Nem hittek a szemüknek a kutatók: a nyári időszakban Grönland szinte teljes felületén olvadásnak indult a jég, még a tengerszint felett háromezer méteres magasságban is.

A CNN hírtelevízió összegyűjtötte, hol szenvednek a leginkább a hőségtől a világban. Érdemes ezzel vigasztalnia magának a kókadozó európainak, amikor rátámad a nyári kánikula. A legmagasabb valaha mért hőmérséklet 68,8 Celsius fok!

A globális fölmelegedés egyik következményeként gyorsuló ütemben olvad az Északi-sarkvidék jégpáncélja, megkönnyítve a mélyben rejlő ásványkincsek elérését és kiaknázását. Az Arktisszal határos öt állam évek óta vitázik arról, kihez tartozik az Északi-sark. A tét nem kevesebb, mint irdatlan kőolaj- és földgázkészletek, értékes érclelőhelyek birtoklása, valamint a jövő hajózási útvonalainak ellenőrzése.

Miként reagálnak a növények a hőmérséklet emelkedésére? Milyen hatással lesz fejlődésükre a szén-dioxid-koncentráció további növekedése? Mit kell tenni azért, hogy a gyarapodó népesség biztonságos élelmiszerellátásához elegendő gabonát tudjunk termelni ötven vagy száz év múlva is? A néhány évtized múlva bekövetkező globális klímaváltozás várható hatásaira való felkészülés jegyében ilyen és hasonló kérdésekre keresik a választ a világ számos országában - köztük Magyarországon - a kutatók.

Hollywoodi színészek, rocksztárok, környezetvédők, sarkkutatók és üzleti vezetők fogtak össze, hogy együtt érjék el, hogy globális védelmet kapjon az Északi-sarkvidék. A kampány résztvevői követelik, hogy tiltsák be az Északi-sarkvidéken az olajfúrást és a nem fenntartható ipari halászatot.

Grönland gleccserei 30 %-kal gyorsabban olvadnak, mint 10 éve. A szakemberek azonban megnyugtatásképpen hozzátették: még ez az olvadási tempó sem vonja magával azt a fajta tengerszint-emelkedést, amit a leginkább vészjósló becslések vetítenek ki az évszázad végére.

Évezredeken át a jég fogságába szorult metángáz áramlik a légkörbe az olvadó Északi-sarkvidék területén - figyelmeztetnek a kutatók. A Nature Geoscience című folyóiratban közölt tanulmány szerzői szerint az ősi gáz kiáramlásának jelentős hatása lehet a klímaváltozásra. A metán üvegházhatása 23-szorosa a szén-dioxidénak, a jelenlegi klimatikus változásokban is a második legkártékonyabb szereplő. Légköri koncentrációja néhány évnyi stabilitás után mindig növekszik.

A déli-sarki jégpáncél eddig úgy tűnt megmenekül a globális felmelegedés legrosszabb hatásaitól. Most azonban két, egymástól független kutatás is arra utal, hogy az Antarktisz jege még ebben az évszázadban olvadásnak indulhat, ami jelentősen hozzájárulna a globális tengerszint-emelkedéshez.

Feltartóztathatatlan a globális felmelegedés, az üvegházhatású gázok kibocsátása 2030-ban éri el a csúcspontját, az emberiség kimeríti a Föld erőforrásait, a jelenlegi pazarló gazdasági modell fenntarthatatlanná válik - ezek a Római Klub legfrissebb előrejelzései az elkövetkező negyven évre.

Kevesebb, mint tízből négy amerikai hiszi, hogy a globális felmelegedés még az ő életében érezteti hatását a Gallup friss vizsgálata szerint. Bár a kérdésre adott válasz természetesen függ az életkortól, az amerikaiak jó része még mindig nem tartja fenyegetésnek az éghajlat megváltozását.