Kétszer durvább lehet a globális felmelegedés, mint gondoltuk

2018. július 08. vasárnap - 19:01 / Kriston László
  •    

A ma használatos számítógépes klímamodellek alábecsülik a hosszútávú változásokat. Három korábbi felmelegedési korszakból azonban az a tanulság: kétszer erősebb lehet a felmelegedés, mint amiről a klímapolitika beszél.

Tizenhét ország tudósai együttműködtek abban a kutatásban, melyben a Föld történetének három korábbi melegedését vizsgálták.

  • 5000-9000 évvel ezelőtt következett be a holocén kor legmelegebb időszaka.
  • 129 000-116 000 éve az utolsó interglaciális korban szintén felmelegedés volt tapasztalható. Ezt a kettőt a Föld keringési pályájában beállt “megjósolható” változások okozták.
  • 3,3-3 millió éve a közép-pliocén korban a légkör magas üvegházgáztartalma miatt jött létre felmelegedés. Akkor a levegő szén-dioxid-koncentrációja 350-450 ppm (parts per million) körül lehetett, ami hasonló a mostanihoz.

Ezekben az időszakokban a földi légkör 0,5-2 Celsius-fokkal volt melegebb, mint ami az ipari forradalmat megelőző klíma volt a 19. században.

A svájci University of Bern, az amerikai Oregon State University, az ausztráliai University of New South Wales kutatói azt állítják közös tanulmányukban, hogy az vártnál kétszer erősebb lehet a globális felmelegedés, legalábbis erre utalnak az említett korszakokból maradt leletek.

E múltbéli változások körülményeiről viszonylag bőséges leletanyag tanúskodik A tudósok a sarkköri jégrétegeket, üledéket és fosszilis maradványokat tanulmányoztak.

elmarad a jégkorszak

Kép: SXC

Az ökoszisztémák korabeli viselkedése meglehetősen drámai volt, a jégtakaró jelentősen csökkent mindkét sarkkörön, a tengerszint legalább 6 méterrel nőtt, a tengeri planktonok változása egész tengeri ökoszisztémákat módosított, a szahara bezöldült, az erdei fajok 200 kilométerrel arrébb vándoroltak (a két sarkkör felé, tehát hidegebb, az Egyenlítőtől távolibb övezeteket keresve), a tundra is ugyanígy elmozdult, a magas területeken élő fajok száma csökkent, a mérsékelt égövi erdők kiterjedése úgyszintén, a mediterrán éghajlatú területeken a gyakori tüzek közepette is életképes növények maradtak meg.

Mindezekből a jövőre vonatkozóan ezekre a megállapításokra jutottak a szakemberek:

  • Ma sokkal gyorsabban melegedik a földi légkör, mint a három említett korszak bármelyikében. Ráadásul a légszennyezésünk nem csökken.
  • A tengerszint 6 méterrel vagy nagyobb mértékben is emelkedhet, még akkor is, ha a nemzetközi közösség tartja magát a vállalt emissziócsökkentésekhez és 2 Celsius-foknál fékezi meg a globális felmelegedést.
  • A szaharai sivatag zöld növényeknek adhat otthont.
  • A trópusi őserdők szélei tűzvészek által sújtott szavannákká válhatnak.
  • Sokkal kisebb a karbonbüdzsénk, vagyis az az üvegházgázmennyiség, amennyit még kibocsáthatunk, mint amiről a klímapolitika és a tudomány fősodra beszél.
  • Még ha ma beszüntetjük mindenféle ÜHG-emissziónkat, akkor is évszázadokba telhet, míg a légkör egyensúlya, korábbi állapota helyreáll.
  • Akár 1000 évig is tarthat a tengerszint emelkedése.

Ez utóbbi azt is jelenti, hogy az emberiség infrastruktúráinak nagy része érintetté válik és a világgazdaság tevékenységére is súlyos hatással lesz a tengerszintemelkedés.

A tudósok figyelmeztetnek: a legtöbbet idézett modellek szerintük alábecsülik a sarkköri melegedés hatását, ami a globális felmelegedést erősítő visszacsatolásként hat.

A jelenlegi klímamodellek leginkább abban hasznavehetők, hogy a rövid távú, 2100-ig tartó változásokat tudják modellálni és viszonylagos biztonsággal megjósolni, a hosszabb távú folyamatokat nem – ezért folyamodtak 17 ország tudósai a fennmaradt leletek és minták alapos átvizsgálásához.

(Nature Geoscience)

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor