció azonban költséges. Nem mindegy mennyit fordítunk a zöld gazdaságra és hogy mennyi üvegházgázt bocsátunk ki, ezek függvényében dől el, milyen lesz az évszázad klímája. Az előrejelzések emelkedő ÜHG-emissziót vesznek alapul, de a jövő még mindig formálható.
Két fok - láz, öt fok - halál
„A globális középhőmérsékletet az ember testhőmérsékletéhez hasonlítva azt mondhatjuk, hogy két fok felmelegedés lázat, öt pedig már halált jelenthet." - Így fogalmazta meg a klímaváltozás veszélyeit Hans Joachim Schnellnhuber, a Potsdami Klímakutató Intézet (PIK) igazgatója.
Élelmiszermultik segítsége kell a tengerek megmentéséhez
A tenger élelmezőnk: egymilliárd ember fehérjeforrása, javarészt a fejlődő országokban. Az élelmiszermultiknak nemcsak érdekükben áll, de kötelességük is, hogy megállítsák a tengerek szennyezésének, savasodásának és a biológiai sokszínűség csökkenésének folyamatát. Amíg nem késő. Egyre közeledik a visszafordíthatatlan változás pillanata, figyelmeztetnek a szakértők.
A víz lehet a kiút a szegénységből
Nem minden nap történik meg egy nemzet életében, különösen egy afrikai ország történetében, hogy a tudósok közlik a néppel: hatalmas földalatti víztartalékokat találtak. De az ENSZ képviselői és kenyai tisztségviselők pontosan erről tettek szenzációs bejelentést. 250 milliárd köbméternyi vízről van szó.
Nem szabad, hogy tovább nőjön a kibocsátás!
Akár 2,5 Celsius-fokkal nőhet a hőmérséklet 2050-ig az emberi tevékenység, a magas szén-dioxid-kibocsátás miatt. Nobel-békedíjjal elismert kutatók kedden, Balatonfüreden egy előadáson hangsúlyozták: el kell érni, hogy 2020 után ne növekedjen a kibocsátás.
Teljesen megváltoztatja a világunkat a klímaváltozás
Hivatalosan is közzétették az ENSZ legfrissebb klímajelentését: eszerint habár a felmelegedés megtorpanni látszik az elmúlt években, a klímaváltozás mégis alapjaiban változtatja meg az általunk ismert világot.
Itt a mediterrán klíma és további hőség jön
Az idei volt az elmúlt száz év tizedik legforróbb nyara és csapadék is jóval kevesebb esett a kelleténél. Lassan valósággá válik a klímakutatók jóslata: mediterrán lesz Magyarország klímája. Egyenlőtlenebbé válik a csapadékeloszlás, több és forróbb hőhullám lesz nyáron.
Fokozódó éghajlatváltozás – csökkenő biológiai sokféleség
A biológiai sokféleség és az éghajlatváltozás egymásra gyakorolt hatására hívja fel a figyelmet a Magyar Természetvédők Szövetsége. Az idei száraz nyár és az unió Kormányközi Éghajlat-változási Testületének (IPCC) a friss jelentése is utal arra, hogy az éghajlatváltozás komolyan érinti a fajok és az élővilág sokszínűségének csökkenését, ugyanakkor a zöld felületek megóvása segíti kivédeni az éghajlatváltozás negatív hatásait. A szervezet egyúttal felhívja a figyelmet az egyén felelősségére is.
Fuldokolhatunk a metánban
Egy új hatástanulmány szerint 60 000 milliárd dollárba kerülhet a világgazdaságnak a metánemisszióból eredő károk. Ez alatt elsősorban nem ipari kibocsátás értendő, hanem a Szibéria és Alaszka fagyott talajában lapuló irdatlan mennyiségű metán, mely a globális felmelegedés miatt a felolvadt talajból a légkörbe jut.
Most már biztos a felelősségünk
Csaknem teljes, legalább 95 százalékos bizonyossággal állítható, hogy a hőmérséklet emelkedését az elmúlt évtizedekben főképp emberi tevékenység okozza - áll az IPCC klímajelentésének tervezetében.
Háborúkat okoz a klímaváltozás. Vagy csak a meleg?
Szaporodó emberi és társadalmi konfliktusokat vetít előre a klímaváltozás következményeként egy most megjelent és máris nagy vitát kiváltó tanulmány. Eszerint az emelkedő hőmérséklet fokozza a fegyveres összecsapások és az erőszakos bűncselekmények gyakoriságát. Ellenzői szerint a készítők összekeverték az időjárást az éghajlat-változással.
Időzített bomba ketyeg az Északi-sarkon
A sarkvidék olvadása első pillantásra varázslatos lehetőségekkel kecsegteti a hajózási társaságokat és a nyersanyag kitermelőket. Most azonban kutatók kiszámították, milyen költségeket okoz majd a világnak az enyhébb északi klíma és az eredmény emberi ésszel felfoghatatlanul nagy összeg, amely meghaladja a globális GDP-t.
