Világszerte több mint 2300 vállalkozó és cégvezető mondta el, miként kezeli a járvány nyomán kialakult válsághelyzetet. Akiknek 2020-ban is stabil maradt a működése, vagy növekedni tudtak, azok jellemzően ügyesen szervezték át felszabaduló kapacitásaikat, és meglépték a már régóta esedékes fejlesztéseket, például a digitalizáció terén.

A vállalatvezetőnek sosincs könnyű dolguk, főleg nem krízis idején. Válsághelyzetben egy cég vezetőjeként még nagyobb felelősség hárul az emberre, és nagyban meghatározza a vállalkozás jövőbeli sikereit az, hogy hogyan reagál a jelen akadályaira. Az érzelmi intelligencia (EQ) egyébként is nélkülözhetetlen kvalitás, most azonban még inkább szükség van rá.

Ha a világ kormányai nem fognak össze, hogy megoldják az emberiség nagy problémáit, beüthet a vészhelyzet-szcenárió, figyelmeztet a Forum for the Future új jelentése, mely a jövő legnagyobb veszélyforrásait taglalja. Már a következő évtizedet ezek a rizikófaktorok fogják meghatározni.

A cégek hírnevét rongáló botrányokat vizsgáltak meg a szakértők Magyarország első krízistérképének összeállításakor. Sok eset volt a közéletben, de a szeretetmárkák sem maradtak érintetlenek.

Két kulcsfontosságú mutató is azt bizonyítja, hogy a Samsung egész brandjének megítélése zuhant a mélybe a visszahívott, felrobbanó csúcstelefonok miatt. Ha egy ekkora óriást megrenget a hiba, az mindennél jobban mutatja, megéri felkészülni egy esetleges krízisre.

A BP-olajkatasztrófa talán a legismertebb vállalati krízis, és egy azok közül, amelyek művészi eszközökkel nyertek új réteget. De nem ez az egyetlen megoldás, hogy a krízisből katarzis legyen.

Úgynevezett jól menő vállalkozó, 40-es, 50-es éveit tapossa, cége befutott, ahogy mondani szokták, mindene megvan, szép család, otthon, nyaraló, kocsik, és egyszer csak megkeseredett lesz, esetleg mindent felrúg, végül megbetegszik. Jól ismerik e tüneteket a szakemberek. A jelenséget életközép-krízisnek nevezik.