Globális felmelegedés cikkek
Párizs után: bőven van tennivalónk
Ha nem akarjuk, hogy új éhínségek és erőforrás-háborúk korszaka köszöntsön ránk, nem ülhetünk Párizs után a babérjainkon, mindenekelőtt támogatni kell az energiahatékonyságot és a megújuló energia forrásokat Magyarországon – vélekednek zöld szervezetek.
Párizsi klímacsúcs: megváltó számok
Nagy nehezen elkészült a párizsi klímacsúcson elfogadott megállapodás végleges formája. A dokumentumban a Föld országai úgy határoztak, hogy a kibocsátásukat olyan mértékben csökkentik, hogy a felmelegedés ne haladja meg globálisan a két Celsius fokot, de törekednek arra, hogy ez a határérték 1,5 Celsius fok legyen. Ehhez 2020-ig hozzáigazítják a most tett vállalásaikat.
Sorra döntjük a rekordokat – de ennek nem örülünk
A 2015. novemberével záruló 12 hónap volt a Föld eddig nyilvántartott legmelegebb időszaka - igazolják a Copernicus projekt legújabb adatai. Az Európai Unió klíma és légköri elemzéseinek kiemelt projektje kimutatta, hogy az idei év figyelemreméltó időjárási jelenségek éve volt.
Párizs: a kis himalájai királyság mindenkit lekörözött
Bhután érkezett a "legnagyratörőbb vállalásokkal" az ENSZ hétfőn megkezdődött párizsi klímavédelmi csúcstalálkozójára: a himalájai királyság, amelynek majdnem háromnegyedét erdők borítják, többek között további területek újrafásításával kíván hozzájárulni a klímaváltozás elleni harchoz - derült ki a csúcson részt vevő országok felajánlásainak (INDC) elemzéséből.
Baljós árnyak a klímacsúcs felett
Éppen a klímacsúcsra időzítették a republikánusok az Obama-adminisztráció emissziócsökkentési terveinek megfúrását. Az elnök megvétózhatja a határozatot, de még ellenfeleinek még van egy dobása.
Az ősz is hozta a meleget – idén tényleg rekord lesz
Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései szerint az idei ősz is melegebb volt a szokásosnál, s mostanáig az egész év az időjárást tekintve a legmelegebbek között van. A 2015-ös magyarországi időjárás a tavalyihoz hasonlóan várhatóan globálisan is rekord meleg lesz - derül ki a meteorológiai szolgálat elemzéséből.
Még egy esély a civilizáció megmentésére?
Ma kezdődött Párizsban a klímacsúcs, azaz az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény 21. Konferenciája. A klímacsúcson a világ összes országa részt vesz, és több mint 150 állam-, illetve kormányfő lesz jelen. A kéthetes konferencia fő feladata, hogy számot vessen a 2015 során a világ államaiból beérkező kibocsátás-csökkentési vállalásokkal, és megállapodjon ezek betartásának ellenőrzésében és későbbi felülvizsgálatában.
Párizs: az utolsó utáni pillanat
Ez az utolsó utáni pillanat, amikor, ha meg nem is állíthatjuk, de legalább még lelassíthatjuk a klímaváltozást. November 30-án a világ vezetői nem csak arról kezdenek el tanácskozni, hogy ki mennyivel csökkentse üvegházgáz kibocsátását, a tét sokkal több, maga az általunk ismert emberi civilizáció.
Ismét rekordot döntünk
Bár azt hittük, hogy a tavalyi év volt a rekorder, de a jelek szerint még lehet fokozni a felmelegedést: az idei ugyanis minden eddigi rekordot megdönt. Az emelkedő hőmérsékletek hatására gyakoribbá válnak a természeti katasztrófák, amelyek súlyosan érintik a világ élelmiszer termelését – és új, minden eddiginél nagyobb menekülthullámot indíthatnak el.
Tíz centi, és ennyi
Az antarktiszi jégolvadás jelentősen hozzá fog járulni a globális tengerszint-emelkedéshez az évszázad során, ám a katasztrofális következményekkel fenyegető forgatókönyvek nem tükrözik a valóságot – állítják francia és brit szakemberek, akik a világon elsőként összevetették a modellek alapján kapott eredményeket a valós idejű megfigyelésekkel.
A trend is negatív, de van annál rosszabb is
Nem a trendszerű éghajlatváltozás, hanem a kiugró szélsőségek okoznak majd rövidtávon gondot – mondta Dr. Mika János meteorológus, egyetemi tanár, az MTA doktora a Magyar Fenntarthatósági Csúcson tartott előadásában.
A termőföldek fele már károsodott
A sivatagosodás évente tízezermillió dolláros kárt okoz a világgazdaságnak és több tízmillió embert űz el lakhelyéről, derült ki az ENSZ vizsgálatából. Mindez annak tetejében, hogy globálisan a termőföldeknek közel fele már amúgy is károsodott.
Félmilliárd embert fenyeget a tengerszint emelkedés
Sokmillió ember otthonát fenyegeti világszerte a globális felmelegedés miatt emelkedő tengerszint egy nonprofit klímakutató szervezet jelentése szerint. Ha a felmelegedést nem sikerül két Celsius foknál stabilizálni, félmilliárd ember válhat hontalanná.
Emissziócsökkentés: egyszerűen kevés lesz
A 2020 előtti kibocsátás-csökkentés jelentőségére hívta fel a figyelmet az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) legfrissebb jelentése. Nőttek ugyan a nemzetek által vállalt kibocsátás-csökkentési célszámok, de még mindig csak félúton járunk az éghajlatváltozás elkerüléséhez szükséges kibocsátás-csökkentés mértékéhez viszonyítva, ami a WWF szerint nagyon aggasztó.
Egy fokkal több lett: maradhat?
Idén átlépjük – illetve már át is léptük az egy fokos felmelegedést az iparosodás előtti időszakhoz képest - állapította meg a brit meteorológiai szolgálat. Ezzel a Föld klímaváltozása túljutott a veszélyes felmelegedés kapujának tekintett 2 Celsius-fokos hőmérsékletemelkedéshez vezető út felén.
Klímaváltozás: most megesszük, amit főztünk
Az emberi tevékenység által előidézett globális felmelegedés 2014-ban felerősített számos szélsőséges időjárási jelenséget, köztük a trópusi ciklonokat a Csendes-óceán középső térségében, a súlyos esőzéseket Közép-Európában, a szárazságot Kelet-Afrikában, a hőhullámokat Ausztráliában, Ázsiában és Dél-Amerikában.
Nem tűri a köztévé a klímaszkeptikusokat
Egy hónappal a párizsi ENSZ-klímakonferencia előtt a francia közszolgálati televízió elbocsátotta azt a meteorológust, aki könyvében bagatellizálta a globális felmelegedés következményeit. Philippe Verdier, a France Télévisions konszern meteorológiai osztályának vezetője, a France 2 csatorna időjárás-előrejelzésének műsorvezetője maga jelentette be, hogy megkapta a felmondólevelet. Ezt a köztelevízió is megerősítette.
Idén nem kombájn, hanem Bruce Lee aratja le a termést
Idén ismét számítani lehet az El Niño jelenség okozta szélsőséges időjárásra a Csendes-óceáni térségben, ami a nagy gabonatermő területeket is érinti. Az eddigi egyik legerősebb El Niñóra lehet számítani - ezért is kapta a Bruce Lee nevet Jelenleg azonban a globális készletek csúcson vannak, miközben a növényi alapanyagú üzemanyagok gyártásának mérséklődésével a kukorica iránti kereslet is csökken, így rövid távon nem indokolt az áremelkedés.
Kifogy a hó a párducok alól
A WWF friss jelentése sürgős nemzetközi fellépést szorgalmaz a hópárducok sérülékeny hegyvidéki élőhelyének megóvása érdekében, amit az éghajlatváltozás hatásai kritikusan veszélyeztetnek. A terület emellett több százmillió embert lát el ivóvízzel Ázsia szerte.
Egyre szárazabb lesz a Kárpát-medence
Egyre szárazabb lesz a Kárpát-medence az elkövetkező évtizedekben a felmelegedés miatt - mondta Mika János klímakutató az M1 aktuális csatorna szombat esti műsorában. Az idei forró, több kánikulát is hozó nyarat ugyanakkor anomáliának nevezve megjegyezte, ez nem tendencia, hiszen a felmelegedés sokkal lassabban megy végbe, és egy hosszú távú folyamat.
Forró, forróbb, legforróbb: az idei év veri a tavalyit is
Mind az idei szeptember, mind az év első kilenc hónapja melegrekordot döntött az amerikai országos óceán- és légköri hivatal (NOAA) jelentése szerint, így 2015 lehet a legmelegebb év a mérések 1880-as kezdete óta.
60 fokos hőhullámok jöhetnek
Iszonyú, a hatvan Celsius-fokos csúcshőmérsékletet is elérő hőhullámok sújthatják a Perzsa-öböl és a Közel-Kelet térségét a jövőben, ha nem sikerül lefékeznünk a globális felmelegedés okozta klímaváltozást – figyelmeztetnek a kutatók. Mi is érintettek vagyunk, nálunk is forrósággal kell szembenéznünk a nyarak során.
Újra előugrott a múlt század mumusa: az ózonlyuk
Újra növekedésnek indult az Antarktisz feletti ózonlyuk. A jelenség évekre kikerült a köztudatból, pedig sosem szűnt meg és most nagyobb, mint kilenc éve bármikor.
Hagyjuk a garázsban a szánkót, elő az esernyőt!
Hét nemzetközi intézet előrejelzése alapján különösen enyhe, de csapadékos télben lesz részünk Magyarországon. Az amerikai NASA, a kínai, az orosz és a brit meteorológiai intézetek szezonális előrejelzéseit vetette össze az Esőtánc.hu időjárási portál, hogy megbecsülje az idei tél várható időjárását.
Valami megmozdult a legfejlettebb országokban
A PwC éves elemzése a szén-dioxid-intenzitás 2000 óta mért legmeredekebb csökkenésére hívja fel a figyelmet. A 2014-es év ezzel fordulópontot jelenthetett a vezető gazdaságok szén-dioxid-kibocsátásának GDP-egységre jutó csökkentésében.
Versenyfutás a végítélettel
Nem fogjuk a tervezett 2 Celsius-fokos szinten tartani a felmelegedést – ez derül ki a Párizsban rendezett klímacsúcs előtt a világ országai által benyújtott tervezett vállalásokból. Ugyanakkor mind politikai, mind gazdasági szinten elindultak olyan változások, amelyeket néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek tartottak volna a szakemberek.
Előre jelzett világvége
Mi történne, ha az emberiség teljesen elégetné a Föld fosszilis energiahordozó-készleteit? Ezt a kérdést tette fel néhány kutató a számítógépének, és az eredménynek cseppet sem megnyugtatóak.
Ki védi meg a magyar klímát?
Az ország négy régiójában – a Nyugat-dunántúli, az Észak-magyarországi és a Dél-alföldi régió három-három megyéjében, valamint a Közép-magyarországi régió nyugati felében – már zajlik a leendő klímareferens szakemberek toborzása. Ugyanis az ország e területein októbertől összesen 300, helyi klímaadaptációval foglalkozó szakembert képeznek ki Izland, Liechtenstein és Norvégia mintegy 670 ezer eurós pályázati támogatásával.
Nem fognak éhen halni a jegesmedvék
Ahogy egyre csökken az Északi-sark körüli vizeket borító jégmennyiség, úgy egyre kevesebb fókát tudnak elejteni a jegesmedvék. De a hófehér macik újabban inkább rákaptak a madártojásra és a rénszarvasokra.
Az idei nyár csak kóstoló volt abból, ami ránk vár
Az idei nyár ízelítőt adott abból, amire az éghajlati változások miatt a jövőben számíthatunk - összegezte az Országos Meteorológiai Szolgálat az elmúlt időszak tapasztalatait. A most véget ért nyár az 1901 óta rögzített adatsorban a harmadik legmelegebbnek bizonyult, a forró, aszályos időszakokat pedig "heves események" zárták le, amik felhőszakadásokkal, helyenként jégesővel és erős szelekkel jártak - emelték ki.
Tengerszint-emelkedés: viszlát Tokió!
A NASA legfrissebb előrejelzése szerint elkerülhetetlen a tengerszint legalább egy méteres emelkedése, ami olyan tengerparti metropoliszokat sodorhat veszélybe, mint Tokió, vagy Szingapúr. Ugyanakkor a vízszint nem mindenhol emelkedik ugyanúgy. Sőt, van, ahol csökken.
Semmi jó nem néz ki az őserdőknek
A washingtoni székhelyű Center of Global Development (globális fejlődés központja) kutatóintézet száz ország műholdfelvételeit elemezte. Eredményei arra mutatnak, hogy a következő 35 évben 289 millió hektár trópusi őserdőt tarolnak le a Földön.
Klímacsúcs: sok még a teendő
Már a párizsi klímacsúcsra hangol a francia államfő és az ENSZ-főtitkára. Habár a legutóbbi G7-es csúcson történtek biztató előjeleket mutatnak a klímakonferencia elé, azért még mindig sok a teendő.
Egyhavi eső egy óra alatt – és ez csak a kezdet
A forró hetek után következő esők mennyisége manapság azt mutatja, hogy az időjárás szélsőségesebbé válik. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének vezetője szerint előrejelzéseik egyértelműen azt mutatják, hogy a csapadékintenzitás növekedése várható.
Időjárás: még hátravan a feketeleves
Az idei El Nino olyan természeti csapásokat okozhat, amelyeknek súlyossága csak azokhoz fogható - a kaliforniai földcsuszamlásoktól az ausztrál bozóttüzekig - amelyek az 1997-98-as rekordévben pusztítottak - közölte csütörtökön az amerikai Nemzeti Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA) Klíma-előrejelzési Központja.
