Ha nem fékezzük meg a jelenleg uralkodó fogyasztási és termelési tendenciákat, akkor a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás 52 százalékát a mezőgazdaság fogja adni a következő évtizedekben, melynek 70 százaléka a hús- és tejiparból származik.

A Greenpeace friss jelentésében a rohamosan növekvő nagyüzemi állattenyésztés környezeti – és ezen belül a klímaváltozást súlyosbító –, valamint közegészségügyi hatásaira világít rá. 1970 óta elvesztettük a vadon élő állatok felét, miközben megháromszorozódott a Földön a haszonállatok száma. A Föld tüdejeként számon tartott amazonasi őserdők drámai sebességű eltűnéséért főként a nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztés felelős. A mezőgazdasági területek 75 százalékán takarmányt termelünk az állatoknak, nem pedig élelmiszernövényeket az embereknek, miközben egymilliárd ember éhezik. Az állattenyésztés emellett ma az összes szárazföld 26 százalékát foglalja el, és felelős a világ üvegházhatású gázok kibocsátásának 14 százalékáért.

Kép:Pixabay

A földi életet veszélyeztető klímaválság elkerülése érdekében azonban óriási ütemben csökkentenünk kell az üvegházhatású gázok globális kibocsátását. Pete Smith, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) korábbi vezető szerzője szerint: „Az állati eredetű termékek csökkentésének szükségessége ma már egy tudományos körökben teljesen elfogadott álláspont. A jövő élelmezési rendszere, ami az emberiség és a bolygónk egészének javára válik, csakis a hús- és tejtermékfogyasztás jelentős visszafogásával képzelhető el.”

A Greenpeace jelentéséből továbbá kiderül, hogy a növekvő hústermelés és húsfogyasztás áll a lappangó globális egészségügyi válság mögött is. A nagy mennyiségű vöröshús-fogyasztás összefüggésben van a rákos megbetegedésekkel, a szív- és érrendszeri betegségekkel, az elhízással és a cukorbetegséggel; miközben milliók életét lehetne megmenteni azzal, ha lehetőségük lenne főleg növényi eredetű alapanyagokból álló, egészséges étrendet tartani. A nagyüzemi állattartás kapcsolatba hozható az antibiotikumoknak ellenálló kórokozók kialakulásával is – amit a WHO „globális egészségügyi vészhelyzetnek nyilvánított” –, ráadásul az élelmiszerek előállításából származó kórokozóknak is jelentős forrása.

A környezetvédő szervezet ezért jelentős változásokat sürget a mezőgazdaságban és az étkezési szokásainkban. Ennek érdekében vissza kell szorítanunk a nagyüzemi állattenyésztést, meg kell állítani az őserdők takarmánynövények termesztése céljából történő pusztítását, és globálisan a felére kell csökkenteni a hús- és tejtermékek mennyiségét 2050-re. Ezzel párhuzamosan az ökomódszerekkel termelt növényi alapú élelmiszerek termelését és fogyasztását jelentős mértékben növelni kell. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy le kell mondani az állati termékek fogyasztásáról, de előnyben kell részesíteni a fenntartható módon nevelt, legeltetett állatokból származó termékeket.

A Greenpeace felszólítja a kormányokat arra, hogy vessenek véget az ipari hús- és tejtermékek támogatásának, és helyette az ökogazdálkodásra átállni kívánó gazdákat támogassák, akik ökológiai módszerekkel termesztenek növényeket, és legeltetett állatokat tartanak. A környezetvédő szervezet továbbá sürgeti, hogy tegyék elérhetőbbé az egészséges, növényi alapú élelmiszereket, és mindenütt a világon ösztönözzék az embereket arra, hogy csatlakozzanak a hús- és tejtermékfogyasztás csökkentéséért indított mozgalomhoz, az egészségesebb bolygóért és társadalmakért.

„A döntésünk, hogy mit eszünk, az egyik legerősebb eszköz, hogy megmentsük az élővilágot, óvjuk saját egészségünket, és hatékonyan részt vegyünk a klímaválság elleni küzdelemben –  magánemberként és társadalmi szinten egyaránt. Azt várjuk a magyar kormánytól, hogy mindezek érdekében sokkal hatékonyabb eszközökkel támogassa a legeltett, ökológiai állattartást és az ökológiai növénytermesztést hazánkban” − nyilatkozta dr. Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország agrárkampány-felelőse.