Mintegy 460 esetet gyűjtöttek össze és vizsgáltak meg a „Krízistérkép 2016” kiadvány szerkesztői (ide kattintva érheti el). A külföldi minták alapján, Magyarországon első ízben végigvitt kutatást a Magyar Public Relations Szövetség Kríziskommunikációs Tagozata készítette. A szerzők olyan botrányokat, kríziseket vizsgáltak meg, amelyek valamilyen módon kríziskommunikációs eljárást, a reputáció, a hírnév védelmét követelték meg az érintettektől. „Az esetek közel harmadát az állami, nemzetgazdasági célokat ellátó intézmények produkálták, a legkisebb halmazt a technológiai cégek ügyei képezték. Kronológiát tekintve április és november volt a két leginkább krízisektől sújtott hónap. Mindösszesen az esetek majdnem felét a forprofit (nyereségérdekelt) szervezetek adták” – hangzanak a kötet legfontosabb megállapításai.
A nyilvános színtér 145 válsággal messze felülreprezentált az egyéb iparági szektorokhoz képest, mivel a közéleti, politikai, közigazgatásban végbemenő, állami intézményekkel kapcsolatos válságok, illetve az oktatási-, mezőgazdasági-, egyházi- és sportpiacon megjelent krízisek egyaránt idetartoznak. A fogyasztói szolgáltatások köre nevezhető a másik legfrekventáltabb kategóriának. Jellemzően ezen szektor márkáinak ismertsége a legnagyobb, többen közülük „lovebrand” a szakmai definíciók szerint. Ebbe a kategóriába sorolták a kommunikációs- és médiaipar szolgáltatóit, akiknek elemi érdekük a hírfolyamban szereplés. Nem meglepő tehát, hogy ezen márkákat érintő kisebb-nagyobb krízisek is nagy közönséget érnek el, nagy a hírértékük. 2016-ban a regisztrált krízisek negyede e szektor vállalatait érintette. A közlekedés is veszélyes üzemnek számít, emiatt kiemelt, gyakori szereplője a kríziskommunikációt feltételező híradásoknak. Nem csupán a veszélyessége miatt érdekes a hírek szempontjából, de jelentős költségigénye és tömegeket érintő jellege miatt is. A szerzők éves összesítésben mintegy 38 esetet soroltak a közlekedéssel összefüggő krízisek közé.
Tanulhatunk belőle
A Krízistérkép átfogó képet ad a 2016-os esztendő összes hírnevet érintő válságáról. A kiadványban szektorokra lebontva elemzik az eseteket, így az egyes iparágak aktuális krízisérzékenysége, reputációs kitettsége is megállapítható. Az első ízben megszületett kiadvány komoly hozzáadott értéke lehet, hogy a cégek, vagy állami intézmények, alapítványok vezető tisztségviselői, tulajdonosai képet kaphatnak arról, milyen kockázatokkal, veszélyekkel szembesülhet az általuk irányított szervezetek hírneve.
„A Krízistérkép legnagyobb értékét az jelenti majd, ha éves rendszerességgel elkészítjük, így évről évre referenciapont lehet az egyes szektorok krízisérzékenységével, vagy akár az időrendi eloszlás változásának megjelenítésével” – hangsúlyozta Bőhm Kornél, az MPRSZ Kríziskommunikációs Tagozatának vezetője a kötet tegnapi bemutatóján. A szakember rámutatott, az esetek gyűjtése és minősítése óhatatlanul szubjektív elemeket is tartalmaz, ugyanakkor az egységes szerkesztési elvek és közösen elfogadott módszertan biztosítja, hogy a tervek szerint évente jelentkező kiadványok összevethetőek legyenek és a tendenciákat hitelesen bemutathassák.
