Láng István arra figyelmeztetett, hogy a klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebb időjárással kell számolni. „A klímaváltozás nem azt jelenti” - mondta -, „hogy nagyobb szárazság várható, hanem azt, hogy több nedvesebb és több szárazabb periódus alakul ki, változékonyabb lesz az időjárás; nagyobb árvizekre és nagyobb aszályokra kell számítani a jövőben.”
Felidézve az elmúlt évek rendkívüli árvizeit, belvizeit, aszályait, a szakember azt mondta, értékelése szerint sikeres védekezést folytattak. A szélsőséges veszélyhelyzetek kezelése komoly kiadásokat jelent a mindenkori költségvetésnek. A megelőző programokra fordított pénzt hatékonyabban lehet felhasználni, mint a kárelhárításra költött forrásokat, ezért a jövőben az előbbiekre többet költenének - jegyezte meg.
Arról is beszélt, hogy az elmúlt években elemezték, milyen árvízi, vagy belvízi veszélyek várhatók, és meghatározták azokat az új, árvizek esetén várható vízszinteket is, amelyekkel a későbbi védekezésnél számolnak. A magyarországi 2600 kilométeres folyószakaszok vizsgálatánál mindössze két kis szakaszt találtak, ahol nem volt emelkedés az árvízi vízszintben a korábbi adatokhoz képest.
E beavatkozások kompenzálásáért egyrészt megerősítették uniós kapcsolataikat, másrészt a határvízi bizottságokon keresztül Magyarország közvetlen szomszédaival új szerződéseket kötöttek. Romániával már megkötötték, Szlovákiával, Szerbiával most kötik meg a szerződést - tette hozzá. A szerződésekkel azt próbálják elérni, hogy olyan beavatkozások történjenek külföldön, amelyek Magyarországot károsan érintik. A sajtótájékoztatón kitért arra, a teljes magyarországi folyószakaszt feltérképezték egy kétdimenziós modellel, és ennek alapján azt is megállapították, hogy a folyók medrében is "rendet kell tenni", mert ez is oka annak, hogy az árvizeknél várható vízszintek megemelkedtek.
Az elmúlt években több milliárd forintos értékű tervezési munkát végeztek el a vízgazdálkodási ágazatban, és most értek oda, hogy ennek alapján meghatározzák a következő évtizedek stratégiáját. Már megkezdődött a Kvassay Jenő-tervnek, a nemzeti vízgazdálkodási stratégiának a társadalmi egyeztetése. Kérdésre válaszolva közölte azt is, hogy 2014 és 2020 között több mint 200 milliárd forintot fordítanak vízgazdálkodásra , így például töltések magasítására, tározók építésére. Szeretnének még két tiszai tározót építeni.
