Az állatok egy része, köztük a lepkék, a sarkvidékek felé vagy magasabban fekvő területekre húzódnak a felmelegedés hatásai elől. A poszméhek azonban nagy számban kezdtek eltűnni a délen fekvő élőhelyeikről, és a jelek szerint valamiért nem sikerül északabbra vonulniuk - adta hírül a Magyar Távirati Iroda.
A kutatók most 67 különböző poszméhfajra irányuló több mint 420 ezer megfigyelési adatot elemeztek az 1901 és 2010 közötti időszakból. Az 1901 és 1974 közötti periódust alapul véve a szakemberek arra jutottak, hogy a hőmérséklet-növekedéssel kísért elmúlt évtizedekben a méhek egy időben kezdtek pusztulni az európai és az észak-amerikai élőhelyeik déli területein. (A fecskék is veszélyben vannak.)
"Ezekre a fajokra komoly és azonnali kockázatot jelent az ember által okozott klímaváltozás" - mondta az Ottawai Egyetem munkatársaként dolgozó Jeremy Kerr, a tanulmány vezető szerzője. A szakemberek szerint évente nagyjából 300 kilométerrel, illetve 9 kilométerrel húzódnak vissza a poszméhek európai és észak-amerikai élőhelyeinek déli határvonalai.
"A méhek élőhelyeinek déli pereme visszahúzódik, az északi határvonalat azonban nem képesek kijjebb tolni - vagyis az élőhelyük zsugorodik" - magyarázta Leif Richardson, a Vermonti Egyetem munkatársa, a tanulmány egyik szerzője. A szakemberek szerint a méhek azért nem tudnak északabbra vonulni, mert mozgás közben nem képesek új populációt létrehozni.
A kutatók szerint a jelenségért egyértelműen a felmelegedés, és nem a rovarirtó szerek vagy a földterületek ember általi használata a felelős. A szakemberek szerint az egyik lehetséges megoldás az lehet, ha a méheket emberi segítséggel költöztetik hűvösebb területekre. Néhányan azonban úgy vélik, hogy nem ez a legjobb megoldás, ugyanis nem mindegyik poszméhfajra van ugyanolyan hatással a felmelegedés. A kutatók a Science című tudományos folyóiratban ismertették az eredményeiket.
