A klímaváltozás, a globális felmelegedés a legnagyobb kihívások egyike, ami elé az emberiség valaha került. Pusztulást hozhat az emberi társadalomra és a természetre is, ha nem sikerül hatásos beavatkozásokkal lelassítani a folyamatokat.

Mindinkább előretörő megújuló energiaforrások, decentralizáltabb energiatermelés – ezek azok a trendek, amelyek egyértelműen láthatóak mind a magyar, mind a globális adatokból. Azonban nagy kérdés, hogy a kibontakozó forradalom a megújuló energiaforrások terén elegendő lesz-e a globális felmelegedés megfékezésére, mert a jelenlegi adatok szerint nem.

Az éves globális szén-dioxid-emissziónak 2020-tól csökkennie kell, különben nem tudjuk kellő mértékben lefékezni a klímaváltozást, s ennek következménye soha nem látott időjárási szélsőségek és környezetpusztulás lehet. Mik az esélyeink arra, hogy sikerül drasztikusan visszafogni a légszennyezést?

Nem sikerül a globális felmelegedés megfékezése: ahelyett, hogy csökkenne az emisszió, az idei évben az előrejelzések szerint éppen nőni fog. A jelek szerint a napi politikai érdekek mindenhol felülírják az unokáink jövőjét.

Erdőtüzek miatt tavaly rekordmértékűre nőtt a globális erdőpusztulás. Brazíliában, Portugáliában és Indonéziában égtek a legnagyobb területek. Az amazonasi esőerdőből háromszor nagyobb terület pusztult el 2016-ban, mint egy évvel korábban.

Rekordmértékben nőtt az üvegházgázkibocsátás 2016-ban, derült ki a Meteorológiai Világszervezet által közzétett adatokból. Amerika kilépése a párizsi klímaegyezményből katasztrofális hatású lehet.

Gyorsabban kell csökkentenie az Európai Uniónak az üvegházhatású gázok kibocsátását ahhoz, hogy a 2030-as és 2050-es célértékek teljesülhessenek – figyelmeztetett az Európai Számvevőszék.

Rex Tillerson amerikai külügyminiszter egy vasárnapi televíziós interjúban kijelentette, hogy "megfelelő feltételek esetén" Washington mégsem lépne ki a párizsi klímaegyezményből. A külügyminiszter a CBS televíziónak adott interjújában tért ki a párizsi klímaegyezményre, miután a műsorvezető megkérdezte, mit szól a The Wall Street Journal szombati számában megjelent információhoz, miszerint Washington fontolgatja, hogy ne lépjen ki a párizsi klímaegyezményből.

A klímaváltozás miatt megállíthatatlan a hideg, állandóan fagyott talajú területek csökkenése, 2100-ra szinte teljesen el fognak tűnni a kutatók szerint. Ez a folyamat tovább erősítheti a globális felmelegedést és hátrányosan érintheti az érintett területek biodiverzitását.

Irma megérkezett Floridába és a poklot hozta magával: Miami belvárosa részben víz alá került, több mint hárommillió háztartás maradt áram nélkül, tízezrek éjszakázhatnak szükségszállásokon. A hurrikánszezon bepillantást nyújtott abba, mi vár mindannyiunkra, ha nem fékezzük meg a globális felmelegedést.

Amerikai kutatók új tanulmánya megerősítette, hogy a kelet-antarktiszi jégtakaró központi magja akkor is stabil marad, ha a nyugat-antarktiszi jégtakaró elolvad. Az Indianai Egyetem és az Indianapolisi Pardue Egyetem (IUPUI) kutatóinak felfedezései azért jelentősek, mert egyes előrejelzések szerint a globális felmelegedés miatt a nyugat-antarktiszi jégtakaró gyorsan olvadhat.

Az elmúlt 137 évben sem volt olyan meleg év, mint a tavalyi , aszály pusztított a szárazföldeken – ez a szomorú klímamérleg. A globális felmelegedést megfékezésére irányuló törekvések is látványos kudarcot vallottak: minden eddiginél magasabbra szökött az üvegházhatást kiváltó gázok aránya a légkörben.

Két Celsius fokban maximálni a felmelegedést, ez a célja a klímapolitikának, erre kalibrálták az országok emissziócsökkentési vállalásait is a párizsi klímaegyezményben. De a tudósok azt mondják, 95 % az esélye, hogy túllépjük ezt a pontot, márpedig a nagyobb felmelegedés a jelenlegieknél még szélsőségesebb természeti folyamatokat gerjeszthet.

Az USA egykori alelnöke szerint Trump kétes renoméjú klímatagadókkal vette körül magát, elnökként ezért nem fog érdemben beszélni a klímaváltozásról.

Világszerte segíthetik a koralltelepek hosszú távú túlélését egy most közzétett kutatás eredményei. A korallzátonyokra jelenleg több tényező, egyebek között a klímaváltozás és az óceánok szennyezettsége is fenyegetést jelent.

Persze a tévévita is elterelő hadművelet. Hogy hangot adjanak a kételkedőknek, holott a tudományos közösségben gyakorlatilag konszenzus van arról, hogy a klímaváltozást emberi tevékenység, vagyis a fosszilis energiahordozók elégetése okozza.

Javult valamelyest az élelmezési helyzet Szíria egyes részein a közelmúlt eseményei és a humanitárius segítség miatt, az ország egészét tekintve ez azonban még mindig messze nem éri el a háború előtti szintet, figyelmeztet az ENSZ.

Komoly károkat szenvedett a növénytermesztés (rizs, kukorica, burgonya és szója) a hosszú ideje tartó szárazság miatt a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban, állapította meg a FAO és az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának legfrissebb közös felmérése. A lakosság nagy részének élelmiszerellátása veszélyben van. Áprilistól júniusig hiába várták az esőt az országban, megakasztva a mezőgazdasági munkálatokat és visszavetve a 2017-es évi termést.

A globális vízválság mára fenyegető valósággá vált - jelentette ki Áder János köztársasági elnök New Yorkban, a vízzel és természeti katasztrófák csökkentésével foglalkozó magas szintű ENSZ-ülésen.

Sikerült megállítani a tüzet a horvátországi Split városának határánál - jelentette a horvát sajtó. Jelentések szerint néhány órán belül 20 helyszínen keletkezett tűz hétfő éjszaka Dalmáciában. Omis és Split között 4500 hektárnyi terület égett le, és 80 ember sérült meg, többségükben tűzoltók.

Óriási, hatezer négyzetkilométer kiterjedésű, azaz Békés megyénél valamivel nagyobb jégtömb vált le az Antarktiszról - írta a BBC hírportálja. A tudósok már májusban megjósolták, hogy nyáron leszakadhat a Larsen C jégselfből, vagyis a parti síkságról a tengerbe belenyúló jégtömegből egy hatalmas darab egy törésvonal mentén, amelyet évekkel ezelőtt fedeztek fel.

A metán az olajfinomítóknál és a földgázkitermelésnél kerül a levegőbe, s 84-szer erősebb üvegházhatású, mint a széndioxid. Obama egyik törvénye ennek kibocsátását szabályozta, ám Trump most elengedi ezt a kötelezettséget a fosszilis szektor cégeinek. Az emberi eredetű klímaváltozás 25 százaléka a metánnak köszönhető.

Tudománytalanok és megkérdőjelezhető kalkulációkon alapulnak Trump indokai, amikkel megmagyarázta a Fehér Ház kertjében tartott beszédében, hogy miért lép ki a párizsi klímaegyezményből. Pontról-pontra megvizsgálták őket.

És ez még csak becslés, mert eddig nem modellezték azt a lehetőséget, hogy az USA kilép a párizsi klímaegyezményből.

Bár a világ nagy része az utolsó pillanatig reménykedett, Trump tegnap este hivatalosan is bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép a párizsi klímaegyezményből. A 195 ország által aláírt egyezmény felrúgásával, az USA olyan országok között díszeleghet most, mint Szíria és Nicaragua. Trump sosem titkolta, hogy hoaxnak tartja a globális felmelegedést, és ezen semmilyen adat vagy észérv nem tudott változtatni. Ezzel a lépéssel az USA nemzetközi megítélése az eddigieknél is mélyebb pontra süllyedhet, Trump pedig Elon Musk személyében az egyik legnagyobb techgurut és véleményvezért veszítette el tanácsadói csapatából. Bár az USA döntése más országoknak is kedvet adhat a kilépéshez, Európa és Kína is jelezte, hogy ez az esemény semmiben nem befolyásolja eddigi álláspontjukat a Föld védelmét illetően.

Remek társaságba keveredett az Amerikai Egyesült államok: rajta kívül csak összesen két olyan ENSZ-tagország van, amely nem része a párizsi egyezménynek: Szíria és Nicaragua.

Lépfene, bubópestis, fekete himlő és spanyolnátha vírus - ezek mind ott lapulnak Szibéria fagyos talajában a korábban eltemetett áldozatok testében. Ha kiolvadnak, még mindig fertőzhetnek, globális járványokat okozhatnak - figyelmeztetnek francia tudósok. Olyan vírusok is felszínre kerülhetnek, amik az ősidőkben sújtották az emberiséget.

Az Északi-sarkon van a világ felfedezetlen, de kitermelhető földgázkészletének közel egyharmada, olajkészletének 13%-a, valamint nagy mennyiségű ritkaföldfém, amik az elektromos autók motorjaihoz kellenek. A Szovjetunió 1991-es összeomlása óta nem volt ennyi orosz nukleáris rakéta a régióban, mint most.

Németország és az EU is nyomást helyezett Trumpra: hosszantartó károkat okozna az európai szövetségeseivel való kapcsolatában, ha kilépne a párizsi klímaegyezményből. A Fehér Ház makacsul hallgat.

Veszélybe került a világ legnagyobb mag vésztartalék készlete a klímaváltozás miatt. A raktárat az Északi-sarkon arra létesítették, hogy egy világkatasztrófa esetén újra lehessen telepíteni az élelmiszernövényeket. A tavalyi rekord meleg év miatt viszont megolvadt a jég.

Vegyi anyagokat juttatni a légkörbe, hogy tompítsuk a napfényt? Üvegházgáz-emisziót küldeni az űrbe? Trágyázni a savasodó tengereket? Tudósok, mérnökök, feltalálók dolgoznak olyan technológiákon, melyek enyhítenék a klímaváltozás hatásait. Ez a geoengineering. Egyesek viszont attól félnek, hogy a természet "megbuherálása" beláthatatlan folyamatokat indíthat el. Az eljárások politikai elfogadtatásának előkészítésén egy magyar szakember dolgozik New Yorkban.

Ha Ivanka Trumpon és az Exxon Mobiltól átigazolt külügyminiszteren múlna, az USA a globális klímaegyezmény hatálya alatt maradna. Tillerson szerint az USA elvesztheti nemzetközi befolyását, ha kilép a megállapodásból, és kapcsolatai a szövetségeseivel sérülhetnek. Donald Trump júniusig dönt az ügyben.

Egyes emlősök és melegvérű állatok testmérete csökkent, amikor a Föld hőmérséklete felmelegedett évmilliókkal ezelőtt – állapította meg egy kutatócsoport.

1998-ban, Bécsben tartották meg az első nemzetközi energiahatékonysági konferenciát. Azóta minden év március 6-án igyekeznek felhívni a világ figyelmét arra, hogy mennyire fontos az energia gazdaságos és környezetkímélő felhasználása, valamint az alternatív energiaforrások alkalmazása. Sajnos a folyamatok azt mutatják, hogy sikertelenül. Ma van az Energiahatékonysági világnap.

Elkészült a 2017-2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra is kitekintést nyújtó második nemzeti éghajlatváltozási stratégia tervezete. Az összefoglaló szerint Magyarország az éghajlatváltozás valószínűsíthető következményeit tekintve Európa egyik legsérülékenyebb országa, a zöld gazdaságra való áttérés viszont megérné. A fosszilis energiahordozók kiváltásáról és faültetésről is esik szó. A tervezet március 16-ig véleményezhető.

Gyakoribbá válnak az emberéleteket követelő kánikulák és számos tudós szerint jóval több áldozatot fognak szedni, mint ahogy azt a WHO jósolja. A globális felmelegedés a fertőzéses betegségek terjedését is elősegíti.

A hőség árt a termelésnek. Romlik tőle a terméshozam, és csökkennek a szabadban munkával tölthető órák. Márpedig a szélsőségesen meleg napok számának növekedése biztosra vehető.

Nem kérdés, hogy az embernek van szerepe a klímaváltozásban, egy friss tanulmány szerint ráadásul nem is kicsi. Most először állítottak fel modellt ennek mérésére.

Hamarosan minden reggel a klímaváltozással szembesülve kelhetünk - szó szerint. Ha így megy tovább, néhány évtized múlva elérhetetlen luxuscikk lesz a kávé, a század végére pedig teljesen eltűnhet.

Az emelkedő hőmérséklet miatt rengeteg szén kerül a talajból a légkörbe. A hatás olyan lehet, mintha egy újabb fejlett, USA-méretű ipari állam jelenne meg a nagy üvegházgáz-kibocsátók között – állapította meg egy nemzetközi kutatás az MTA Ökológiai Kutatóközpont részvételével.

Emelkedő tengerszinttel és egyre szélsőségesebb időjárási jelenségekkel, köztük egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámokkal, áradásokkal, szárazságokkal és viharokkal kell szembenézniük az éghajlatváltozás miatt az európai térségeknek az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szerdán kiadott jelentése szerint.

A legmelegebb év volt 2016 az időjárási feljegyzések 1880-as kezdete óta, a globális átlaghőmérséklet elérte a 14,84 Celsius-fokot, ami 0,94 Celsius-fokkal magasabb a 20. századi átlagnál, ezzel három egymást követő évben mértek globális átlaghőmérsékleti rekordot - közölte az Amerikai Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA), az amerikai űrkutatási hivatal (NASA), és a brit meteorológiai hivatal.

Bezárják a brit antarktiszi kutatóprogram (British Antarctic Survey, BAS) Halley VI kutatóállomását, mert a személyzet biztonságát fenyegetik a jégen keletkezett repedések. A márciustól novemberig tartó antarktiszi tél idejére bezárják az állomást, mert félő, hogy az állomásnak otthont adó Brunt-selfjég, vagyis a szárazföldről a tengerbe nyúló terület leszakadhat.

A század közepére átlagosan mintegy 2 Celsius-fokkal melegebbek lehetnek a telek Magyarországon - mondta Lakatos Mónika, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati szakértője az M1 aktuális csatornán vasárnap.

A valaha ismert egyik legnagyobb jéghegy készül leválni az Antarktisz-félszigetről - jelentették be kutatók. A déli sarkvidékről útjára hamarosan induló jéghegy nagyobb mint Fejér megye.

Új tanulmány cáfolja, hogy a globális felmelegedés üteme lelassult volna az utóbbi 15 évben. Az ENSZ által is hangoztatott elmélet hibás adatokon alapszik, a felmelegedés ugyanolyan tempóban folyik, mint korábban.

Magyarországon 2016 nagy része melegebb és csapadékosabb volt, mint az 1981–2010-es sokévi átlag az Országos Meteorológiai Szolgálat éves elemzése szerint. Az esztendő középhőmérséklete több mint 11 fok volt, a 12. legmelegebb évnek bizonyult 1901 óta, de csaknem 1 fokkal elmaradt el az eddigi legmelegebb 2014-től.

Minden eddiginél borúlátóbb prognózis jelent meg Amerika némelyik tengerparti nagyvárosáról és a tengerszintemelkedésről. A 2030-as évek közepére eltűnhet New Orleans és Miami. 400 amerikai város van veszélyben.