Tengerszint-emelkedés: 1 Celsius = 2,3 méter
Hamarabb elöntheti a part-menti lakosságot a tenger, mint gondoltuk. Ez derül ki az Amerikai Tudományos Akadémia (NAS) legújabb kutatásából. Nem a légkör melegedése lesz az elsődleges oka.
Új jéghegy született a déli sarkvidéken
Hatalmas - Budapestnél 200 négyzetkilométerrel nagyobb - jéghegy szakadt le a déli sarkvidék leghosszabb és leggyorsabban mozgó jégárjaként számon tartott Pine-sziget gleccserről (PIG)
Fogyni a klímaváltozással? A bölényeknek megy
Az éghajlatváltozás miatt veszíthetnek átlagsúlyukból az amerikai bölények egy új tanulmány szerint. A forró, száraz éghajlatú térségben élő példányok jócskán kevesebbet nyomnak, mint azok, amelyek hűvösebb és csapadékosabb vidéken róják a prérit.
Energiahatékonyság nélkül vége a mostani éghajlatnak
A Nemzetközi Energia Ügynökség szerint a mai klíma megvédéséhez szükséges kibocsátáscsökkentés felét a hatékonyabb energiafelhasználásnak kell adnia.
Felmelegedés: itt a megcáfolhatatlan bizonyíték!
Klímaszkeptikus természetfotósból lett elkötelezett klíma-aktivistává James Balog, aki 2007 óta Grönlandon, Izlandon, Alaszkában és Montanában időzített pillanatképekkel dokumentálta a világ gleccsereinek egyre vészesebb mértékű olvadásának fázisait. A National Geographic sztárfényképészéről szóló Chasing Ice című dokumentumfilmet a 12. Transylvania Filmfesztiválon láttuk, az EcoTIFF programban.
Nem ez az első globális felmelegedés
Globális mumussá változott a globális felmelegedés. Ha egy tornádó lecsap egy amerikai városra, vagy jég veri el az alföldi szőlőket, máris a klímaváltozást okoljuk az időjárási anomáliák miatt. Pedig a történelmünk során volt melegebb időszak is az elmúlt harminc évnél. Azonban ha az egyes viharokat vagy aszályokat nem közvetlenül a klímaváltozás okozza is, a gyakoriságukat drámaian megnöveli.
Utánunk a vízözön
Napokon belül kritikus értéket ér el az északi félteke jó része felett a légkör szén-dioxid tartalma amerikai kutatók előrejelzése szerint. Utoljára több mint kétmillió éve volt ilyen magas a légköri szén-dioxid szintje, a klímaváltozás következményei katasztrofálisak lesznek.
Széndioxid: nem pusztítja, hanem trágyázza az esőerdőt
A korábbi félelmeket megcáfolva tudósok úgy látják, a Föld tüdejének számító amazonasi esőerdő sokkal ellenállóbb a klímaváltozással szemben, mint gondolták. A széndioxid ugyanis afféle ”trágyaként” is szolgál, amit a levegőn keresztül vesznek fel a fák.
Gyorsabban öregszik a búza a klímaváltozás miatt
Nemcsak a fosszilis energiahordozók végesek. Az élelmiszernövények terméshozamának feszegetése sem kecsegtet végtelen lehetőségekkel. Főleg ha a búza öregedését gyorsítják a szélsőséges időjárási viszonyok, ahogy azt amerikai tudósok állítják egy kutatás eredményire hivatkozva.
Gyorsabban olvad a Déli-sark, mint gondolták
A Déli-sarkkör nyugati részén mért éves átlaghőmérsékletek 2,4 Celsius fokkal nőttek az 1950-es évek óta. Ez háromszorosa a globális felmelegedés mértékének.
Képtelenek vagyunk megállítani a tengerszint-emelkedést
Ha a világ országai radikális kibocsátás-csökkentési célokat tűznének ki, akkor sem állna meg a tengerszint emelkedése, állítják egybehangzóan a klímatudósok. A változás a Föld lakosságának 10 százalékát érinti.
2 helyett 4 fok lehet a felmelegedés
A fejlődő országok évek óta a fejlettekre mutogatnak, mondván azok eleget szennyeztek már, hadd jöjjenek most ők. A legújabb adatok szerint azonban radikálisabb kibocsátás-csökkentésre van szükség, mint amiről a kiotói egyezmény szólt.
Nyári tűzvészek és a pofátlan kártevők - ez vár ránk
Az erős szélfúvással kísért hőség katasztrofális hatású volt 2012 nyarán: futótüzeket gerjesztett. Tudósok szerint fel kell készülni rá, hogy ez lesz a nyári rutin. Sajnos a kártevőknek is kedvez a melegedő éghajlat.
A tengerek mélyét is súlyosan érinti a klímaváltozás
Négyezer méteres mélységben is befolyásolja az életet a klímaváltozás: a mélytengerek oxigénhiányát eredményezi az északi sarkvidéki jég nyári, nagy tömegben való olvadása. z oxigénhiányért azok az algák felelősek, amelyek a jég alsó oldalán élnek. Olvadáskor ezek az algák rövid idő alatt lesüllyednek a több ezer méteres mélységbe - közölték a bremerhaveni Alfred Wegener Sark- és Tengerkutató Intézet kutatói a Science című amerikai szaklapban.
Felmelegedés: 54 fokra készülnek Ausztráliában
Rendkívüli hőség sújtja Ausztráliát, ahol a meleg mellett még az óriási bozóttüzekkel is meg kell küzdenie a lakosoknak. A meteorológusoknak át is kell alakítaniuk a táblázataik színskáláját, hogy a hőséget egyáltalán jelölni tudják.
Klímaváltozás: durvább lesz, mint gondoltuk
Több, egymástól független kutatás is rácáfol a korábbi jelentésekre, így a klímaváltozás erre az évszázadra – és a következő évtizedekre várható hatásai várhatóan drasztikusabbak lesznek, mint vártuk.
Energia-, élelmiszer- és vízhiány miatt omolhat össze a világgazdaság
A népességnövekedés a víz és az élelem miatti konfliktusokhoz vezet, főként a Közel-Keleten és Afrikában - állítja az amerikai Nemzeti Hírszerzési Tanács által hétfőn nyilvánosságra hozott Global Trends 2030 című tanulmányának a legrosszabb esettel számoló forgatókönyve. A pesszimista szcenárió szerint a stabilitás hiánya hozzájárulhat a világgazdaság összeomlásához.
Áramszünetekhez vezethet a globális felmelegedés
A vízfelhasználás fele az erőművek és atomreaktorok hűtésére megy el. Víz nélkül nincs földgáz- és olajkitermelés, de széntüzeléses erőművek és atomenergia sem. A vízhiány szükségszerűen kedvezőtlen hatással van az energiatermelésre.
Gyorsabb válasz kell a globális felmelegedésre
Megkezdődött a katari Dohában hétfőn a 18. ENSZ Klímaváltozási Konferencia, amelyen mintegy 200 állam képviselői tanácskoznak két héten át az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérsékléséről szóló Kiotói Jegyzőkönyv folytatásának feltételeiről.
Lebukott a csaló klímatudós
Száz tonna vasport szórt szét a Csendes-óceán kanadai partjainál egy kaliforniai üzletember júliusban. Az éghajlatot és a lazacokat akarta megvédeni. A jogsértő esetet csak hónapokkal később tárták fel a hatóságok.
Visszafordíthatatlan pusztulás: a Föld segítségért kiált
„Ha az emberiségnek csak egy százaléknyi szerepe is van ebben a felmelegedési folyamatban, akkor nyilvánvalóan a stoptáblákat már most ki kellene rakni, vagy már régen ki kellett volna rakni” - mondta Juhász Árpád geológus a 2010-es fenntarthatósági csúcson. A rendezvény idén novemberben ismét megrendezésre kerül.
Klímaváltozás: 100 millió halott, jelentős gazdasági károk
A következő 18 évben 100 millió emberéletet követelhet a klímaváltozás, derül ki abból a jelentésből, melyet 20 fejlődő ország kormánya rendelt meg. A globális GDP 3,2 százaléka is az éghajlatváltozás áldozatává válhat 2030-ra.
Meg tudjuk változtatni világunkat!
Elérkeztünk a kritikus ponthoz, az emberek gondolkodásának tömegesen és gyorsan kellene megváltoznia ahhoz, hogy elkerüljük a visszafordíthatatlan változásokat. László Ervin professzor szerint a holisztikus gondolkodásnak az üzleti életbe és a személyes identitásba való beépülése lenne a megoldás. A világhírű professzor a Piac&Profit által szervezett beszélgetésen a hallgatók kérdéseire is válaszolt, az előadáson készült vizuális jegyzeteket most közzétesszük.
Globális katasztrófát ígér az óceánok savasodása?
Az elnyelt széndioxidtól megváltozik az óceánok pH-értéke. A módosult életkörülmények pedig felborítják a tengeri élővilág táplálékláncát. Megdöbbentő felfedezésre jutottak óceanológusok: 300 millió éve nem volt ilyen gyors az óceánok savasodása, mint korunkban.
Elégedetlen magyar szakemberek
Elégedetlen a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács a nyári Rio+20 világkonferenciával, mivel az olyan fontos gazdasági problémákra sem adott választ mint a zöld adó reformja, vagy a természetre káros támogatások ügye - fejtette ki a tanács titkára, Bartus Gábor csütörtökön sajtótájékoztatón Budapesten.
Néhány év múlva jégmentes lesz az Északi-sark
A becslésekhez képest mintegy 50 százalékkal nagyobb az északi-sarkvidéki nyári tengeri jégolvadás mértéke, és az előzetes mérések alapján a jégrengetegnek nem csupán a kiterjedése, de a vastagsága is jelentősen csökken.