Egyediség és uniformizáltság. Két véglet, ám mégis összetalálkozhatnak. Az automatizáltság uniformizáltságot, elembertelenedett üzleti kapcsolatokat kellett volna szüljön. Nem ez történt. A cégek tömegesen alakítják át vállalatirányítási rendszereiket vevőközpontúvá, hatalmas erőforrásokat mozgósítanak a személyes kommunikációra, óriási ügyfélkörük tagjainak egyenkénti és egyéni dédelgetésére. Ez ma az új gazdaság egyik legerősebben érvényesülő törvényszerűsége.

A vállalatok a termékkel ma életstílust, mítoszt, spirituális tartalmat adnak el, a fogyasztó identitásával, hiedelmeivel, érzéseivel kommunikálnak. A részvénnyel jövőbeli perspektívát értékesítenek, és itt a befektetők elvárásaival lépnek kapcsolatba. Ezek viszont nem dolgokhoz kötött értékek, hanem ingatag értékviszonyok: a változó vásárlói szokások és a hullámzó befektetői bizalom leképeződései. Mi biztosítja hát a termékek árának és a vállalatok értékének stabilitását az új gazdaságban?

A telekommunikációs iparág robbanása, majd megtorpanása és a világgazdasági recesszió felszínre hozta a számvitel, a könyvvizsgálat évtizede létező problémáit: a számvitel nem képes követni, leképezni a gazdaság mind jobban felgyorsuló folyamatait. Egyre-másra robbantak ki a botrányok is. A Big 5 ma már csak Big 4, bár sokan azt remélik, hogy Final 4 – a „végső” négy –, vagyis a nehezén már túl van a szakma. Ahhoz azonban, hogy ez valóban így legyen, szakítani kell a hagyományos könyvvizsgálói szemlélettel.

Hogyan lehet, hogy annyira különböző rendszerek, mint egy sejt és az internet, ugyanolyan architektúrán alapszanak, és ugyanazoknak a törvényeknek engedelmeskednek? A természettudományokat már régóta foglalkoztatja az a felismerés, hogy a spontán szerveződő rendszerek olajozott működése – a társadalmaké éppúgy, mint a rovarkolóniáké – nem fölülről diktált utasításoktól függ, hanem sokkal inkább egy vakon működő rendezőelv teszi őket hosszú távon életképessé. A modern kommunikációs hálózatok ugyanilyen rendszerek. S ma már egyes tanácsadó cégek és szoftverfejlesztők is a hangyabolyok életének mintájához vagy az evolúció véletlenszerű logikájához fordulnak megoldásokért a számítógépes hálózatokra épülő gazdaság mechanizmusainak megértéséhez.

Optimistább várakozások szerint egy cég társadalomra gyakorolt hatását hamarosan hasonlóan szabályozzák majd, mint a környezetvédelmi teljesítményt. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy újabb hárombetűs rövidítés tűnt fel az üzleti zsargonban: a CSR. A „corporate social responsibility” annyit tesz, hogy vállalati szintű társadalmi felelősségvállalás. Az üzleti etika kosarába tartozó fogalom az alternatív közgazdasági elméleteken túllépve ma már vállalati stratégiák részét képzi.

Mindenkinek – államnak és polgárainak egyaránt – érdeke, hogy az e-kormányzás minél előbb, minél szélesebb körben megvalósuljon. A jelenlegi átmeneti állapot senkinek nem jó. Erre jöttek rá a nagyvilágban, különösen azokban az országokban, ahol az e-kormányzati szolgáltatások kínálata már adott. Merthogy a kínálat mellé megfelelő kereslet is szükséges.

Régóta érlelődnek a tervek, hogy teljessé tegyék az egyablakos ügyintézési rendszert, s aztán ez a megoldás a világhálón is elérhető legyen majd a magyar állampolgárok számára. Ez a jövő. De mi a helyzet a jelenben?

Hamarosan eljöhet az idő, amikor az űrrepülésről elsősorban nem állami űrhivatalok, hanem magáncégek neveire asszociálunk. Az elkövetkező időszak egyik legizgalmasabb kérdése ugyanis az, hogy mikor kerül sor az első önálló finanszírozású űrutazásra. Vajon milyen megfontolásból fektetett be az utóbbi időben nem csekély összegeket az űrbizniszbe, gyakran saját cégek alapításával, az internetes gazdaságban felemelkedett, fiatal vállalkozói hullám?

Utak és hidak mellett kórházak, börtönök, iskolák, informatikai rendszerek, erőművek, repülőgépek és műholdak épültek az elmúlt években a köz- és magánszféra együttműködésével Nagy-Britanniában PFI konstrukcióban. A részt vevő vállalatok magas profitszintje és a költségvetések áramvonalasítása ellenére is ellenérzéseket kiváltó brit találmány, amely a PPP egy válfaja, exportra készen áll, nem így a fogadására Európa.

Fél évszázad múlva vajon hány ember él bolygónkon a népesség mai alakulása mellett, és egy nap hányan halnak éhen közülük? A föld olajkészlete meddig bírja kiszolgálni mai ütemben növekvő üzemanyagigényünket, és mi lesz, ha kiapadnak a tartalékok? Többek közt ilyen kérdéseket vizsgál a tudományos jövőkutatás, amely nem utópiagyártás, nem is kristálygömbös jövőbe nézés, hanem egy új döntés-előkészítő módszer.

Milyen változásokkal jár az internethasználat terjedése a társadalmi élet különböző területein? Vajon milyen lesz az új médium hatása a társas kapcsolatokra, a kommunikációs formákra, a politikai aktivitásra, a munka és szórakozás világára? Ezekre a kérdésekre is keresi a választ egy, a világra kiterjedő, módszertanilag egységes és nemzetközileg összehasonlítható tudományos program, a World Internet Project, amelyben Magyarország is részt vesz.

Nem volt tankönyve, nem volt etalonja, nem volt másolható példatára a cégtulajdon működtetésének a tizenöt évvel ezelőtti átalakuló társadalomban. A másfél évtizede indultak közül sokaknak derékba tört a pályája, mások bedobták a törölközőt, s nem kevesen ismét "felcsaptak" alkalmazottnak. Voltak, vannak, akik nem diktáltak maguknak eszeveszett növekedési tempót, megint mások óriásokká növelték, a top-100-ba, a top-10-be vezették vállalkozásukat. Ehelyütt a tizenöt évnyi hazai, látszólag nyúlfarknyi történelem két sikeres főszereplőjének történetét jegyeztük le.

Nem volt tankönyve, nem volt etalonja, nem volt másolható példatára a cégtulajdon működtetésének a tizenöt évvel ezelőtti átalakuló társadalomban. Az akkor indultak közül sokaknak derékba tört a pályája, mások bedobták a törölközőt, s nem kevesen ismét "felcsaptak" alkalmazottnak. Voltak, vannak, akik nem diktáltak eszeveszett növekedési tempót, megint mások óriásokká növelték, a top-100-ba, top-10-be vezették vállalkozásukat. Ezúttal a tizenöt évnyi, látszólag nyúlfarknyi történelem újabb tanújához, Széles Gáborhoz kopogtattunk be.

A kiválasztás fontossága régóta egyértelmű a vállalatvezetők számára: ha nem a megfelelő embereket jelölik ki a meghatározó pozíciókra, az elégtelen teljesítményhez vezet. Azt is mind többen ismerik fel, hogy a teljesítménymérésen alapuló ösztönzés és a tehetségmenedzsment stratégiai fontosságú ágazat. A hazai közigazgatás reformjának várhatóan alappillére lesz a kompetenciamenedzsment.

A vállalati felelősségvállalás olyan globális stratégia és üzleti koncepció, amely át kell, hogy hassa a napi tevékenységet is - mondja Majorosi Emese, a Pannon sajtó- és információs igazgatóságának vezetője, akit annak kapcsán kérdeztünk, hogy a Pannon a hazai mobilszolgáltatók közül elsőként adott ki magyarországi társadalmi felelősségvállalási tevékenységéről önálló éves jelentést.

„Már megint jött egy ismerősöm azzal, hogy az internet elidegenít. Azt mondtam neki: Figyelj, tegyük fel, hogy én ma az utcára kerülök. Vegyük az összes olyan embert, akit én az interneten ismertem meg, és aki hajlandó lenne nekem egy tányér levest és egy éjszakára szállást adni. Évekig ellehetnék gond nélkül. Te meddig lennél el?” – Ez a mottó szerepel a legolvasottabb hazai tartalomszolgáltató olvasóközönségét – de írhatnók: olvasóközösségét – vizsgáló, elemző (szak)dolgozat elején. Tehát pontosan az ellenkezőjét olvashatjuk ki belőle, mint amitől félünk: az internet elszemélytelenítő, magányba taszító hatású. A chatelés őrülete is mintha a dolgozat megállapítását igazolná. Egy biztos: magára valamit is adó tartalomszolgáltató nem lehet meg fórum és/vagy chat nélkül.

Az interneten szükséges és érdemes is megkülönbözetni a kereskedelemmel, illetve a puszta információcserével összefüggő kínálatot és szolgáltatásokat. Ez utóbbi alapvetően kétféle lehet: a hagyományos kommunikációs folyamatban is részt vevő, ismert és a köztudatban már minősített, valamint az ismeretlen, azonosítatlan, lenyomozhatatlan forrásból való. Adódik a kérdés: párosul-e a hitelesség és az internet? Vagy olyan multimédiás eszközről van szó, amely jogmentes térben él, s korlátokat nem szabhat neki semmi és senki?

Stílusos, látványos, intelligens, saját igény szerint alakítható, könnyen kezelhető. Mielőtt mást gondolnának, gyorsan előrebocsátjuk: ez nem az ideális férj vagy feleség, hanem egy mai, átlagos mobiltelefon minősítése. S hogy egy-egy jelző mögött milyen tartalom van, azt új sorozatunkban mutatjuk be. Cikkeinkből azt is megtudhatják majd, ki mire – és mire nem, pedig megtehetné – használja az Ericssonját, Nokiáját, Panasonicját, Siemensét, Motoroláját…

Nem az autója, nem a ruhatára, még csak nem is a fürdőszobája érdekel bennünket. Sorozatunk nyitányában arra kérjük az üzletembert, mutassa meg kedvenc weboldalait…

Válasszunk ki néhány profilba vágó közhivatalt, s vegyük szemügyre, mit kínálnak az interneten! Többet-e, mint egy zsoltár - mely, mint tudjuk, bizony csak egyirányú kapcsolat a Mindenhatóval, puszta könyörgés és hódolat, az egyszer majd, talán válaszának reményében…

A hifi-, a mozi- és a házimozi-technika sokáig egymást serkentve fejlődött, de most a hifi megtorpanni látszik, és a házimozizás ad egyre finomabb képi és hangi élvezeteket. Négy dolog szükséges hozzá: nagy képernyős televízió, Dolby Surround-os hang, megfelelő processzoros többcsatornás erősítő és műsorok. És persze pénz.

 

 

Melis András, a Pesti Est Kft. társtulajdonosa ma még nem mondható szenvedélyes internetezőnek. Újságot, magazint nyomtatásban szeret olvasni. Többnyire a saját cége saját weblapját nyitja fel, de kíváncsiságból az új szolgáltatók honlapjaira is ráklikkel. Szerinte ez az iparág még gyerekcipőben jár. Várat még magára az idő, amikor egyre gyakrabban hajt majd rá az elektronikus szupersztrádára.

 

Bolygónk összezsugorodott, a kommunikációs forradalom eltüntette a határokat. Az ember egyre kíváncsibb más kultúrákra, egzotikus helyszínekre, vágyik az eltérő életmódok megismerésére. Az internet generálta „világfaluban” pedig szinte törvényszerűen megnő a nemzetközi utazásokban érdekeltek száma. A turisztika és az elektronikus kereskedelem kapcsolata így természetes: a világhálót jellemző szabad információáramlás révén első kézből teljes körű képet kaphatunk választékról, árakról, minőségről. De ez nem jelenti azt, hogy az utazási irodák fokozatosan megszűnnének. Az internet nem lesz piaci győztes, inkább alternatíva marad. A nyertes pedig nem más, mint az utazni kívánó netes felhasználó.

Több tucat könyv, novelláskötet, regény, színdarab és hangjáték szerzője, nem utolsósorban a Rögtön jövök házigazdája. Feltételezésünk nem merész: Vámos Miklós napi kapcsolatban lehet a számítógéppel, talán bizony az internettel is.

Napjainkban újra hódít a spiritualitás. A materialista tanokon felnevelkedett ember eleinte csak legyintett: bizonyára az e világban éléshez gyengék meneküléséről van szó. A jelenség azonban már rég túlnőtte azokat a kereteket, hogy szó nélkül el lehetne menni mellette. A mai ember a saját létezéséről, a környezetéhez való viszonyáról, az emberi lét értelméről sokkal többet akar tudni, mint amennyit a kor kultúrája közvetített számára.

A Merlinben, Jordán Tamás színházában nagyüzem van: próbák, premierek, vendégjátékok, angol nyelvű előadások, gyerekprogramok, szakmai és baráti találkozók. Mindez a szellemi alkotómunkán túl intenzív szervezést, egyeztetést igényel. A számítógép mindehhez nagy segítség, az internet adta lehetőségek pedig a színfalak mögé is beengedik a nézőt.

 

 

 

 

 

 

 

Format, magyarul formátum. Így hívják azokat a licencműsorokat, amelyek alapötletét külföldről vásárolják meg a televíziók, és némi átigazítással „honosítják”. Az uniformizáló globális mechanizmus a szemünk láttára lép kölcsönhatásba a lokális nézői igényekkel, és létrejön a „glokális” tartalom. Helyi szín nélkül ugyanis nincs közös nevező, a néző nehezen azonosul, a műsor nem kelti fel az érdeklődést.

Terjedő divat a világ nagy- és kisebb vállalatainak körében az alkalmazottak megfigyelése, s az informatikai eszközök szinte kínálják ehhez a lehetőséget. A cég vezetői pedig egyre részletesebb képet kaphatnak arról, hogy távollétükben mi történik házon belül. A vélemények megoszlanak arról, hogy mely eszközök használata legális, és melyeké nem. Mint ahogyan arról is, hogy etikus-e az ilyen tevékenység, vagy sem.

A mobiljelenségnek nevezett, világszerte uralkodóvá váló létezés-gondolkodás-életmód kapcsán Nyíri Kristóf, a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Kutatóintézetének igazgatója, aktív netező, SMS-küldő és kommunikációfilozófus osztotta meg velünk személyes és személytelen nézeteit.

Barátok, üzlettársak, üzleti partnerek, újságíró kollégák ünnepelték együtt a Piac és Profit megalakulásának és megjelenésének ötödik évfordulóját a lap és a kiadó munkatársaival, tulajdonosaival a városligeti Olof Palme Házban.

Alapításának tízéves évfordulóját ünnepelte nemrég a kifejezetten milliomosoknak szóló Worth magazin, amelynek kiadója áprilisban Magyarországon járt. A Piac és Profit munkatársai a havi gazdasági magazin célközönségéről, a lap sikerének hátteréről kérdezték a tulajdonost, W. Randall Jonest.

Az új gazdaság egyik jellemzője a folyamatos, a korábbiaknál sokkal gyorsabb változás, s a sikeres üzleti lét egyik legfontosabb eleme az ugyanilyen gyors alkalmazkodás. Az Intel elnöke, Andy Grove paranoid ember, szeret „résen lenni”. Számára ez a piaci érzékenység egy formája, s egész üzleti filozófiáját erre az érzésre alapozza.

A legtöbb ember meg van győződve arról, hogy a személyiség alapvető vonásai születési adottságok, megváltoztathatatlanok, amelyekkel együtt kell élnünk egész életünkben. Sokan vannak már azonban, akik ezt gyengeségként értékelik, félelemként az önmagunkkal való szembenézéstől, s elméletben, gyakorlatban egyaránt vallják a személyiségvonások megváltoztatásának lehetőségét. Nekik nagyobb esélyük van arra, hogy megfeleljenek a XXI. század kihívásainak, s ne csak megszenvedjék, de élvezzék is az új világ új történéseit.

Az ókori emberek abszolút tudói voltak a számok okkult vagy rejtett jelentésének, az emberi életre vonatkozóan is. Bölcseletek szerint az 1-től 9-ig terjedő számoknak megvan a maguk okkult jelentése. Kik vagyunk, miért vagyunk? A kérdést ismét feltesszük. Játsszunk tovább! Ezúttal a számokkal, a számokban ránk vonatkozó meghatározottságokkal. Jöjjön a numerológia!

Az információs gazdaságban, az információs technológiák uralta világban azé a hatalom, akié az információ, aki tud vele bánni. Vajon mit lehet kezdeni ezzel a hatalommal, s vajon mi lesz azoknak a sorsa, akik ezt a világot már nem tudják követni, kultúrájuk alkalmatlanná teszi őket az új világ befogadására? A Piac és Profit immár harmadik éve pozitív válaszokat ad a félelmekre, s az írásokban benne rejlik a válasz az életünket alakító, hatalmas paradigmaváltásos folyamatok összefüggéseire. Nem tettünk más, mint tallóztunk a magazinban megjelent gondolatokból.

Az emberek sikert akarnak, keresik annak kulcsát. A vállalatok sikert ígérnek, és a sikeres ember után vágynak. De milyenek ők, irigyelt, ám ritkán szívelt, eredményes társaink, akiket jelenünk motorjainak és jövőnk mintáinak képzelünk?

A legjobbak megtartása egy cégnél mindig különleges figyelmet igényel. De vajon eléggé odafigyelünk-e egymásra: vezetőkre és beosztottakra egyaránt? Vajon végiggondoljuk-e, hogy ténylegesen mekkora a szerepük az értékképzés folyamatában?

Az infokommunikációs technológiák nélkülözhetetlensége nyilvánvalóvá vált a 21. század embere számára. A gyakorlat kialakította a maga új viselkedési szabályait az emberi, üzleti kommunikáció területén is. Ám vajon hogyan fér össze üzlet és illem? Összefér-e egyáltalán? Tudjuk-e, mikor vagyunk illemtudók, mikor „bunkók”, és mikor csupán fölöslegesen finomkodók? A Piac és Profit vállalkozott arra, hogy saját – a leggyakrabban felmerülő problémák alapján megfogalmazott – kérdéseire megkeresse a választ az új kommunikációs eszközök használatáról. Az első izgalmas terület: a mobiltelefon.