Aszály, kártevők: védtelenek vagyunk a klímaváltozással szemben
A lakosság több mint 80 százaléka mindennapjaiban is érzékeli az éghajlatváltozás hatásait, és aggódik a klímaváltozás miatt – derül ki az Energiaklub legújabb, országos reprezentatív felméréséből.
Rekordsebességgel olvadnak a gleccserek
Évente egy méterrel rövidülnek a világ gleccserei, amelyektől több milliárd ember ivóvízellátása függ. Egy most közzétett kutatás eredményei szerint háromszor gyorsabban olvadnak a gleccserek az utóbbi években, mint a múlt században.
Obama öröksége: tiszta energia
A klímaváltozás elleni küzdelem jegyében a 2005-ös szinthez képest 32 százalékos csökkentést irányzott elő 2030-ig az erőművek széndioxid-kibocsátásában az amerikai Tiszta Energia Program.
Méterekkel magasabb árvizeket hoz a klímaváltozás
Az elmúlt 50 évben átlagosan egy méterrel emelkedtek az árvizeknél várható legmagasabb vízszintek, volt ahol 1,9 méterrel, ezért a következő években új víztározókra, a töltések magasítására és a folyómedrek rendbetételére lesz szükség - közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese.
Egy hideg nyár képes helyrehozni az Északi-sarkot
Egyharmaddal növelte az északi-sarki jégtömeget 2013 hűvösebb nyara, mivel a hideg levegő megakadályozta a jég olvadását - mutatták ki a londoni University College (UCL) és a Leedsi Egyetem kutatói a Nature Geoscience tudományos folyóiratban kedden közzétett tanulmányukban.
Hőségriadó: ez még csak az ízelítő
Tizenöt évvel ezelőtt még csak elvétve kellett hőségriadót hirdetni, mára viszont a nyarak midnennapos részévé vált. Még hosszabb hőségriadókra és több trópusi éjszakára lehet számítani a jövőben, már tíz éven belül is évente 9-16 nappal nőhet a hőségriadók időtartama - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) legfrissebb, honlapján közzétett tanulmányából.
Ilyen meleg még sose volt
Habár a tavalyi év volt eddig minden idők legmelegebbje, az idei úgy tűnik, hogy megdönti ezt a rekordot. A kutatók még sosem regisztráltak ilyen magas hőmérsékleteket júniusban, a NOAA adatai szerint csaknem egy teljes fokkal melegebb volt a globális átlaghőmérséklet, mint a 20. században.
A növények is szenvednek a klímaváltozástól
Napjainkban a klímaváltozás egyik legjobban érezhető hatása, hogy egyre gyakoribb a szélsőséges időjárás; a felmelegedés mellett az is megfigyelhető, hogy jelentősen nő a szélsőségesen meleg napok száma, ami nagyon káros lehet a növényzetre - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
Klímaváltozás? Az ausztrálok szerint kamu
Az ausztrálok 17 százaléka nem hisz a klímaváltozásban, a norvégok 15, az új-zélandiak 13 és az amerikaiak 12 százaléka nem ért egyet azzal, hogy globális felmelegedés megy végbe a Földön - derült ki egy nagyszabású nemzetközi kutatásból.
A legrosszabbra kell felkészülnünk
A gazdasági és politikai szereplők hajlamosak alábecsülni a globális felmelegedés okozta veszélyeket, pedig komoly fenyegetést jelentenek – derül ki egy friss brit-kínai jelentésből, amelyet a BBC idéz. Eszerint a lehető legrosszabbra kell felkészülnünk, mert a jelenlegi tendenciák szerint a klímaváltozás még a fejlett országokat is destabilizálhatja.
A poszméheket is kipusztíthatja a klímaváltozás
Komoly veszélyt jelent a poszméhek túlélésére a klímaváltozás, mivel hatására jelentősen csökken a rovarok természetes élőhelyeinek kiterjedése Európában és Észak-Amerikában egyaránt - állapította meg egy európai, amerikai és kanadai szakemberekből álló kutatócsoport.
Betehet a klímaváltozás a tenger gyümölcseinek
Emberi fogyasztásra alkalmatlanná teheti a kagylót és az osztrigát a tengervíz hőmérsékletének emelkedése, mivel a melegben mérgező mikroorganizmusok támadhatják meg őket - állapította meg egy svéd kutatás.
Van fél percünk a következő fél évszázadra?
Nemcsak a környezetet, hanem a gazdasági növekedés esélyeit is tönkreteszi a globális klímaváltozás - mondta Áder János köztársasági elnök szombaton Sopronban a 23. Volt Fesztiválon.