A nagyok is hibáznak: a legsúlyosabb reklámbaklövések

Olykor a leghíresebb márkák is alaposan elszúrják reklámkampányaikat. Rasszizmus, nőgyűlölet, homofóbia – egyik sem jópofa, mégis felbukkan a hirdetésekben. Ikea, Sprite, Rebook, Nivea és mások baklövései.

Vannak dolgok, amelyekkel egyszerűen nem szabad viccelődni. A nácizmus, az öngyilkosság, a nők vagy melegek lenézése egyértelműen ezek közé tartozik, olykor mégis a legnagyobb világmárkák marketingesei is úgy vélik, a nagy hírérték kedvéért megéri. Az elvétett marketinglépéseket azonban rendre a bocsánatért való esedezés követte, rosszabb esetben az alvállalkozók hibáztatása. Íme a leghíresebb bakik, amelyekből minden cég tanulhat.

Az Ikea és az imitált Hitler-bajusz

Az Ikea európai cég (svéd), tehát azt gondolná az ember, hogy tudják, mit jelent náci szimbólumokkal játszadozni. Ilyen szimbólum – vagy mém? – az a bizonyos bajusz, amelyet sokan neveznek Hitler-bajusznak. A bútorgyár hálószobában készült, fekete-fehér reklámfotóján egy kisfiú rakta az ujját a szája fölé, Hitler-bajuszt imitálva. A walesi Cardiffban Stevie Davies meglátta ezt a képet az egyik Ikea áruházban, lefényképezte, és közzétette a közösségi médián.

A fotót rögtön el is távolították a boltból, melynek menedzsere, Richard Owen a Wales Online-on azt mondta: „Megerősítem, hogy egy fényképet találtunk a boltunkban, amit egyes vásárlóik sértőnek találhatnak." Figyeljük a megfogalmazást: mintha azt a képet valaki csak otthagyta volna – ami ugye nem túl hihető.„Gyakran használunk fényképeket az otthoni élet illusztrálására, és amint felhívták figyelmünket a képre, eltávolítottuk – fogalmazott a közlemény, amiben újfent nem hangzik el, hogy az Ikea munkatársai tették fel az ominózus képet, de a bocsánatkérés erre utal: – „Elnézést kérünk bármilyen sértő hatásért, amit a kép okozhatott.”

A Nivea és az afroamerikaiak újracivilizálása

A testápolókrém-márka – bár nagy valószínűséggel egy szerencsétlen, átgondolatlan ötlet miatt – azt sugallta hirdetésében, hogy az afroamerikaiaknak „újracivilizálniuk” kell magukat. Valójában borotválkozáshoz használatos termékeiket hirdették egy afroamerikai modellel a képen, valószínűleg a marketingesek közül senki nem gondolt rá, hogy ez számítana – ami valójában épp azt mutatja, hogy mennyire nem megkülönböztetően gondolkodnak. A megjelent kép azonban rossz asszociációkat keltett, így a súlyosan elhibázott hirdetés az AdWeek reklámipari szaklap szerint ez csak egyszer jelent meg nyomtatásban, méghozzá a Esquire magazinban.

Kép: Pixabay

A képen egy férfi saját, test nélküli, afrofrizurájú fejétől szabadul meg éppen, amely a reklám szerint elvileg kevésbé civilizált, de a krém majd megváltoztatja az ilyen ember életét. A szlogen a hirdetésen: „Re-civilize yourself”, ami a kontextusban könnyen lehet rasszista, fajgyűlölő megjegyzés. A másik szlogen sem sült el jobban: „Look like you give a damn.” (Úgy tűnik, mégiscsak érdekel. Vagy „mégiscsak érdekel, hogyan nézel ki.”)

Őszintén a hibákról
A cégekre is igaz az a népszerű szólás, hogy csak az nem hibázik, aki nem dolgozik. A legfelelősebben működő cégnél is becsúszhatnak hibák, olykor pedig az igazán nagyok is óriásit hibáznak - gondoljunk csak a Volkswagen botrányra. A kérdés, hogy mit kezdjünk, ha napvilágra került a szennyes.
A Flora, a melegek és a szíven lövés

A Unilever tulajdonába tartozó margarin egyik hirdetése felháborította a meleg és leszbikus közösséget. 2013-ban a Dél-afrikai Köztársaságban sugározták azt a tévéreklámot, amelyben egy szíven lövéshez hasonlították azt, ha a szülőknek előáll a gyereke azzal, hogy meleg. Méghozzá a lövést ő, a kiskorú adja le. Hogyan ábrázolták ezt vizuálisan? A „Hm, apu, meleg vagyok” felirat egy lövedék alakját ölti fel, s belerepül egy porcelánba, ami az emberi szívet formázza. A hatalmas felháborodás hatására be is tiltották a reklámot. A Unilever bocsánatot kért, de egy reklámügynökséget hibáztatott. Holott az ügynökség nyilván semmit nem hozhatott volna ki a megrendelő jóváhagyása nélkül...

A Hyundai, az öngyilkosság és zöld tudatosság

Az öngyilkosság nem olyan téma, amit könnyedén szabad venni. Mégis ezt tette a Hyuandi Motor Co. 2013-ban. A dél-koreai autógyár ekkor dobta piacra Angliában azt a morbid reklámot, melyben egy férfi úgy próbálja megölni magát, hogy egy Hyundai IX35-ös autójának motorját a garázsban járatja, csukott ajtó mögött – ugyebár azért, hogy a kipufogón kijövő füstben megfulladjon. (Láttunk már ilyet a hollywoodi filmekben.) De képtelen meghalni, mert a Hyundai emissziója olyan alacsony. Környezet- és emberbarát az üzenet szerint. Ezt sem hagyták szó nélkül a felháborodott fogyasztók. Nyomban el is távolította a cég a reklámot a YouTube-ról, és közleményben kért bocsánatot, amely szerint „ellentétes a cég értékeivel ez az offenzív kommunikáció”.

„Ne kapaszkodj a hibákba csak azért, mert már rengeteg időt töltöttél vele, hogy létrehozd őket.” Ismeretlen szerző
A Sprite és a nőgyűlölő szólamok

A kampány neve elvileg az volt: Brutally refreshing (Brutálisan üdítő). Az internet népe azonban gyorsan #BRUTALLYSEXIST-re, azaz brutálisan szexistára változtatta az eredeti üzenetet. Nem a legjobb hashtag, nem valószínű, hogy bármely cég szeretné, ha a net közönsége ezt kapcsolná hozzá.

A Coca-Cola tulajdonában lévő Sprite olyan óriásposztereken népszerűsítette magát az Emerald Isle-on és internetes hirdetésekben, melyek nőgyűlölő frázisokat villantanak fel. Olyan szösszeneteket, amelyek leginkább az egy éjszakás kaland után csevegő (férfi)haverok között hangzanak el, amikor kitárgyalják a nőügyeiket: „Nem vagy népszerű, csak könnyen megszerezhető”, „Több mennyezetet látott, mint Michelangelo”. A Sprite végül bocsánatot kért, és eltávolította az inkrimináló hirdetéseket. De a márka renoméja akkor már megsérült.

A Ford és a nő a csomagtartóban

Mert nem a volánnál van a helye, de még csak az anyósülésen sem. Hanem a csomagtartóban. Lehetőleg megkötözve és begyömöszölt szájjal, hogy ne tudjon sikítani vagy kiáltani. Legalábbis ezt sugallta a Ford reklámja. Ki a fenének volt ez a ragyogó ötlete? Az autógyárnak bedolgozó indiai reklámügynökségnél valaki(k)nek. Három nőt helyeztek a fentiekben leírt pozícióban a Figo csomagtartójába. Mit üzent a reklám? Elvileg azt, hogy a kicsi autónak milyen meglepően nagy a csomagtartója.

Kép: EU OSHA

A Ford később tagadta, hogy a hirdetés bármilyen módon támogatta volna azt a nőellenes, hímsoviniszta kultúrát, ami az indiai társadalom egyes szegleteiben egészen nyilvánvalóan fejeződik ki például a nők tömeges megerőszakolásában (gang rape), akár nyilvános helyeken is. Miért mondhatta ezt a Ford? Mert a JWT India reklámügynökség – a Ford állítása szerint – a cég jóváhagyása nélkül jelentette meg a hirdetést.

Ha felkészülünk, kisebb a pofon
Két kulcsfontosságú mutató is azt bizonyítja, hogy a Samsung egész brandjének megítélése zuhant a mélybe a visszahívott, felrobbanó csúcstelefonok miatt. Ha egy ekkora óriást megrenget a hiba, az mindennél jobban mutatja, megéri felkészülni egy esetleges krízisre.
Az Antonio Federici Gelato Italiano és a papok

Az olasz fagyimárka katolikus papokat szerepeltetett hirdetésében olyan helyzetben, ami sokak számára sértő lehet: már-már csókolóznak. A reklámszakemberek úgy érezhették, egy ilyen fotó a nyelves gasztronómiai örömök élvezetére buzdítja a nagyérdeműt. A hirdetést az angliai piacnak szánta a márka, de betiltotta a reklámfelügyelet.

2010-ben még egy vallásos kedélyeket borzoló kampánnyal állt elő a fagylaltbrand. Egy apácát mutatott, amint „megadja magát a kísértésnek”, volt, ahol pedig egy fedetlen combú apáca szerepelt. A szent combok egyébként egy meztelen felsőtestű papot fogtak körbe.

A cég a felháborodás és a betiltás ellenére rendre elutasította a vádat, hogy bárkit megsértett volna, soha nem kértek bocsánatot.

A Burger King és az orális fixáció

A 17,5 centiméter magas sajtburgerre nem valami könnyű ráharapni. „Egyszerűen jobb az íze” – állította a reklám 2009-ben, amiben nehéz volt nem észrevenni az orális szexre való utalást. A szlogen: „Blow Your Mind.” Ami nem sokban különbözik a „blow job” kifejezéstől. Nem véletlenül.

A reklámban szereplő modell évekkel később azt nyilatkozta egy videóban, hogy a Burger King „megerőszakolta” az arcát, mert sosem kértek engedélyt arcának szerepeltetésére. (A videót azóta privát tartalommá változtatták, tehát nem hozzáférhető.) A Burger King egy szingapúri reklámügynökséget hibáztatott a reklámért.

Rebook: csald meg a barátnőd, haver!

Az Adidas érdekeltségi körében tartozó sportcipőmárka reklámja 2012-ben azt a buzdítást tartalmazta: „A barátnődet csald meg, ne az edzésed”. Szép kis prioritás, nemde? A fogyasztói panaszokat természetesen nagy céges szánom-bánom követte.

Forrás: Entrepreneur

Véleményvezér

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.
Jó hír, mégsem pusztul el a világ

Jó hír, mégsem pusztul el a világ 

Sokan úgy gondolják, hogy addig létezik a világ, amíg vannak méhek.
Hadházy Ákos küzd, mint malac a jégen

Hadházy Ákos küzd, mint malac a jégen 

Hivatalos volt-e Orbán Viktor legutóbbi útja Amerikába?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo