Nemrégiben megkérdeztek, melyik a legbosszantóbb public relations hiba, amit elkövethetnek a cégek. Mivel egyetlen hibát lehetetlen kiemelni, három tipikus, a munkánk során többször visszatérő helyzetet mutatok be az alábbiakban.
Márkaépítés nélkül költeni
Először is, nyilván a legnagyobb hiba, ha nem foglalkozunk márkaépítéssel. Manapság egyre több cég már elkülönít fix költségvetést a reklámozásra, a marketingre. A dedikált public relations-keret azonban többnyire hiányzik, esetlegesen egy-egy ügyfélparti szervezési és terembérleti költségeire szorítkozik. A terület hanyagolását jellemzően azzal magyarázzák a cégek, hogy a PR a nagy cégek privilégiuma, ők „megengedhetik maguknak ezt a luxust”.
A public relations nem luxus, hanem a potenciális vásárlóinkkal, meglévő vevőinkkel és az elvesztett partnereinkkel való kommunikáció kiemelt lehetősége. Úgy és akkor vagyunk képesek megszólítani a célcsoportjainkat, ahogy egy marketingüzenet sohasem. Nem akar eladni, éppen ezért elutasítottsága is jóval kisebb, mint a sales-üzeneteké. A public relations jelentőségét és lehetőségeit lebecsülni üzleti rövidlátás.
Egy üzletág, egy termék vagy egy céges esemény jelentősége, üzleti fontossága könnyen egy gyakori PR-baki elkövetőjévé tehet minket. Ha a prosperáló vállalat csak a legismertebb húzótermék vagy legnépszerűbb szolgáltatás márkaépítésére koncentrál, elhanyagolja a saját, céges márkaneve építését. Ennek kiindulópontja lehet az, hogy túl általános, vagy nehezen márkázható a cégnév (pl. Szappan Bt. vagy Feri87 Kft.). Bár ez az adott pillanatban egyszerű megoldás, de maga a vállalati márka nem épül, nem erősödik. A jól ismert, bevezetett márkanév a piac, az iparág technológiai változásai vagy éppen a célcsoportok megváltozott igényei miatt akár rövid idő alatt is eltűnhet, magával rántva a süllyesztőbe a felépített márkanevet is. Érdemes inkább idejekorán megfelelő, márkaépítésre is alkalmas cégnevet választani.
Az sem előnyös hosszabb távon, ha egy külföldön népszerű termék, vagy termékkör hazai forgalmazóiként cégünk kommunikációjával az ismert márkát erősítjük. Ha más cég is elnyeri a márka fogalmazás lehetőségét, minden, a külföldi márka ismertségére fordított befektetésünk másnak kamatozik. Ne korlátozzuk a márkaépítést egy-egy részterületre, mert ez később bizony visszaüthet.
Előfordul, hogy egy cég nem ismeri fel egy rosszul kezelt reklamáció (mindenki hibázik, inkább az a kérdés, mit teszünk, ha napvilágra került a szennyes), a vállalatról megjelent téves adatokból kiinduló, fals újságcikk, vagy a belső ellenség által okozott üzleti kár jelentőségét. A mindennapokban sokszor elfelejtődik, hogy a gondos építkezéssel elért vállalati jó hírnév rendkívül gyorsan megtépázódhat egy kellemetlen szituációt követően.
Több olyan esetet is láttam közelről, amikor bár támadást szenvedett el egy-egy cég, mégis halogatta a nyílt kiállást, az őszinte kommunikációt, mert nem ismerte fel a kommunikáció jelentőségét. Például, ha a nyilvánosságra került hírverzió és a valóságban megtörténtek között nagy az űr, és nevetségesnek tartja a cég még cáfolatra is a megjelenteket, sajnos, nem veszik teszik közzé a valótlan állítások cáfolatát.
Az a cég, aki nem ismeri fel a kommunikáció jelentőségét ezekben a helyzetekben, bajban hagyja a céges brandet. Ráadásul mindez esetleg évekkel később derül csak ki, amikor már sokkal nehezebb megoldani egy elhanyagolt, rosszul kezelt kommunikációs szituációt.
VasDóra MatrixPr
