Klímakatasztrófa: irány észak?

Túlélheti az emberiség az extrém (és egyelőre legvalószínűbbnek tűnő) klímaváltozást? Éppenséggel igen, de 80 éven belül a bolygóra alig lehet ráismerni. Az állatok és növények már megkezdték az elvándorlást az északi sarkvidékek felé, és lehet, hogy az emberek is erre kényszerülnek, ahogy a Föld jó része az ember számára élhetetlenné válik.

Kanada sarkköri részén található Iqaluit városa egy pezsgő metropolisz, kellemes klímával, tele európai, ázsiai és afrikai emberekkel, akik a 2070-es években menekültek oda az otthonukat elborító áradások, erdőtüzek, szárazságok elől – így is szólhat egy a világ legélhetőbb városait (pontosabban a még kevés lakhatónak megmaradt vidékét) bemutató magazincikk Justin Nobel újságíró szerint 2100 környékén. A várost ma valójában alig hétezren lakják, nagyrészt inuit őslakosok, a környéken nyolc hónapig tart a tél, a sarkkörre jellemző hosszú éjszakákkal. A fiktív ajánló egy olyan jövőt mutat be, ahol megtörtént az a klímakatasztrófa, amire legutóbb az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) jelentése figyelmeztetett, és az emberiség jó része kénytelen volt észak felé vándorolni, ahol még kibírható a klíma. Nobel ezután bemutatja, melyik városok maradhatnak meg a század végére, a megtizedelődött emberiség menedékeiként.

Az 1,5 fokos emelkedés már elkerülhetetlen

Alig maradt idő a világ megmentésére
Négy évvel a legutóbbi jelentés után, újra megkongatta a vészharangot az ENSZ Kormányközi Klímavédelmi Testülete (IPCC), a kutatók most arra hívták fel a figyelmet, hogy gyorsan fogy az idő a klímaváltozás mérséklésére.
Az ENSZ-jelentés szerint a jelenlegi ütemben már ahhoz is hatalmas erőfeszítésre, az üvegházgáz-kibocsátás megfelezésére lenne szükség a következő 12 évben, hogy a földi átlaghőmérséklet emelkedését 1,5 fok körül tartsuk. A mostani kibocsátási számok mellett ez a határt már 20 év múlva átlépnénk, ami már önmagában katasztrófát okozna, Afrikát, a Közel-Keletet és a mediterrán régiót soha nem látott hőhullámok, szárazság, éhínségek sújtanák.

Az évszázad végére pedig a 4 százalékos emelkedés sem kizárt. Ez a ma ismert emberi civilizáció végét jelentené: a tengerszint emelkedése miatt áradás fenyegetné a világ olyan vízparti nagyvárosait, mint New York, Sanghaj vagy London, a Föld déli részén egész országok válnának lakhatatlanná a hőhullámok és a szárazság miatt. Az ENSZ jelentése alapján nem túlzás azt állítani, hogy a klímaváltozás az emberiség eddigi történelmének legnagyobb katasztrófáját idézné elő.

A növények már menekülnek

A klímaváltozás hatásai elől az állatok és a növények már most menekülnek észak felé. Laurence C. Smith geológus A világ 2050-ben című könyvében (ami a fent idézett cikket is ihlette), számos tanulmányt összevetve rámutatott, hogy a világ flórája és faunája rendkívül gyors ütemben húzódik északra (ennek része a magyarországi poloskainvázió is). A növény- és állatfajok élőhelyei évente átlagosan 6 kilométerrel tolódnak észak felé. „Ez nem hangzik soknak, de képzelje el, hogy kimegy minden reggel a kertbe, és látja, hogy a pázsit naponta két méterrel arrébb csúszik” – fogalmazott Smith.

Olvadó jégtakaró a sarkvidéken

A geológus szerint az emberek is hamarosan követhetik az állatokat és növényeket, és az emberiség nagy része távoli északi területekre lesz kénytelen húzódni (Kanada, Szibéria, Grönland, Skandinávia területeire). Az általa használt modellek szerint a klímaváltozás a földi átlagnál erősebben érinti majd a sarki területeket, az itteni hőmérséklet-emelkedés duplája lehet a többi övezet átlagának, azaz az északi területeken enyhébb klíma köszönt be, új területek válnak lakhatóvá.

Smith többször hangsúlyozta, hogy ő nem a globális felmelegedés apologétája, szerinte legjobb lenne elkerülni a globális hőmérséklet emelkedését. Mint írja, csak 8 északi ország lesz (Kanada, Skandinávia, Izland, Finnország Oroszország, USA), akik 2050-re gazdasági értelemben profitálhatnak a klímaváltozásból: nőhet a mezőgazdasági terméshozamuk, könnyebben férnek hozzá egyes nyersanyagokhoz, és a migráció miatt jelentősen megnövekedik a népességük. Azonban mindez gyakorlatilag az összes többi ország rovására történne.

Államok is kutatják

Arra, hogy az északi országok jobban meg tudnának birkózni a klímaváltozás hatásaival, más kutatások is rámutattak. Az amerikai Notre Dame egyetem adatai szerint egy elszabaduló klímaváltozás a legenyhébben Norvégiát és a többi skandináv államot, valamint Új-Zélandot érintené. Utánuk következnek az észak-amerikai és -európai országok (Magyarországot közepesen enyhén érintené a klímaváltozás), a legsúlyosabban pedig Közép-Afrika, Irak és Szíria, valamint Dél-Kelet-Ázsia országait érintené a felmelegedés.

Mennyire súlyosan érintené a klímaváltozás az egyes országokat? Forrás: Eco Experts

Nemcsak a tudósok kutatják, hogy az egyes régiókat hogyan érintené a klímaváltozás, mely területek lehetnek képesek átvészelni a klímakatasztrófát. Az Egyesült Államok környezetvédelmi hivatala 2017-ben bevezette a Klímaellenállási Indexet, amely azt méri, hogy az USA régióit mennyire érintené súlyosan a felmelegedés.  A legnagyobb veszélyben a déli és középnyugati államok, valamint a tengerparti nagyvárosok, például New York vannak, előbbieket a szárazság, utóbbiakat az emelkedő tengerszint fenyegeti. A leginkább védett területek Kanadához közel, a Sziklás-hegységben, a nyugati part közelében és Alaszkában találhatók.

Köztük van Maine állam is, amelynek szenátora, Angus King 2015-ben nyíltan beszélt arról, hogy az állam stratégiai jelentősége nőni fog, ahogy a sarkköri jég olvadásával új kereskedelmi utak nyílnak. Korábban ennek kutatására a védelmi minisztérium 45 ezer dollárt költött.

Szibériai görögdinnye

A klímaváltozás „nyertese” lehet Grönland is, ahol az őslakosok már most is egyre nehezebben tudják fenntartani hagyományos, halászatra és vadászatra épülő életformájukat, ahogy szűkül a hideget kedvelő állatok élőhelye – miközben egyre nagyobb teret hódít a mezőgazdaság.

Oroszország eközben azt kutatja, mennyire válhat élhetővé Szibéria a jövőben. Az orosz tudományos akadémia és a NASA 2011-es közös kutatása szerint a század végére Szibéria nagy része földművelésre alkalmassá válik. A hőmérséklet emelkedése miatt olyan növények is megteremhetnek itt, mint a kukorica, a szőlő, a napraforgó, a déli részeken pedig akár a görögdinnye. Ugyanakkor Szibéria, akármekkora is, messze nem lenne képes pótolni a lakhatatlanná vált területeket. Két szibériai várost, Egvekinotot és Anadirt vizsgálva egy orosz kutatás arra jutott, hogy a terület nagyjából a mai népesség hatszorosát tudná eltartani – egész Szibériára kivetítve ez nagyjából 200 millió embert jelentene, ennél például csak Ázsiában jóval népesebb területek válnának élhetetlenné.

Ez általánosságban igaz az egész bolygóra: hiába nyílnak esetleg új, földművelésre és benépesítésre alkalmas területek, ezek nem elegendők ahhoz, hogy a régieket pótolják – egy klímakatasztrófa után kizárt, hogy az emberiség képes legyen olyan lélekszámban fennmaradni, mint ahányan most élünk a Földön.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo