Az amerikai kutatók az óceánok vízhőmérsékletének megfigyelésére használt Argo-hálózat és a NASA műholdas adatait elemezve megállapították, hogy a normálisnál melegebb körülmények túlfűtötték a trópusi vihart, óriási páratartalommal táplálták, és amikor Houston közelében lelassult, a hurrikánok történetének egyik legsúlyosabb esőzését zúdította a partvidékre. „Először sikerült kimutatnunk, hogy a szárazföldre lezúdult eső mennyisége megegyezik a szokatlanul meleg óceánból elpárolgott víz mennyiségével. Mivel a klímaváltozás miatt az óceánok vize melegszik, több Harveyhoz hasonló túltöltött trópusi viharral kell számolnunk” - mondta Kevin Trenberth, az intézet kutatója, az Earth Future című tudományos folyóiratban közzétett tanulmány vezető szerzője.
Bár a 2017-es hurrikánszezon igen mozgalmas volt, a Harvey mind helyileg, mind időben többé-kevésbé izolált maradt, egyedül mozgott a Mexikói-öböl nyugodt vizei fölött. Ez tette lehetővé, hogy Trenberth és kollégái részletesen tanulmányozhassák, hogyan táplálta az 1488 kilométer széles óceáni medencében felgyülemlett meleg a trópusi vihart.
Amikor a Harvey lecsapott a szárazföldre, karjai még mindig az óceán fölött voltak, azaz erőt merített a Mexikói-öböl még mindig meleg vizéből. „Miközben gyakran úgy gondolunk a hurrikánra, mint egy légköri jelenségre, világos, hogy az óceán kritikus szerepet játszik kialakulásában és ahogyan változik a klíma, meg fogja határozni a jövőben a trópusi ciklonokat” - hangsúlyozta Trenberth. A kutatók megmérték, hogy a párolgás miatt mennyi hőt veszített az óceán vize, amikor a trópusi vihar áthaladt az öböl fölött, és hogy az elpárolgott víz mekkora mennyiségű csapadékká vált a szárazföld fölött. Összevetve a két mérést, azt találták, hogy azok megegyeznek. A Harvey hurrikán Texas és Louisiana államokban pusztított, több mint 80 ember életét követelte.