A kialakult koronavírus járványra és az alapvetően megváltozott helyzetre való tekintettel meghosszabbítják az Employer Branding Award 2019 nevezési határidejét, így a pályaműveket 2020. április 13-ig várják.

Két amerikai szakember, egyikük a World Wildlife Fund alelnöke, sorra vette, hogyan tudják a cégek elrontani a fenntartható megoldásaikat és programjaikat. Mikre kell ügyelni, hogy egy zöld céges újítás, az üzletvitel és gyártás átszervezése ne ártson a természeti környezetnek?

A technológiai fejlődés a cégek és termékeik népszerűsítésében is új távlatokat nyit. A marketingszakma legjobbjai számoltak be az új trendekről és eszközökről a Piac Profit által rendezett Cégmarketing 2018 konferencián.

Az alapdilemma ez: a profitnövelés szerepel az első számú célként, vagy a fogyasztók és a társadalom? Shareholder- vagy a stakeholder-szemlélet? A cégvezetők többsége főleg az előbbit kommunikálja, még akkor is, ha az utóbbit is fontosnak tartja.

Nem ismerik el, hogy jelentős szerepük volt a létrejöttében, hogy most zajlik, és hogy azonnali cselekvésre lenne szükség. Fenntarhatósági és etikai jelentéseikben valami távoli dologkként kommunikálják a globális felmelegedést, amit majd egyszer kezelni kellene. Ha egyáltalán érdemes és már nincs túl késő ehhez.

Ebben a kérdésben a pr szakma és a tartalommarketing szakértők látszólag nem értenek egyet, pedig lehet, hogy nem is olyan nehéz a válasz. Bende Máté, a Pro/Business Consulting vezetője segít a félreértések tisztázásában.

Sok cégvezető a pr tevékenységet a sajtókapcsolatok menedzselésével azonosítja. Rosszabb esetben sajtóközlemények kiküldésével, esetleg ingyen marketinggel. Bár mindenki által elfogadott definíciót nem tudunk adni, szeretnénk eloszlatni néhány félreértést arról, hogy mit is jelent a pr. Bende Máté, a Pro/Business Consulting vezetője lesz a segítségünkre.

A fosszilis energiahordozókra szakosodott nagyvállalatok mindent megtesznek, hogy zöldnek láttassák magukat, holott valójában az az érdekük, hogy a legszennyezőbb energiahordozókat termeljék ki minél nagyobb mennyiségben. Ezt hívják úgy, greenwashing. Amikor zöldre festik magukat, holott nem azok.

A Big Oilnak is nevezett olajipari nagyvállalatok nemcsak óriási lobbierővel bírnak Brüsszelben és Washingtonban, de a médiában is a saját javukra ferdítik az igazságot.

A Harvard University két kutatója közel 200 dokumentumot tanulmányozott, melyek a cég klímatudományról szóló kommunikációjához kapcsolódtak. A vállalat elferdítette a tényeket és félrevezette a közvéleményt, köztük a részvényeseit. Utóbbiak megtévesztése bűncselekménynek számít, ezért folyik vizsgálat az Exxon ellen.

A legnépszerűbb márkákat kultikus imádat övezi az elszánt rajongók körében. A világcégek lábnyoma óriási, fogyasztói bázisuk több nagy ország lakosságának számát is túlszárnyalja. CSR-akcióikkal felelős fogyasztásra inspirálhatnának, de leginkább arra használják a vásárlók márkahűségét, hogy függővé tegyék és ezáltal állandó fogyasztásra késztessék őket. A rajongó a legjobb nagykövete a brandnek: ingyen hirdeti a termék nagyszerűségét.

Néhány évtizede elindult, és egyre erőteljesebben működik a CSR mint menedzsmentirányzat, amely a környezettudatos szervezeti tevékenység megvalósítására törekszik. A kisvállalatok számára is lehetőség ez arra, hogy felvegyék a versenyt a nagyokkal. Versenyelőnyt jelent, ha a cégnek nemcsak mennyiségi, hanem minőségi követői is vannak. Azonban nem minden CSR tevékenység olyan, hogy arról megéri PR-közleményt kiadni! Könnyen kínos eredménye lehet annak, ha nem tudjuk, hol van a határ az alapvetően korrekt viselkedés, az adományozás és a vállalati társadalmi felelősségvállalás között.

Az izgalmas elnevezés vonzóbbá teszi a zöldségeket: ha a menzán olyan érdekes fantázianevet adnak nekik, mint "sistergő bab", "dinamit cékla" vagy "citrusmázas csavart sárgarépa", sokkal több fogy belőlük amerikai kutatók szerint.

A cég renoméja fontosabb, mint valaha, a termék helyett egyre inkább az emberre kell koncentrálni - mondták a Cégvezetői Csúcs 2017 konferencia előadói. A negatív vélemények nemcsak a fogyasztói oldalon gyengítik egy vállalkozás pozícióját, de a munkaerővonzó erejét is elveszik. Ez pedig komoly gond, hiszen amúgy is munkaerőhiány van Magyarországon.

Immár harminc éve, hogy a 80-as évek közepén megszületett a greenwashing kifejezés. A magyarul zöldre mosásnak fordítható kifejezés azt jelenti, hogy a cégek valamilyen látványos, környzetvédő programmal terelik el a figyelmet az alapjában véve mégis masszívan környezetszennyező tevékenységükről.

A cégek hírnevét rongáló botrányokat vizsgáltak meg a szakértők Magyarország első krízistérképének összeállításakor. Sok eset volt a közéletben, de a szeretetmárkák sem maradtak érintetlenek.

