Az unió klímavédelmi politikájának egyik eszköze az emissziókereskedelmi rendszer, mellyel elvileg a kitűzött kibocsátáscsökkentési célok kétharmadát tudja realizálni az EU. A párizsi klímaegyezmény értelmében az unió 20 százalékkal csökkenti légszennyezését az 1990-es bázisév kibocsátásához képest.
2017-ben az emissziókereskedelmi rendszerben (ETS) érintett cégek kibocsátása elérte az 1,756 milliárd tonnát (ez az összeg „szén-dioxid-ekvivalenst” jelöl, hiszen másfajta üvegházgázok is beletartoznak), s ezzel 0,3 százalékkal nőtt az ETS-szereplők emissziója, közölte az Európai Bizottság. E rendszerben hét éve nem volt példa emelkedésre, melynek oka a gyáripari output 1,8 százalékos növekedése. De nőtt a légi közlekedés kibocsátása (6,1 százalékkal). Ennek adatai még nem véglegesek, amennyiben teljessé válnak, elemzők szerint valójában 0,5 százalék lesz az ETS-rendszer emissziójának 2017-ben tapasztalt növekedése.
Eközben az erőművekből és a fűtési rendszerekből eredő emisszió 1 százalékkal csökkent, ami vélhetően annak köszönhető, hogy egyre több ipari és üzleti célra használt épületen van hőszigetelés, így ezek fűtésére nem kell annyi energiát fordítani, mint régebben. (Értelemszerűen az energia megtermelése az erőművekben üvegházgáz-kibocsátással jár, kevesebb energiának pedig kisebb a CO2-vonzata.)
Az unió gazdasága tavaly 2,5 százalékkal nőtt. Az emissziókereskedelmi rendszerben 12 ezer kibocsátó kötelezett részt venni, köztük erőművek, gyárak és légi társaságok, melyeknek egy kvótát beszolgáltatniuk az illetékes hatósághoz minden egyes kibocsátott szén-dioxid-tonna után a következő év áprilisának végére. Ha pedig túllépik az emissziómennyiséget, amit a – számukra ingyen szétosztogatott – kvóták engedélyeznek, fizetniük kell a pluszkibocsátásért, vagyis kvótákat kell venniük. Ennek árfolyama jelenleg 13 euró körül mozog.
(Reuters)
