A dél-koreai Incsonban nyilvánosságra hozott jelentésében az IPCC megállapítja: mindannyiunk érdeke, hogy a globális felmelegedést az ipari forradalom előtti szinthez képest 1,5 Celsius fokon belül tartsuk a Párizsi Klímamegállapodás szellemében. Mivel ma már egy fokos globális felmelegedésnél tartunk, sürgősen cselekednünk kell. Ha a jelen ütemben növekednek a globális üvegházgáz-kibocsátások, a 1,5 fokos küszöböt alig 20 év múlva túllépnénk. A jelentés alapján a korábban kitűzött 2 Celsius fokos felmelegedés nem biztonságos határ, mert az eddig előrejelzettnél sokkal nagyobb pusztítással járna: emberek tömegesen halnának meg az extrém időjárás, a hőhullámok miatt; az infrastruktúrákban, épületekben és a gazdaságban súlyos károk keletkeznének; tovább gyorsulna a növény- és állatfajok kipusztulása; hol a vízhiány, hol pedig a hirtelen lezúduló rengeteg csapadék tenné tönkre az élelmiszertermelést.

A jelentés további fontos megállapításairól itt olvashat!

Ahhoz, hogy a felmelegedést 1,5 foknál megállítsuk, haladéktalanul meg kell változtatnunk termelésünk és fogyasztásunk szerkezetét úgy, hogy 2050-re az üvegházhatású gázok (ühg) globális kibocsátása ne haladja meg a természet ühg-elnyelő képességét. Ez azt jelenti, hogy energiahatékony, megújuló energia alapú gazdaságokká kell válnunk. A csökkentés zömének pedig még 2030 előtt meg kell történnie. A világ országainak eddigi vállalásai viszont még messze nem elegendőek, mintegy 3,5 fokos felmelegedéshez vezetnének. A jelentés azt is világossá teszi: a halogatás sokkal többe kerül, mint ha ma meghozzák a szükséges éghajlatvédelmi intézkedéseket.

A jelentés egyik szerzője, a most szintén Incshonban tartózkodó Ürge-Vorsatz Diana professzor a következőket nyilatkozta: „A több mint 6000 tudományos anyag feldolgozásával és több ezer szakértő közreműködésével készült jelentés rámutat, hogy egy fél fok további melegedés elkerülése jelentős gazdasági és társadalmi veszteségektől védi meg Földünk lakosságát. Azt is megállapítja, hogy egy ilyen jövő megvalósítása segíthet a szegénység felszámolásában, élhetőbbé teheti lakóhelyeinket, egészségesebbekké teheti az embereket, és hatalmas új üzleti lehetőségeket jelenthet a vállalkozóknak. Viszont egy perc késlekedni való idő sincs, mert néhány év múlva már nem lesz meg ez a lehetőségünk.”

Magyarország különösen érzékeny a klímaváltozásra

„Hazánk különösen érzékeny az éghajlatváltozásra, az alulfejlett régiók, települések fokozottan sérülékenyek. Már ma is évről évre több százan halnak meg idő előtt az egyre sűrűbb és súlyosabb hőhullámok miatt, városaink hőcsapdává válnak. A fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó légszennyező anyagok közvetlenül is rontják a magyarok egészségét. A felmelegedés óriási károkat okoz a gazdaságnak, az élelmiszer-termelésnek. Ennek fényében a magyaroknak élet-halál kérdés, hogy az éghajlatváltozást 1,5 fokon belül tartsuk” – állapította meg Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet vezetője.

“Más szakmai szervezetekkel együtt továbbra is azon dolgozunk, hogy a hazai klíma- és energiapolitika összhangban legyen a klímatudomány eredményeivel, az EU Tiszta Energia Csomagja és a Párizsi Megállapodás céljaival. Azaz segítse elő a magyar energiaátmenetet, a lakossági és önkormányzati megújuló energia termelő-fogyasztók szerepvállalását, az alulfejlett, illetve egykori szenes régiók szerkezetváltását. Ebben kulcsszerepe kell legyen a Nemzeti Klíma és Energia Tervnek (NEKT), az országgyűlésben tárgyalt 2. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiának (NÉS-2) és az elavultsága miatt megreformálandó Nemzeti Energiastratégiának – mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) éghajlat és energia csoportvezetője.

Klímaváltozás nem a távoli jövő, hanem kézzelfogható valóság

„Sokan – köztük Áder János köztársasági elnök – is felhívta a figyelmet arra, hogy amennyiben nem sikerül megállítanunk a globális felmelegedést, a migráció kezelhetetlenné válik. A lakosság ugyanis tömegesen fog elmenekülni azokról a területekről, amelyek a hőség, a szárazság, illetve a megemelkedő tengerszint miatt alkalmatlanná válnak az emberi életre. Ezért is tartjuk elengedhetetlennek, hogy a magyar kormány azokkal a kormányokkal tartson, amelyek a lehető legszigorúbb éghajlatvédelmi szabályok elfogadtatására törekednek nemzetközi szinten” – jelentette ki Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

„A klímaváltozás nem a jövőben fog bekövetkezni, a válság hatásait már most is tapasztalhatjuk. A párizsi célok még elérhetőek, de ehhez sürgősen cselekednünk kell. Mindannyiunk felelőssége, hogy a lehető leggyorsabban nullára csökkentsük a kibocsátásokat. A megújuló energiaforrások már eddig is gyorsabban terjedtek, mint arra korábban bárki számított. A katasztrofális következmények elkerüléséhez a megújulók kínálnak biztonságos és gyors megoldást” – mondta Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse.

„Az Energiaklub energetikai rendszermodellezéssel készített egy fenntartható, zöld energetikai forgatókönyvet Magyarország számára. Az órás felbontásban készült szimuláció kimutatta, hogy az összes energiafelhasználásunk akár 50 százaléka, a megtermelt áramnak pedig a 80 százaléka is származhat megújulókból 2050-re, és a szükségletek ebben az esetben is (atomerőmű nélkül is) biztonságosan elláthatóak maradnak. Ez a forgatókönyv 70 százalékos csökkenést jelentene Magyarország szén-dioxid-kibocsátásában a 2010-es szinthez képest, vagyis komoly előrelépést hozna a klímaváltozás elleni küzdelemben. A zöld alternatíva megvalósítása nem csak környezetvédelmi, hanem gazdasági szempontból is kedvezőbb, tehát olcsóbb választás lenne Magyarország számára, mint a jelenlegi hivatalos magyar energiastratégia által kijelölt út” – mondta Fülöp Orsolya, az Energiaklub szakmai igazgatója.