hirdetés

Így hamukálnak az olajcégek a klímaváltozásról

Nem ismerik el, hogy jelentős szerepük volt a létrejöttében, hogy most zajlik, és hogy azonnali cselekvésre lenne szükség. Fenntarhatósági és etikai jelentéseikben valami távoli dologkként kommunikálják a globális felmelegedést, amit majd egyszer kezelni kellene. Ha egyáltalán érdemes és már nincs túl késő ehhez.

Van kiút az értékválságból? Megállítható az akkugyárak terjedése itthon?
Van még jövőnk az EU-ban?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Donáth Annával, a Momentum EP-képviselőjével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2023. október 4. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

hirdetés

A marketingkommunikációs és PR-munkatársak nem buták. Értenek a dolgukhoz. És gyakran olyan vállalatoknak dolgoznak, amik masszívan tehetnek azért, hogy miért van ilyen ramaty állapotban a világunk. Keresve sem találni jobb példát erre az olajvállalatoknál, melyek kitermelték a fosszilis erőforrásokat, és most is azon vannak, hogy maradjon a status quo, a fosszilis energiahordozók elégetése - bár szegről-végről már próbálkoznak megújuól energiás beruházásokkal.

2017-ben voltak a legmelegebbek az óceánok
A klímaváltozás mérésében nemcsak a talaj és a levegő hőmérséklete számít, hanem a tengeré is. Az óceánok melegedése jelzi a legpontosabban a klímaváltozás gyorsaságát. Az öt legmelegebb évet az óceán hőmérsékletében mind ebben az évtizedben mérték.
De a közvélemény már felébredt annyira, hogy tudja, a klímaváltozás valós folyamat, s a szennyezéshez leginkább hozzájáruló szektorok kötelességük valamit tenni. Az olajcégek tisztában vannak ezzel az elvárással, ezért az elmúlt egy-másfél évtizedben elkezdték egy kicsit kozmetikázni magukat a kommunikációjukban.

A céges társadalmi felelősségvállalás (CSR) terén résztvesznek ugyan (legyen az jótékonykodás vagy a munkahelyi sokszínűség biztosítása), de a a klímaváltozás ügyében ellentmondásos az álláspontjuk. Olyanok, mint a gyerek, aki rossz fát tett a tűzre és igyekszik elmismásolni a felelősségét és a galibát, amit okozott.

Kép: Pixabay

Az angliai University of Reading egyik nyelvésze átnézte az olajipar nagy szereplőinek 2000 és 2013 között kiadott CSR- és fenntarthatósági jelentéseit. Ezek a főbb megállapításai:

1. Ej, ráérünk arra még

A szakember szembeszökőnek, hogy a vállalatok úgy beszélnek a klímaváltozásról, mint valammi (meg)határozat(hatat)lan dologról. Egy nap majd kell tenni ellene valamit, de fene tudja, hogy mikor. De tuti, hogy nem most.

Balaton: unokáink már látni sem fogják?
Riasztó eredményekre hívták fel a figyelmet, a klímaváltozás miatt ugyanis a magyar tenger is gondba kerülhet: a kutatók prognózisa szerint 2100-ra a Balaton vízgyűjtőjén a vízkészlet jelentős csökkenésére kell számítani, ami befolyásolja tó hasznosíthatóságát is.
Azzal, hogy úgy referálnak a globális felmelegedésre, mint valami problémára, amivel kezdeni kellene valamit, pont a kialakulásukban játszott felelősségüket sumákolják el.

2. Már többször említik

Az olajcégek 2000 és 2004 között mindössze 4 alkalommal használták jelentéseikben a klímaváltozás és a tackle szót, ami azt jelenti, hogy megoldani, megbirkózni vele. Ez még mindig jövőidejű cselekvésre utal. De a cégek alig árultak el konkrétumokat, hogy miként tervezik kivenni részüket a klímaváltozás elleni küzdelemben.

2005 és 2013 között már 43 alkalommal került említésre a két szó együtt, ami jól jelzi, hogy mennyire a figyelem homlokterébe került a téma. Persze ez is még mindig mint jövőre vonatkozó cél fogalmazódott meg.

3. Már nincs mit tenni...

Éhínséget hozhat a klímaváltozás
Olyan sokáig halogattunk a hatékony emissziócsökkentést, hogy az élelmiszerellátás biztonsága így is, úgy is sérülni fog. A kérdés az, mennyire lesz súlyos az élelmiszerválság?
2009-től kezdve a szóban forgó jelentésekben a kockázat szó lett a klímaváltozással második leggyakrabban társított kifejezés a "megoldani" után, holott a rizikó korábbi jelentésekben nem szerepelt ebben az összefüggésben. Ez tehát fontos módosulása az általuk közvetített üzenetnek.

Mit sugallnak ezzel? Egyfelől a kockázat szót szinte sosem definiálják, amivel hozzájárulnak a probléma súlyosságának elkenéséhez. Másfelől olyan problémaként állítják így be a klímaváltozást, ami túl nagy ahhoz, hogy a cég megoldhassa, vagy számottevő inputja lehessen a megoldásában.

Mintha a megoldás valamilyen más entitások kezében lenne. Az angliai egyetem nyelvésze ebből azt olvassa ki, hogy a vállalatok legszívesebben tovább késleltetnék a cselekvést.

Elindult a Piac & Profit Online Akadémia!
Új szolgáltatással jelentkezik a Piac & Profit a hazai kkv-döntéshozók üzleti tudásának gyarapítása érdekében. Piac & Profit Online Akadémiát indítottunk a Piac & Profit Konferenciák legsikeresebb, legjobb előadói kurzusvezetői közreműködésével. Az online képzések egyre népszerűbbek, sokak számára elérhetőbbek. A konferenciákon felhalmozott tudásokat ajánljuk a kkv-döntéshozóknak és az adott szakma jövőjét előre megismerni akaróknak.
hirdetés

Véleményvezér

Az osztrák vasutasoknak elegük lett magyar kollégáikból

Az osztrák vasutasoknak elegük lett magyar kollégáikból 

Tényleg egészen elképesztő, hogy a magyar vasút mennyire képtelen megfelelni a kor elvárásainak.
A magyar élelmiszer-infláció fele az állami adóemelések eredménye

A magyar élelmiszer-infláció fele az állami adóemelések eredménye 

Érdekes az állami kommunikáció. Miközben folyamatosan az infláció elleni harc hőseként mutatja magát be a kormány az élelmiszer áremelkedés felét a kabinet generálta.
Szijjártó Péternek szerepelnie kellene a Kőgazdag Fiatalok című reality showban

Szijjártó Péternek szerepelnie kellene a Kőgazdag Fiatalok című reality showban 

Igazságtalan, hogy külügyminiszterünk nem kapott lehetőséget a legújabb, nézőszámot döntögető reality showban. Pont ugyanúgy él és gondolkodik, mint az ott szereplők.
A magyar kutatók is kárvallottjai ez egyetemi modellváltásnak

A magyar kutatók is kárvallottjai ez egyetemi modellváltásnak 

A nyilvánosság előtt nagy hangsúlyt kapott, hogy az Európai Unió kizárta a hallgatóknak szóló Erasmus programból a modellváltó magyar egyetemeket. Kevesebben tudják, hogy a kutatók is bajba kerültek.
Tíz százalékra csökkent az orosz gáz szerepe Európában

Tíz százalékra csökkent az orosz gáz szerepe Európában 

Orbán Viktor szerint nem jó, hogy Európa megszabadult az orosz energiahordozóktól. A miniszterelnök erről tegnap, napirend előtt az Országgyűlés őszi ülésszakának első napján beszélt.
Van ingyen ebéd

Van ingyen ebéd 

Szerencsések azok, akik a román határ mellett laknak. Kedvelt élelmiszereiket ugyanannál a multinál jóval olcsóbban kapják meg a szomszédoknál.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo