A Balaton Fejlesztési Tanács által a Föld napja alkalmából rendezett szakmai konferencián kedden Csopakon Botos Barbara, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) főosztályvezetője elmondta, a Balaton az ország legtisztább levegőjű területe. Vízgyűjtő területén az 1961-1990 közötti adatokhoz viszonyítva 2100-ig 2 Celsius fokot meghaladó felmelegedés valószínűsíthető.
Hosszú távon nem a csapadékváltozás, hanem a párolgás intenzívebbé válása miatt kell számolni a Balaton vízkészletének jelentős csökkenésével - fogalmazott. Hozzátette, a második nemzeti éghajlatváltozási stratégia a Balaton térségében három megoldást javasol: vízszintszabályozást vízeresztő zsilippel és tározóval, a vízhasználat korlátozását és ideiglenes vízpótlást.
A helyzet komolyságára a Piac & Profit már 2013-ban felhívta a figyelmet. Hetesi Zsolt fizikus akkor jelezte, hogy több köbkilométernyi ivóvizet veszít minden évben a Kárpát-medence. „Hazánkat vízben gazdagnak tartják, ám az igazság az, hogy a Kárpát-medence évről –évre nagy mennyiségű vizet veszít” – jelezte a fizikus.
Magyarországra évente 111,5 köbkilométer folyóvíz érkezik, 54,5 köbkilométer csapadék esik, viszont a párolgási veszteség, a kifolyó vizek és a fogyasztás miatt minden évben a medence fél köbkilométer vizet veszít. Hetesi Zsolt szerint a hiányzó vizet csak a tavaszi árvizekből lehetne visszatartani, azonban a jelenlegi ár- és belvízvédelem az, ami arra törekszik, hogy minél hamarabb az ország határain kívülre vezesse a vizet. Az árvízi tározók kiépítése és az árterek kiszélesítése azonban késik, mivel az ártereken jelenleg hagyományos gazdálkodás folyik, ami ugyan gazdaságtalan, azonban a támogatási rendszer révén mégis megéri a gazdálkodóknak fenntartani a jelenlegi rendszert.
Az elmúlt időszakban felgyorsultak a környezetet érintő változások - hangoztatták szakértők az M1 aktuális csatornán. Mika János éghajlatkutató azt mondta: a változások felgyorsultak, az azokhoz való alkalmazkodás viszont lassú folyamat. A kutató a legnagyobb környezeti problémaként a biodiverzitás elvesztését nevezte, hiszen a kihalt fajokat már nem lehet megmenteni. Ugyancsak visszafordíthatatlan problémaként a nitrátosodást is említette. A harmadik legfontosabb probléma a klímaváltozás, de az még nem visszafordíthatatlan folyamat - jegyezte meg.
Juhász Árpád geológus elmondta, hogy a Föld napjához kapcsolódóan a Magyar Természettudományi Múzeumban péntek óta látható az Olvadó jövőnk című kiállítás. A tárlat - amelyet Áder János köztársasági elnök nyitott meg - több dologra hívja fel a figyelmet, köztük arra, hogy a jég olvadása miatt végveszélybe kerülnek az állatok - mutatott rá. Az északi régióban a jéggel borítottság egyre kisebb lesz, a szabad vízfelület pedig egyre nagyobb. Ez például a jegesmedvék számára jelent problémát. A Déli-sark környékén felgyorsult az olvadás, egyre gyorsabban válnak le hatalmas jégtáblák. Ez a folyamat szintén veszélyezteti az ottani élővilágot, egyre több faj tűnik el a tengerből - mondta a geológus.