Az etikus küldetéstudat segít a cég teljesítményének növelésében

Az alapdilemma ez: a profitnövelés szerepel az első számú célként, vagy a fogyasztók és a társadalom? Shareholder- vagy a stakeholder-szemlélet? A cégvezetők többsége főleg az előbbit kommunikálja, még akkor is, ha az utóbbit is fontosnak tartja.

Egy 2015-ös felmérés, melyet a Harvard University végzett, azt mutatta, hogy a megkérdezett vezérigazgatók 80 százaléka úgy érzi, a közjót szolgáló céltudat, a társadalmi felelősséget felölelő céges küldetéstudat jelentősen javítja a vállalat teljesítményét. (Az angolszász menedzsmentirodalomban a purpose szóval jelzik a felelős, etikus, társadalmilag hasznos, környezeti fenntarthatóságra törekvő küldetéstudatot.)

Ugyanakkor a válaszadóknak csak közel 30 százaléka vélte úgy, hogy tényleg mindent megtesznek a cégen belül a társadalmi felelősségvállalás érvényesítéséért. Ezt megerősítette több közelmúltban készült felmérés is: a szakadék a világjobbító szándék és annak megvalósítása között nagyjából 30 százalék.

Ez konkrétan azt jelenti a legtöbb esetben, hogy a cégvezetés inkább a profitérdeket érvényesíti a vállalat működésében, mint a fogyasztók és a tágabb közeg, a társadalom jólétének szem előtt tartását. De ez nemcsak a felsővezetőkre igaz. Megkérdezték a munkavállalókat is: közel 70 százalékuk a profitra szavazott. (Nyilván úgy okoskodhattak magukban: ha jól megy a cégnek, nagy a nyeresége, akkor az én állásom is biztonságban van. Pláne ha még bónuszt is kapok az éves tervszámok túlszárnyalásáért.)

Változtasd meg az üzeneted

Egy menedzseri értekezleten az értékesítésért felelős alelnök megható sztorit adott elő arról, hogy a cég terméke hogyan változtatta meg egy fogyasztó életét. Tényleg mindenki odavolt az elhangzottakért, de a főnök a vége felé közbeszólt: „Remek sztori, de lépjünk tovább, és halljuk a számokat!” Ez a hozzáállás azt az üzenetet égeti be a menedzserek, az osztályvezetők agyába, hogy „szép, szép a fennkölt küldetéstudat, de alapvetően pénzből élünk, virítsd a lóvét!”.

Felmérések szerint a felsővezetők általában négyszer annyit beszélnek a profitról, mint a cég küldetéstudatáról.

Az első lépés a küldetéstudat tudatosításában, hogy a cégvezető vizsgálja meg, auditálja a közléseit. Rögzítse az értekezleteit, a cégen belüli prezentációit és a konferenciabeszédeit hangfelvételen, elemeztese ki kommunikációs szakemberrel, hogy mennyit korteskedik a profit és mennyit a társadalmi beágyazottság, az üzletvitel magasabb céljai mellett.

Egy Fortune 100-as mezőnybe tartozó, 20 000 főt foglalkoztató óriáscég vezére egy ilyen elemzés során jött rá, hogy mondókáinak java a nyereség felé hajlik. Eldöntötte, hogy ezentúl fele-fele arányban osztja meg mondanivalóját a két tényező között. De az, hogy eddig nem ezt csinálta, nem tudatosulhatott volna benne, ha nem elemezteti ki a szerepléseit.

Miután a cégvezér módosította kommunikációs stratégiáját, a következő négy hónapban a vállalatnál megváltozott a munkavállalók percepciója arról, hogy mi igazán fontos a cég működésében és a saját munkájukban. Magasabb értékekre helyezték a hangsúlyt.

Személyes indíttatás

A cégvezetőnek személyessé kell tennie a vállalat küldetéstudatát. Nem elég absztrakt terminusokban beszélnie a társadalmi felelősségvállalásról, mert így nem tudnak hozzá viszonyulni a munkavállalók.

Mindig a személyes példa a legjobban átélhető és átérezhető. Mesélje el, ő hogyan ébredt rá, hogy a cég tágabb közösséget szolgáló küldetéstudatát kell erősítenie. Ossza meg gondolatainak, felismeréseinek érését, és hogy mi motiválja őt, hogy ezekkel az értékekkel azonosuljon.

Kép: Fotolia

Minél inkább megosztja a főnök az alkalmazottaival, hogy az ő személyiségében honnan ered  az azonosulás a szóban forgó célkitűzéssel vagy nemes üggyel, annál inkább arra inspirálja munkatársait, hogy ők is azonosuljanak azzal, és lássák, hiteles ambíciók táplálják a cég filozófiáját, az nemcsak politikailag korrekt PR-fogás.

A Heineken Mexico például azon túlmenően, hogy az ökológiai fenntarthatóság ügyét a zászlajára tűzte, felvállalta a családon belüli erőszak elleni kampányolást, s reklámaiban ezt kommunikálja is. A cég vezetője, Dolf van den Brink nem rejti véka alá megszólalásaiban, hogy kongói tapasztalati inspirálták a téma felkarolására, mert ott látta, hogy egy magáncég milyen hatást tudott kifejteni, amikor egy társadalmi gócpontra rátapintott.

(Folytatjuk)

(Sustainable Brands)

Bemutatjuk a Piac & Profit Online Akadémia kurzusvezetőit!
Új szolgáltatással jelentkezik a Piac & Profit a hazai kkv-döntéshozók üzleti tudásának gyarapítása érdekében. Piac & Profit Online Akadémiát indítottunk a Piac & Profit Konferenciák legsikeresebb, legjobb előadói kurzusvezetői közreműködésével. Az online képzések egyre népszerűbbek, sokak számára elérhetőbbek. A konferenciákon felhalmozott tudásokat ajánljuk a kkv-döntéshozóknak és az adott szakma jövőjét előre megismerni akaróknak.

Véleményvezér

Elképesztő luxusban élnek a NER-cicák, erről közölt képeket Hadházy Ákos

Elképesztő luxusban élnek a NER-cicák, erről közölt képeket Hadházy Ákos 

Jól megy a NER körüli hölgyeknek. Méghogy nem szeretik a gyengébb nemet a fideszesek.
Aggasztó, hány évig élnek a magyarok – Romániában és Bulgáriában is jobb a helyzet

Aggasztó, hány évig élnek a magyarok – Romániában és Bulgáriában is jobb a helyzet  

A két ország újabb listán ver minket. 
A magyar idősek számíthatnak a legrövidebb élettartamra az EU-ban

A magyar idősek számíthatnak a legrövidebb élettartamra az EU-ban  

Még Bulgáriában és Romániában is tovább élnek az idősek. 
Nem lehetünk büszkék: ezen a listán is utolsó helyen szerepel Magyarország

Nem lehetünk büszkék: ezen a listán is utolsó helyen szerepel Magyarország  

Ukrajna és Románia is jobban teljesített. 
Hadházy Ákos megmutatta, hogyan szépül a hatvanpusztai Orbán-birtok

Hadházy Ákos megmutatta, hogyan szépül a hatvanpusztai Orbán-birtok 

Épül, szépül a körbezárt uradalom környéke is. 


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo