Történelmi adatokat gyűjtöttek arról a Stanford University, a University of California és a University of Berkeley kutatói, hogy a múltban a hőmérséklet változása milyen gazdasági változásokkal esett egybe. Vagyis hogyan hatott a melegedés a termelékenységre és a gazdasági szereplők teljesítményére. Ezeket a kölcsönhatásokat vetítették aztán ki az elkövetkező évtizedekre. És nem jó híreik vannak.
20 és 30 Celsius-fok között fokozatosan csökken a munkaerő, a termelékenység és a terméshozam, még a technológiailag leginkább fejlett országokban is. Az USA-ban –pontosabban egy-egy átlagos tagállamában – például minden olyan nap, amelyen 30 Celsius-fok fölötti a hőmérséklet, 20 dollárral lesz kevesebb egy átlagpolgár jövedelme.
A világ legszegényebb lakóinak 60 százaléka azt lesz kénytelen konstatálni, hogy jövedelme 70 százalékkal alacsonyabb lesz, mint amennyit keresni tudna, ha a klímaváltozás nem következik be. Ettől aztán csak felgyorsul a javak újraelosztása, és ez a melegebb éghajlatból előnyt kovácsolni képes országok javára fog végbemenni (vagyis Európa és Oroszország jár jól vele). A szegény még szegényebb lesz, a gazdag még gazdagabb.
De a melegedés még közel sem az egyetlen kedvezőtlen tényező. (Bár ez is folytatódik, különösen, hogy hamarosan újabb hatalmas szén-dioxid-kibocsátó indul be a Földön.) A csapadékviszonyok és az éves csapadékmennyiség változása miatt szintén rájár a rúd egyes országokra. Olyan szélsőséges időjárási jelenségek, mint például a hurrikánok ugyancsak megingatják majd bizonyos országok gazdasági állapotát. A természeti katasztrófák 2000 és 2012 között világszerte összesen 1,7 billió dollár kárt okoztak, 2,9 milliárd embert érintettek, és 1,2 millió áldozatot követeltek.
Forrás: Nature, Business Insider