Jó csapat jött össze, többet fogjuk hallatni a hangunkat - mondja az MPRSZ elnökké újraválasztott Lakatos Zsófia. A szakember szeretné elérni, hogy még jobban elismerjék a pr-szakmát, emellett pedig erősítene etikai területen.

Hogy érheti el egy háromfős magyar startup, hogy az Apple az ő termékükkel hirdesse az iPad Pro-t? Állításuk szerint nem csodaszernek, hanem tudatos növekedési stratégiának köszönhetik.

Olykor a leghíresebb márkák is alaposan elszúrják reklámkampányaikat. Rasszizmus, nőgyűlölet, homofóbia – egyik sem jópofa, mégis felbukkan a hirdetésekben. Ikea, Sprite, Rebook, Nivea és mások baklövései.

Két kulcsfontosságú mutató is azt bizonyítja, hogy a Samsung egész brandjének megítélése zuhant a mélybe a visszahívott, felrobbanó csúcstelefonok miatt. Ha egy ekkora óriást megrenget a hiba, az mindennél jobban mutatja, megéri felkészülni egy esetleges krízisre.

A kkv-k többsége ma már tisztában van vele, hogy a marketingre muszáj figyelmet fordítani, de a PR súlyát még nem mindenki érzi. Pedig ez az elsőre talán nehezen megfogható terület valódi védőháló egy vállalati krízis esetén.

A BP-olajkatasztrófa talán a legismertebb vállalati krízis, és egy azok közül, amelyek művészi eszközökkel nyertek új réteget. De nem ez az egyetlen megoldás, hogy a krízisből katarzis legyen.

A legtöbb vállalkozás számára a költséghatékony működés – na jó, pontosabban fogalmazva a spórolás – a mindennapi döntések fontos része. Sok-sok tanácsot lehet kapni, hogy hogy lehet megfogni pár forintot. Mi most olyanokat mutatunk az Open Forum bejegyzése alapján, amelyeket konkrét vállalkozók már kipróbáltak és hasznosnak találtak.

A fogyasztó napjainkban szkeptikus, igényes és jól informált. Átláthatóságot és láthatóságot vár el a márkáktól. Az internetes közbeszéd decentralizált és villámgyorsan nagy károkat tud okozni egy márka renoméjának, mondta Hegyi Gábor, a Davosi Világkommunikációs Fórum társelnöke, a Capital Partners alapító-ügyvezetője a Piac & Profit által szervezett Cégvezetők Csúcstalálkozóján.

A 13-24 éves korosztály egyfolytában a Snapchaten lóg. A világsikert befutó csetapp pikantériája, hogy eredetileg szexchatre találták ki. Ezért alakították ki úgy, hogy azonnal törlődnek róla az üzenetek. Mára viszont már a politika már használja a holnap szavazóinak eléréséhez. A cégek is nagy fantáziát látnak e platformban, hogy itt cserkésszék be fiatal fogyasztóikat.

A PR és a marketing gyakran összekeveredik a cégvezetők fejében, vagy úgy gondolják, utóbbi csak a nagyok luxusa. Pedig minden cégnek megéri foglalkozni vele. Lássuk a három legfontosabb alaphibát!

Az értékesítési kampányokban is kiválóan használhatjuk a sajtómegjelenéseket. A public relations képes megszólítani potenciális vásárlóinkat, ráadásul kiemel a versenytársak közül. Cikkünkből kiderül, az ún. kapunyitó sajtómegjelenések hogyan támogathatják az értékesítést a B2B ügyfelek megszerzésében.

Képközpontú kultúrában élünk. A logók mellett már a klikkelhető ikonok is nagy szerepet játszanak abban a vizuális adatözönben, ami ránk zúdul. Az emojikat, vagyis hangulatjeleket nem csak a felhasználók, a cégek is imádják.

A marketing és PR gyakran összekeveredik a fejekben, ahogy sajnos sokan azt is gondolják, a PR-osok feladata, hogy hivatalból hazudozzanak. Lakatos Zsófia a Magyar PR Szövetség elnöke segített eloszlatni a félreértéseket a Marketing Szövetség konferenciáján.

Őrült gyors változás megy végbe a kommunikáció minden területén. A vállalkozások ezernyi lehetőség közül választhatnak, ha láthatóvá szeretnének válni, vagy fent szeretnék tartani kemény munkával elért láthatóságukat. Az elmúlt tíz évben teljes ráncfelvarráson esett át a PR területe is. Merre induljunk, hogy ne vesszünk el az erdőben? Ebben segít nekünk Freund Judit PR-szakértő.

Miért érdemes egy kisvállalkozásnak a szponzoráció felé nyitni? Milyen buktatókkal találkozunk, illetve ezeket hogyan kerülhetjük el? Ennek próbáltunk utánajárni.

Lakatos Zsófiát, a Hill+Knowlton Strategies ügyvezetőjét választotta elnökéül a Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) közgyűlése. A tízfős elnökség tagjai közül mindössze négyen töltöttek be funkciót a korábbi ciklusban is, hatan pedig teljesen újak.

A magyarországi public relations szakmában meghatározó szerepet játszó, szakmai tevékenységükkel példamutató vagy szakmai figyelmet érdemlő PR-szakemberek jelölését várja a Magyar Public Relations Szövetség a most meghirdetett „Az Év PR-szakembere” díjra.

A közösségi oldalak mára az üzleti életnek is megkerülhetetlen részévé váltak, ezek jelentik egy-egy cég privát arcát. Ez valójában jó hír, még ha elsőre riasztónak tűnik is. A jó közösségi oldalas jelenlét ugyanis a leginkább költséghatékony PR-lehetőség, így kár is lenne kihagyni. Megmutatjuk, hogyan kell jól játszani ezekkel a kártyákkal.