Immár a negyedik extrém hőhullámon vagyunk túl az idei nyáron és nem kizárt, hogy lesz még részünk forróságban és özönvízszerű esőzésekben egyaránt. Egy nemrégiben publikált kutatás ugyanis megerősítette, hogy az elkövetkező években gyakoribbak és egyre forróbbak lesznek a kánikulai időszakok és intenzívebbé válnak a viharok.

Nem hittek a szemüknek a kutatók: a nyári időszakban Grönland szinte teljes felületén olvadásnak indult a jég, még a tengerszint felett háromezer méteres magasságban is.

A CNN hírtelevízió összegyűjtötte, hol szenvednek a leginkább a hőségtől a világban. Érdemes ezzel vigasztalnia magának a kókadozó európainak, amikor rátámad a nyári kánikula. A legmagasabb valaha mért hőmérséklet 68,8 Celsius fok!

A globális fölmelegedés egyik következményeként gyorsuló ütemben olvad az Északi-sarkvidék jégpáncélja, megkönnyítve a mélyben rejlő ásványkincsek elérését és kiaknázását. Az Arktisszal határos öt állam évek óta vitázik arról, kihez tartozik az Északi-sark. A tét nem kevesebb, mint irdatlan kőolaj- és földgázkészletek, értékes érclelőhelyek birtoklása, valamint a jövő hajózási útvonalainak ellenőrzése.

Miként reagálnak a növények a hőmérséklet emelkedésére? Milyen hatással lesz fejlődésükre a szén-dioxid-koncentráció további növekedése? Mit kell tenni azért, hogy a gyarapodó népesség biztonságos élelmiszerellátásához elegendő gabonát tudjunk termelni ötven vagy száz év múlva is? A néhány évtized múlva bekövetkező globális klímaváltozás várható hatásaira való felkészülés jegyében ilyen és hasonló kérdésekre keresik a választ a világ számos országában - köztük Magyarországon - a kutatók.

Hollywoodi színészek, rocksztárok, környezetvédők, sarkkutatók és üzleti vezetők fogtak össze, hogy együtt érjék el, hogy globális védelmet kapjon az Északi-sarkvidék. A kampány résztvevői követelik, hogy tiltsák be az Északi-sarkvidéken az olajfúrást és a nem fenntartható ipari halászatot.

Grönland gleccserei 30 %-kal gyorsabban olvadnak, mint 10 éve. A szakemberek azonban megnyugtatásképpen hozzátették: még ez az olvadási tempó sem vonja magával azt a fajta tengerszint-emelkedést, amit a leginkább vészjósló becslések vetítenek ki az évszázad végére.

Évezredeken át a jég fogságába szorult metángáz áramlik a légkörbe az olvadó Északi-sarkvidék területén - figyelmeztetnek a kutatók. A Nature Geoscience című folyóiratban közölt tanulmány szerzői szerint az ősi gáz kiáramlásának jelentős hatása lehet a klímaváltozásra. A metán üvegházhatása 23-szorosa a szén-dioxidénak, a jelenlegi klimatikus változásokban is a második legkártékonyabb szereplő. Légköri koncentrációja néhány évnyi stabilitás után mindig növekszik.

A déli-sarki jégpáncél eddig úgy tűnt megmenekül a globális felmelegedés legrosszabb hatásaitól. Most azonban két, egymástól független kutatás is arra utal, hogy az Antarktisz jege még ebben az évszázadban olvadásnak indulhat, ami jelentősen hozzájárulna a globális tengerszint-emelkedéshez.

Feltartóztathatatlan a globális felmelegedés, az üvegházhatású gázok kibocsátása 2030-ban éri el a csúcspontját, az emberiség kimeríti a Föld erőforrásait, a jelenlegi pazarló gazdasági modell fenntarthatatlanná válik - ezek a Római Klub legfrissebb előrejelzései az elkövetkező negyven évre.

Kevesebb, mint tízből négy amerikai hiszi, hogy a globális felmelegedés még az ő életében érezteti hatását a Gallup friss vizsgálata szerint. Bár a kérdésre adott válasz természetesen függ az életkortól, az amerikaiak jó része még mindig nem tartja fenyegetésnek az éghajlat megváltozását.