Inkább a húsról mondunk le, mint a benzines kocsinkról

Kutatók az Egyesült Királyságban nézték meg, hányan hagytak fel a húsevéssel ökológiai okokból, vagyis azzal a tudatos szándékkal, hogy csökkentsék ökológiai lábnyomukat, tudván, hogy az állattenyésztésnek óriási a karbonvonzata. A szarvasmarhák nagy mennyiségű ürüléket produkálnak, és kérődznek is. Mindez metánkibocsátást jelent, takarmányuk termesztése, a húsipari gyártás, a szállítás mind erősen szennyező tevékenységek. A hús előállítása a teljes üvegházgáz-kibocsátás 20 százalékáért felel. Szakértők szerint, ha mindenki vegán étrendre váltana, azzal a felére lehetne csökkenteni az élelmiszer-előállítással kapcsolatos emissziót.

Inkább a zöldségek, mint a tömegközlekedés?

A szigetországban a lakosság 7 százaléka tartja magát vegánnak – vagyis a tejtermékektől is tartózkodik –, 14 százalék pedig vegetáriánus környezetvédelmi megfontolásokból. Azonban azok száma, akik hibridautókat szereztek be, hogy így csökkentsék ökológiai lábnyomukat mindössze 800 ezer, vagyis a népesség 4 százalékát teszik ki, és 2 százalék az elektromos autókkal közlekedők aránya. Az autóvezető polgárok 16 százaléka véli úgy, hogy két éven belül áttér valamilyen „zöldebb" autóra. Ha ez megtörténik, akkor a „zöld" autók száma 8 millióra nőhet Angliában. Tíz éven belül ezek adhatják az új járművásárlások nagy részét.

Hetesi Zsolt: lehetünk karbonsemlegesek!

A fizikus és fenntarthatósági kutató Hetesi Zsolt saját farmján gyakorolja a karbonsemlegességet. Vallja, hogy az általa is használt mezőgazdasági módszerrel meg tudnánk kötni a civilizációnk által a légkörbe juttatott üvegházgázokat.

Ha a briteknek választaniuk kellene, hogy vegetáriánussá válnak, vagy megválnának autójuktól, a hús nélküli étrend győzne. Kicsit kevesebb, mint 18 százalék válaszolta azt, hogy lemondana az autójáról, és tömegközlekedésre váltana, míg 47 százalék módosítaná inkább az étrendjét, csak hogy továbbra is élvezhesse a saját autóval való közlekedés kényelmét.

A comparethemarket.com vizsgálatának magyarázata rámutatott, hogy egy többgyermekes családnál nehéz elvárni a szülőktől, hogy autó nélkül navigálják a családtagok életét, főleg ha még a felnőttek karrierje is utazással jár.

Attenboroughra hallgatnak

A britek 64 százaléka változtatott már a fogyasztásán valamilyen módon a környezetvédelem fontosságát felismerve. Amikor Sir David Attenborough emberközelbe hozta a tengerek plasztikszennyezésének problémáját tévéműsoraiban, az hatott a brit társadalomra, a polgárok 47 százaléka felhagyott azzal, hogy műanyag szatyrokat használjon. A következő környezettudatos magatartásról számoltak be a megkérdezettek:

68 százalék szelektíven gyűjt hulladékot
64 százalék tudatosabb a háztartási hulladék kezelésében
53 százalék inkább zuhanyozik, mint fürdik, hogy kevesebb vizet használjon
50 százalék felhagyott az egyszer használatos, eldobható műanyag csomagolás használatával
48 százalék energiatakarékossá tette otthonát
47 százalékk már nem használ műanyag szatyrokat
43 százalék LED-világítást használ otthon
43 százalék újra használható vizes- vagy kávéspoharat használ
40 százalék komposztálja a szerves hulladékot
39 százalék ritkábban vesz új mobiltelefont, illetve cseréli le a régit újra.

(Sustainable Brands)

Ezért nem lesz több a gabona

Eddig többnyire társadalmi és gazdasági tényezőkkel magyarázták, hogy egyes gabonafélék, kiemelten az árpa, a búza, a kukorica és a rozs termésátlagai miért stagnálnak az egész régióban, így Magyarországon is. Két magyar kutató elemzése szerint a korábbinál magasabb átlaghőmérsékleteknek jelentős szerepük van e negatív folyamatokban.