A tartós kánikula miatt az országos tiszti főorvos az OMSZ előrejelzései alapján a legmagasabb fokozatú hőségriadót rendelte el július 4-től 8-ig, majd az előrejelzések alapján a július 17-től kiadott újabb hőségriadót előbb péntek, majd vasárnap éjfélig hosszabbította meg ország egész területére vonatkozóan.
A múlt század elejétől tekintve évente átlagosan 5 nappal több “hőhullámos napot” tapasztaltak Magyarországon. A vizsgálatok során megfigyelték: a legmagasabb, harmadfokú hőségriadó kritériumát a 19. század elején csak ritkán haladták meg a hőmérsékleti értékek, az elmúlt két évtizedben viszont rendszeressé váltak. Ráadásul nemcsak a hőmérsékletek emelkedtek, hanem a hőséghullámok hossza is.
A valóban komoly egészségügyi kockázatot jelentő, 27 fokot is meghaladó középhőmérsékletű hőhullámok csak elvétve alakultak ki a kilencvenes évek előtt. A legtöbb ilyen nap ebben az évtizedben, két egymást követő évben, 2012 és 2013 nyarán alakult ki Budapesten. 2012-ben több mint három hetet tett ki a komoly hőhullámból származó napok száma összesen. A leghosszabb és legintenzívebb hőhullámot 1994-ben kellett elszenvedni Budapesten, ekkor 11 egymást követő napon nem csökkent 27 Celsius-fok alá a napi középhőmérséklet.
Ezekre kell ügyelni hőségriadó alatt a munkahelyeken!
Mint kiemelték: különösen a városlakók számára lehetnek megterhelőek a hőségperiódusok. A városok belseje felé haladva a hőmérséklet általában magasabb, mint a külterületen, ez a hőtöbblet az úgynevezett hősziget jelensége. A sűrű beépítettség, a csökkenő átszellőzés, a burkolatok jelenléte, az alacsony növényborítottság, mind-mind olyan tényezők, amik hozzájárulnak a városi hősziget kialakulásához. Ezeken kívül a közlekedés, fűtés és különböző ipari tevékenységek során a levegőbe kerülő hő, vízgőz, szennyező anyagok is módosíthatják a városok klímáját. A városi hősziget mértéke hőhullámok idején akár 5–10 fokot is elérhet, így különösen megterhelő lehet - hívták fel a figyelmet.
A meteorológusok kiemelték azt is, hogy a nappali magas hőmérsékletek mellett igen megterhelő, ha éjszaka sem csökken 20 fok alá a hőmérséklet. A legtöbb trópusi éjszaka 1992 nyarán volt. A legutóbbi igen meleg nyarakon, 2012-ben és 2013-ban csaknem négy hetet tett ki a trópusi éjszakák száma. A tavalyi, nem kifejezetten a hőhullámokról nevezetes, de ugyanakkor a szokásosnál melegebb és egyben rendkívül csapadékos nyáron 17 ilyen éjszaka volt. Az idei nyáron - az eddigi mérések szerint - 12 trópusi éjszakát rögzítettek a meteorológusok.
A tanulmány szerint a "nagy stresszt jelentő" harmadfokú hőségriadós napok gyakorisága a következő évtizedekben kisebb, országos átlagban évi 2-9 napos növekedést mutat, míg a XXI. század végére várhatóan átlagosan 12-26 nappal emelkedik a számuk. Az éghajlat természetes változékonyságából adódóan ez azt jelenti, hogy lehetnek olyan évek, amikor összesen egy hónapnál is hosszabb ideig ilyen extrém meleg napokat élhetünk át, ugyanakkor előfordulhatnak olyan évek, amikor az átlagosnál kevesebb hőhullám lesz. A hőségriadók területi eloszlását tekintve a legnagyobb gyakoriságnövekedést az egyébként is melegebb délkeleti területeken valószínűsítik a modelleredmények - tették hozzá.
Az OMSZ-ban alkalmazott két finomfelbontású regionális éghajlati modell (ALADIN-Climate és REMO) segítségével leírható a hőséggel összefüggő indexek jövőbeli alakulása - írták a meteorológusok. A harmadfokú hőségriadós események és a trópusi éjszakák 2021–2050-re és 2071–2100-ra várható. A hőségriadókat kísérő, de a nedvességtől és széltől is függő meleg éjszakák száma szintén növekedni látszik a jövőben. A modelleredmények szerint ebben a harmadfokú hőségriadóknál nagyobb változásra, a következő évtizedekben országos átlagban 9-16 napos, míg a távoli jövőre 35-37 napos növekedésre számíthatunk.
