A 2016-os év sok szempontból különlegesnek tekinthető: nemcsak hogy ez volt a mérések kezdete óta a legmelegebb év (tehát az elmúlt 137 évben), de egyben sorozatban a harmadik is, amikor megdőlt a globális átlaghőmérséklet rekordja. Szomorú eredménye a 2016-os esztendőnek az is, hogy a felmelegedést kiváltó tényező, az üvegházhatást okozó szén-dioxid részaránya is átlépte a kritikus szintet. Tavaly ugyanis szemben a korábbi évekkel, mind a déli, mind az északi féltekén, éves átlagban is 400 ppm (particle per million, azaz a részecske milliomod része) fölé emelkedett a szén-dioxid szintje a légkörben – derült ki az Egyesült Államok Országos Óceán- és Légkörkutató Hivatalának (NOAA) 27. éves jelentéséből.
A szén-dioxid koncentráció ráadásul miden eddiginél gyorsabban, 3,5 ppm-el nőtt a 2015-ös szinthez képest. Erre a légkör összetételének megfigyelése, azaz 58 éve nem volt példa. A sarkköri jégmintákból származó információk alapján ilyen magas szintet az elmúlt 800 ezer évben nem ért el az üvegházhatású gázok aránya a Földön.
Jelentősen melegebbek lettek a világ óceánjai is, éves átlagban 0,41 Celsius-fokkal nőtt a tengerek felszíni átlaghőmérséklete. Ezzel párhuzamosan szintén rekordot döntött az Északi-sarkvidék jégtakarójának összezsugorodása is: a műholdas mérések 37 évvel ezelőtti kezdete óta tavaly márciusban mérték a legkisebb kiterjedését az Arktisz jégtakarójának. Mivel a befagyott tenger több napsugárzást ver vissza, mint a nyílt víz, így ez is hozzájárult a tengerek felmelegedéséhez, és az Arktisz feletti levegő forrósodásához.
A felmelegedés egyik káros mellékhatása, hogy egyre gyakoribban az időjárási katasztrófák. 2016-ban például az összes szárazföld 12 százalékát sújtotta aszály, többek között Brazíliát, Perut, Közép-Amerika kiterjedt régióit, de olyan, hagyományosan hűvös és csapadékos területeket is, mint Nyugat-Kanada. (Pedig már így is másodpercenként egy ember menekül el az othonából aszály vagy árvíz miatt.)
