Globális felmelegedés cikkek
Ezt a befektetési alapot kárhoztatják a klímaváltozás erősítéséért
A befektetési alapok és befektetési cégek már nem létezhetnek a piacon valamiféle fenntarthatósági filozófia nélkül. A zöldek azonban úgy vélik, hogy ez időnként még mindig csak afféle porhintés, miközben némelyiküknek továbbra is súlyos portfóliója van a fosszilis szektorban. Most a 6200 milliárd dollárnyi eszközt kezelő BlackRockot támadják, amiért befektetéseivel hozzájárul a klímaváltozás súlyosbításához.
Klímakatasztrófa: irány észak?
Túlélheti az emberiség az extrém (és egyelőre legvalószínűbbnek tűnő) klímaváltozást? Éppenséggel igen, de 80 éven belül a bolygóra alig lehet ráismerni. Az állatok és növények már megkezdték az elvándorlást az északi sarkvidékek felé, és lehet, hogy az emberek is erre kényszerülnek, ahogy a Föld jó része az ember számára élhetetlenné válik.
Klímaváltozás: felejtsük el a gulyáslevest és a pörköltet
A növényi eredetű ételekben gazdag, de húsban szegény étrendre való áttérés, az élelmiszerhulladék felére csökkentése, valamint a mezőgazdasági termelés fejlesztése a három kulcslépés, hogy az emberiség fenntartható jövőt építsen ki magának 2050-re.
Ha rajtuk múlik a környezetvédelem, akkor nagy a baj
A jövő generációját nem érdekli eléggé a környezetvédelem? Mit teszünk azért, hogy zöldebbek legyünk? Tudjuk, mit jelent a zero-waste? Mit tartunk veszélyesebbnek, a műanyaghulladékot vagy a légszennyezést? A Jófogás online kutatása a többi között ezekre a kérdésekre kereste a választ.
Ürge-Vorsatz Diana: egy percet se késlekedhetünk
Azonnali hatékony intézkedésekkel, átfogó gazdasági szerkezetváltással elkerülhető a fokozódó éghajlatváltozás súlyos gazdasági, társadalmi és környezeti kárainak zöme. Erre hívja fel a figyelmet kilenc hazai szakmai szervezet az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) új jelentése alapján, amely jelentős hatással lesz a közelgő ENSZ-klímacsúcsra, valamint az uniós és nemzeti álláspontokra.
Alig maradt idő a világ megmentésére
Négy évvel a legutóbbi jelentés után, újra megkongatta a vészharangot az ENSZ Kormányközi Klímavédelmi Testülete (IPCC), a kutatók most arra hívták fel a figyelmet, hogy gyorsan fogy az idő a klímaváltozás mérséklésére.
Klímaváltozás: pollenszezon januárban, malária az Alföldön
A klímaváltozás valószínűleg a 21. század legsúlyosabb környezet-egészségügyi problémája. Hazánkban a legfontosabb egészségi kockázatot az extrém hőmérsékleti események jelentik – derült ki a Magyar Tudomány szeptemberi számában megjelent írásból. A hőhullámok öt év alatt közvetlenül több mint 3800 ember halálához járultak hozzá Magyarországon.
Látható elváltozásokat okoz a növényeknél a klímaváltozás
Vastagabb levelet növeszt a növények nagy része a légkör növekvő szén-dioxidszintje miatt. Ennek a fiziológiai elváltozásnak komoly következményei lehetnek a Washingtoni Egyetem kutatói szerint. Felfedezték, hogy a vastagabb levelű növények súlyosbíthatják a klímaváltozás hatásait, mivel kevésbé hatékonyak a légköri szén megkötésében.
Nem véletlenül volt különös a nyári időjárás
Erdőtüzek és melegrekordok Svédországban, aszály Nagy-Britanniában, példátlanul hosszú kánikula az Alföldön. A különös nyár hátterében olyan légkörfizikai változások állnak, amelyeket a globális felmelegedés erősít fel, és minden valószínűség szerint gyakoribbá is tesz.
… és még vége sincs a nyárnak
Habár még nincs vége a nyárnak, de a 2018-as év legmelegebb évszaka meteorológusszemmel nézve is furcsa szezonként vonul majd be a magyarországi klímatörténetbe – hívta fel a figyelmet az Országos Meteorológiai Szolgálat friss elemzése.
Melegházzá válik a Föld, figyelmeztetnek a tudósok
Még ha sikerül is mérsékelni az üvegházgáz-kibocsátást, lehetséges, hogy a globális klíma 2 Celsius-fokos felmelegedésén belül is beindulhatnak olyan folyamatok, amik továbblendítik a klímaváltozást a 4-5 Celsius-fokos mezsgyébe.
Már egy nagy globális bank is aggódik: kezdünk kifogyni a Föld erőforrásaiból
1,7 Földre lenne szükségünk, hogy fogyasztásunk jelenlegi szintjén fedezni tudjuk igényeinket ökológiai erőforrásokkal, azok károsítása nélkül. 1970-ben még csak 2 nappal léptük túl a Föld kapacitását. A klímaváltozás negatív hatásaihoz való alkalmazkodás kerül majd a cégek és a kormányok programterveinek élére.
Most már a klímaváltozás hatásait is nézheted a műholdas képeken
A felhasználók hamarosan a Google egy új platformján figyelhetik az ökoszisztémák változását. A Google célja az, hogy a kormányok és a környezetvédő szervezetek hozzásegítse a hatékony ökopolitika kialakításához és a felelős döntéshozatalhoz.
Persorozat indult be a klímaváltozás miatt
Új pereskedési hullám indult az Egyesült Államokban: Kaliforniától New Yorkig városok és megyék perelik az olajcégeket. Új kereseti taktikát használnak: a tengerszint emelkedését, ennek a helyi ingatlanokra gyakorolt hatását és a közháborítás vádját használják az olajipari vállalatok elmarasztalásának kivívására. Ha győznek a felperesek, bármelyik eset precedensértékűvé válhat.
Idén is feléltük a Föld éves tartalékait
Idén is két végén égeti a gyertyát az emberiség, másfél Föld erőforrásai sem lennének elegek ahhoz, hogy hosszú távon fenntartsuk az életmódunkat. Augusztus 1-re esik idén a túlfogyasztás napja.
Globális felmelegedés: igen, ezért van ilyen meleg
Az északi félteke nagy területein szélsőségesen meleg és száraz időjárás uralkodik hetek óta. A kérdésre, hogy miért van ez így, a válasz nyilvánvaló: a globális felmelegedés megzavarja az évmilliók óta működő időjárási rendszereket.
Kétszer durvább lehet a globális felmelegedés, mint gondoltuk
A ma használatos számítógépes klímamodellek alábecsülik a hosszútávú változásokat. Három korábbi felmelegedési korszakból azonban az a tanulság: kétszer erősebb lehet a felmelegedés, mint amiről a klímapolitika beszél.
Így hamukálnak az olajcégek a klímaváltozásról
Nem ismerik el, hogy jelentős szerepük volt a létrejöttében, hogy most zajlik, és hogy azonnali cselekvésre lenne szükség. Fenntarhatósági és etikai jelentéseikben valami távoli dologkként kommunikálják a globális felmelegedést, amit majd egyszer kezelni kellene. Ha egyáltalán érdemes és már nincs túl késő ehhez.
Fenntarthatóbb földhasználatot akar Brüsszel
Az európai ügyekkel foglalkozó miniszterek tanácsa új rendeletet fogadott el a földek és az erdők fokozottabb védelme, a velük való megfelelő gazdálkodás érdekében, hogy 2021 és 2030 között az elvárt ütemben csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása - közölte az Európai Unió Tanácsa hétfőn.
A rekordmeleg tenger erősítette a pusztító hurrikánt
Hetekkel az előtt, hogy a Harvey hurrikán 2017 augusztusában lecsapott az Egyesült Államok texasi partvidékén, a Mexikói-öböl vize minden idők legmelegebbje, 30 Celsius-fokos volt az amerikai Nemzeti Légkörkutató Intézet (NCAR) új elemzése szerint.
Jégolvadás: a fókák vezethetik nyomra a kutatókat
A Déli-sark körüli tengerekben élő két fókafaj egyedei segítenek brit kutatóknak abban, hogy adatokat gyűjtsenek a nyugat-antarktiszi fogyatkozó jégtakaró körüli vizek hőmérsékletéről és sótartalmáról, hogy a klímakutatók még pontosabb előrejelzéseket készíthessenek a jégtakaró olvadásáról.
Ezt hozta a tavaszi nyár: a hétvégén itt az eperszezon
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképe szerint a magyar szabadföldi szamóca kisebb mennyiségben már ezen a hétvégén megjelenik a piacokon. A köznyelvben epernek hívott gyümölcs – valójában szamóca – jelenleg javarészt görög, spanyol importként kapható, illetve az utóbbi hetekben már a magyar üvegházi, fóliás szamóca is megvásárolható.
Minden rekordot megdöntött az áprilisi időjárás
A tavalyi év is az átlagosnál melegebb volt, de az idei áprilisi időjárás minden rekordot megdöntött, 2018 éve nem volt ilyen meleg a második tavaszi hónap Magyarországon - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Az oroszoknál is eltűnőben vannak a gleccserek
Az Oroszország Északi-sarkvidékének gleccsereit vizsgáló geofizikusok kimutatták, hogy a jégtömeg esetében az elmúlt évtizedben csaknem kétszer akkora volt a jégveszteség, mint az előző hatvan évben.
Felmelegedés: a hegycsúcsok is kizöldülnek
Megötszöröződött az elmúlt tíz évben az európai hegycsúcsokon élő növényfajok száma az 1957-66 közötti időszakhoz képest - mutatta ki 11 európai országi kutatóinak közös tanulmánya, amelyet a Nature című tudományos folyóiratban tettek közzé.
Balaton: unokáink már látni sem fogják?
Riasztó eredményekre hívták fel a figyelmet, a klímaváltozás miatt ugyanis a magyar tenger is gondba kerülhet: a kutatók prognózisa szerint 2100-ra a Balaton vízgyűjtőjén a vízkészlet jelentős csökkenésére kell számítani, ami befolyásolja tó hasznosíthatóságát is.
Miamit elnyelik a hullámok
A város lyukacsos mészkőtalajra épült, végleges megoldás tehát nincs a problémára. A földből is fel fog törni a tengervíz, hiába szorítják ki a dagályt a felszínen. Lehetséges, hogy a város egyes részei lakhatatlanná válnak 2060 után.
Megfulladhatunk, ha elpusztulnak a korallszigetek
Mivel a légkör magas üvegházgázkoncentrációja miatt savasodnak a tengerek, tönkremennek bennük a korallszigetek, melyek megkötik a karbont. Létük kulcsfontosságú az emberiség túlélése szempontjából. Az általunk belélegzett oxigén 80 százalékát az óceánoknak köszönhetjük.
Éhínséget hozhat a klímaváltozás
Olyan sokáig halogattunk a hatékony emissziócsökkentést, hogy az élelmiszerellátás biztonsága így is, úgy is sérülni fog. A kérdés az, mennyire lesz súlyos az élelmiszerválság?
Inkább a húsról mondunk le, mint a benzines kocsinkról
Többen lettek vegetáriánusok, hogy így enyhítsék fogyasztásuk környezeti terhelését, mint amennyien hajlandók voltak lemondani arról, hogy saját személygépkocsival közlekedjenek – derült ki egy angliai vizsgálatból.
Hét év óta most először többet szennyeztünk
Az EU légszennyezésének 45 százalékát szabályozza emissziós kvótakereskedelmi rendszerrel, melyben a legnagyobb szennyezők fizetni a szén-dixoid tonnánkénti kibocsátásáért, illetve bizonyos mennyiségű kvótát ingyen kapnak.
5000 éve nem olvadt ilyen gyorsan a jég
Tudósok a sarkkörön vett jégmintákból azt látják, hogy nagyjából 450 éve nem volt olyan mértékű felmelegedés Grönlandon, mint ami most tapasztalható. Ami azért bajos, mert az Északi-sark erősebben járul hozzá a tengerszint emelkedéséhez, mint az Antarktisz.
IPCC: Nem tudjuk gyengíteni a napfényt, hogy fékezzük a klímaváltozást
Tudósok azzal kísérleteznek, hogy vegyi anyagokat permetezzenek a légkörbe, hogy így tompítsák a napsugarak erejét és fékezzék a globális felmelegedést. De a geoengineering e nagy reményűnek vélt módszere rendkívül kockázatos, mert megbolygathatja az időjárási viszonyokat, állítja az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete.
A multikkal nagyot fordult a világ tíz év alatt
A párizsi klímaegyezmény 2 Celsius foknál alacsonyabb globális felmelegedést irányoz elő. Egyre több vállalat számolja ki, hogy légszennezéséhez arányosan mekkora részt vállaljon az emissziócsökkentésben. A cégek önkéntes kibocsátáscsökkentési vállalásaikból eddig 31 százalékot valósítottak meg.
Hetesi Zsolt: lehetünk karbonsemlegesek!
A fizikus és fenntarthatósági kutató, Hetesi Zsolt saját farmján gyakorolja a karbonsemlegességet. Vallja, hogy az általa is használt mezőgazdasági módszerrel meg tudnánk kötni a civilizációnk által a légkörbe juttatott üvegházgázokat.
A műholdak nem hazudnak: egyre gyorsul a tengerszint-emelkedés
Huszonöt évet átfogó műholdas adatok alapján állapították meg, hogy gyorsabban olvadnak a sarkköri jégsapkák, mint eddig. Az évszázad végére valószínűleg 65 centiméterrel emelkedik a tengerek szintje.
A biotermelőknek jót is hoz a klímaváltozás
Legalábbis a tökbogarak számára. Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont és a Kentucky Egyetem közös kutatásának eredményei arra is rámutatnak, hogy a biotermesztőknek vannak tartalékaik a globális felmelegedés ellenében.
Választhatunk a rántott hús vagy a gyermekeink jövője között
Globálisan a felére kell csökkenteni a hús- és tejtermékek előállítását, valamint -fogyasztását 2050-re, hogy elkerülhetőek legyenek a földi életet veszélyeztető klímaválság katasztrofális hatásai, és tartani tudjuk a párizsi klímaegyezményben kijelölt célokat − állítja a Greenpeace új nemzetközi jelentésében.
Tonnánként 100 dollárral dotálják a kormányok az ÜHG-emissziót!
Elfelejthetjük, hogy csak 1,5 Celsius-fok lesz a klímaváltozás? A globális klímapolitika „jóval 2 Celsius-fok alatt” akarta megfékezni a globális felmelegedést. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete ezt már irreális célnak tartja. Mire számíthatunk hát?
250 szennyező cégen múlik a világ sorsa
A világ 250 legnagyobb légszennyezőnek számító tőzsdei cégének még mindig csak az egyötöde rendelkezik emissziócsökkentési stratégiával. A Reuters és a Carbon Disclosure Project új, közös elemzése szerint az üzleti tevékenység dekarbonizációja javítja a nyereségességet.
A bőrükön érzik a magyar gazdák a klímaváltozást
A klímaváltozás hatásai a magyar mezőgazdaságban érintettek számára kézzelfoghatóak: egy Baranya megyei gazdaságnak például közel 100 millió forintos kára keletkezett egy jégeső után, de a tavaszi fagy is komoly bajokat okozott, főleg a gyümölcstermesztőknek.
Kevesebbet keresnek a fiatalok a globális felmelegedés miatt
A jövő generációi könnyen kereshetnek kevesebbet, ahogy a klímaváltozás kedvezőtlen mellékhatásai kikezdik az emberek egészségét. A gyerekkorban hőségnek gyakran kitett ember termelékenysége alacsonyabb lesz felnőttként, ezért kisebb fizetésre is számíthat.
Hetesi Zsolt: "Hamarabb összeomolhat az emberi civilizáció, mint gondolnánk"
A legnagyobb ketyegő bomba a szibériai fagyott talajban lapuló metánkészletek. Ha ez a talaj felolvad, a klímaváltozás felgyorsulhat, mert a metán jóval nagyobb üvegházhatású gáz, mint a széndioxid, figyelmeztet Hetesi Zsolt.
Nem áll meg 1,5 Celsius foknál a globális felmelegedés
A Reutersnek kiszivárogtatták a párizsi klímaegyezményért felelős IPCC jelentésének első verzióját, melyben az áll, hogy a globális felmelegedés nem fog megállni a klímapolitika által kitűzött 1,5 Celsius foknál.
Ezért nem lesz több a gabona
Eddig többnyire társadalmi és gazdasági tényezőkkel magyarázták, hogy egyes gabonafélék, kiemelten az árpa, a búza, a kukorica és a rozs termésátlagai miért stagnálnak az egész régióban, így Magyarországon is. Két magyar kutató elemzése szerint a korábbinál magasabb átlaghőmérsékleteknek jelentős szerepük van e negatív folyamatokban.
Juhász Árpád: ez már több mint időjárás, ez a klímaváltozás
A globális felmelegedés következtében a szélsőséges időjárási jelenségek fel fognak erősödni, azt viszont nem lehet hosszú távra előre jelezni, hogy mikor, hogyan következnek be - erről Juhász Árpád geológus beszélt az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában.
Megújuló energia: ez így nem lesz jó
Európa 2030-ra energiájának 27 százalékát megújuló energiaforrásokból fogja előállítani – legalábbis a korábban tett klímavállalás ezt tartalmazza. A kontinens azonban nem fogja elérni ezt a célt, hacsak nem vezet be olyan intelligens szabályozást, amely támogatja az ágazatban szereplők innovációs és befektetési hajlandóságát.
Teller Ede már 1959-ben figyelmeztette az emberiséget
Már 1959-ben a globális felmelegedés veszélyeire figyelmeztette az amerikai kőolajipar vezetőit, kormányilletékeseket, közgazdászokat Teller Ede atomtudós az amerikai kőolajipar létrejöttének 100. évfordulója alkalmából rendezett szimpóziumon.