Az élet lényege az önfenntartás, a fajfenntartás és az örökös megújulás képessége. E három érték a gazdasági vállalatok számára legalább annyira fontos elvárás, mint az emberi közösségé. Ehhez azonban a szervezeti struktúrákat működtető kapcsolatokat élővé, hálózatszerűen építkező, egészséges egységekké kell alakítanunk. Különben a szervezet elhal a mai gyorsan változó, rugalmas és adaptív képességeket megkívánó gazdasági légkörben.

Egyre több magyar cég fektet be tőkét a szomszédos Horvátországban a bankszférától a turizmusig, a kőolajipartól a papíriparig sok mindenbe. Exportunk soha nem látott dinamikával nő. A szakemberek véleménye szerint az üzleti biztonság déli szomszédunknál jobb, mint más környező és déli államban.

A WTO-ba belépő Oroszország nyitottabb, akadálymentesített piacot jelent Magyarország számára, s nyomban a továbblépést is, mivel az unió mind teljesebb gazdasági integrációra törekszik.

A legnagyobb orosz cégek piaci értéke ma már megközelíti a nagy amerikai vállalatokét. A tartósan magas olajárak lehetővé teszik, hogy külföldön terjeszkedjenek, és erre a következő évtizedben több tízmilliárd dollárt képesek fordítani. Európa függése az orosz olajtól és gáztól aggodalomra adhat okot, ám Oroszország ugyanígy függ európai vásárlóitól. A megoldás az orosz társaságok egyre transzparensebb működése, illetve alternatív energiaforrások kiépítése lehet, ez azonban nem megy egyik pillanatról a másikra.

Bár egyes elemzők az új lakások s főleg a lakóparkiak iránti kereslet további visszaesését prognosztizálták, Budapesten és a nagyvárosokban idén is sorra épülnek az új lakóépületek. Igaz, a piaci túlkínálat és a korábbinál jóval hosszabb értékesítési idő új stratégiára késztette a beruházókat. Kevesebb és kisebb alapterületű lakásokat terveznek, és a vevőcsalogató kedvezmények mellett a közös költséget növelő szolgáltatásokból is próbálnak lefaragni.

Míg a kilencvenes évek közepén még jó eséllyel ki lehetett adni nagyobb, jó fekvésű lakásokat irodának, ma a bérlők inkább irodaparkokba vagy önálló, kisebb irodaházba, illetve - amelyik megteheti - erre a célra kialakított villákba költöznek. A kisebb, de jól kialakított, egyszerű, ám elegáns ingatlanokból viszont kevés van.

Milliós támogatásokat jelentheti egy-egy ipari park, közvetetten pedig egy-egy település számára a cím megszerzése, illetve megtartása kritériumainak, a tevékenységgel kapcsolatos fogalmaknak a tisztázása. Ellenkező esetben pedig elveszhet ez az esély. Kormányrendelet készül és lép életbe még az ősszel az ipari parkokról.

Kevés jelét mutatja annak az ingatlanpiac, hogy komolyabb élénkülés venné kezdetét, a kivárás inkább jellemzi a lakosságot, miközben az is látható: felértékelődik a belváros, s jól megy az irodaépítő szektornak.

Budapest megint szállodákat kap, egyszerre többet is, s a szakmai befektetők szintén fantáziát látnak a beruházásokban. Olyannyira, hogy 2008-ban ez a szektor lehet a legnagyobb ingatlanfejlesztő Magyarországon.

Magyarországon az emberek a lakhatást szinte kizárólag saját tulajdonú otthonban képzelik el. De ha az állam valamilyen formában támogatná a bérlakások építését, illetve anyagilag hozzájárulna a munkahelyváltás miatt bérlakásba költözők költségeihez, az változtathatna a helyzeten. A lakáslízingnek is vannak előnyei.

Magyarországon alig minden harmadik cég intézi beszerzéseit az interneten, azzal együtt, hogy sok esetben nem is az üzletmenethez szorosan kapcsolódó terméket vagy szolgáltatást rendel. Eladásra még kevesebben használják a világhálót, jórészt honlapjuk kezdetleges "tudása" miatt. Ami viszont némi bizakodásra adhat okot: egyre többen ismerik fel az internetes beszerzés költségtakarékosságát, és - dacára a megszorításoknak - a szektor töretlenül fejlődik.

Az elmúlt két évben volt mit ajánlania az Magyar Fejlesztési Banknak a kis- és középvállalkozások kkv-k számára a felzárkózáshoz, a versenyképesség javításához. A hitel, a fejlesztési tőketámogatás és a támogatásközvetítés szélesre tárta a kapukat, a kereskedelmi bankokon és takarékszövetkezeteken keresztül lényegében minden fejlesztési forrásigényt ki tudtak elégíteni. Pénz volt, és van is azoknak a kis- és középvállalkozóknak, önkormányzatoknak, agrárvállalkozóknak, akik a feltételeknek megfelelnek. Kell-e itt valamit is tenni a reklámért? Őry Kovács Katalin, a Magyar Fejlesztési Bank kommunikációs igazgatója legutóbb a BrandFestival alkalmával beszélt sajátos helyzetükről.

Mi tesz egy vállalatot hatékonnyá? A kérdés megválaszolása napjainkban egyre inkább elengedhetetlenné válik. Természetesen számos felelet létezik, de egyikből sem hiányozhat cég ama képessége, hogy szinte azonnal érzékelje a környezetében zajló változásokat, és arra hatékonyan tudjon reagálni. Ennek egyik eszköze a kommunikációs technológiák és az üzleti folyamatok integrálása.

A digitalizálás ma már az élet minden területét átjárja, miért maradna ki éppen a televízió? A technológia évek óta kész, az új módszer mégsem terjed olyan ütemben, mint azt sokan várták. Egy biztos, az Európai Uniónak tett ígéret szerint 2012-től a földi sugárzást minden tagország átállítja. Az új technológiai lehetőségek már-már a sci-fi világába illően sokszínűek, ám a velük felmerülő dilemmák száma sem csekély.

A szolgáltatók és a felhasználók szempontjából egyre népszerűbb, csoporton belül ingyenes hívásokat kínáló kis- és középvállalati üzleti mobil-tarifacsomagok mellett ma már több olyan lehetőség áll az üzleti felhasználók rendelkezésére, amelyekkel minden eddiginél gördülékenyebbé, átláthatóbbá és nem utolsósorban nyomon követhetőbbé tehetik munkafolyamataikat.

Amikor a mobiltelefónia adatüzletében fantáziát látók megalkották az első hatékony, csomagkapcsolt mobilkommunikációs adatátviteli szabványt, aligha gondolták, hogy kevesebb, mint hét év alatt a vezeték nélküli, helyfüggetlen adatkommunikáció egész életünket megváltoztathatja. A beszédtől kezdve, az SMS-re, MMS-re épülő szolgáltatásokon át az összes felhasználási területet behálózó és üzleti folyamatokat segítő technológiákig szinte minden megvan, létezik. Már csak használni kell.

A mobiltelefon már a vállalti ügyfelek körében is konkurenciát jelent a hagyományos fixvonalas telefon számára, mára mégis egyértelművé vált: az üzleti szférában a vezetékes kommunikáció továbbra is nélkülözhetetlen. Ez azonban nem azt jelenti, hogy biztosan marad a korábbi infrastruktúrán nyújtott szolgáltatás. A VoIP - hang a hálón -, azaz az internetes telefonálás ugyanis sokkal olcsóbb, mint a fixvonalas szolgáltatók által kínált lehetőségek, s ez komoly elszívó hatással lehet a jövőben a vezetékes szektorra.

Kattintson! Nyerjen! Utazzon! Ugye, ismerősek az efféle felszólítások? Legtöbbször kedvenc internetes oldalunkon villannak fel, vagy egy azt esetleg teljesen eltakaró ablakokban olvashatók. Az on-line reklámpiac rohamléptekben fejlődik hazánkban is, ahol tavaly 7,2 százalékkal többet, 540 milliárd forintot költöttek reklámokra az egy évvel korábbinál, ezen belül az internetes reklámköltségek viszont 70 százalékkal nőttek. A webes reklámok megítélése kedvezőbb, mint a televíziós hirdetéseké.

Míg néhány éve csak a nagyvállalatok kötelező penzuma volt a hálózatok teljes körű védelme, ma már a kis cégek és az egyéni felhasználók is számos idegen, rosszindulatú támadás fenyegeti a hét minden napján. Személyes adataink, cégünk üzleti titkai is veszélyben vannak, de még az is előfordulhat, hogy számítógépeinket a világ egy távoli pontjáról valakik egy idegen rendszer elleni támadásra használják fel. De hiába a gondosan megtervezett védelmi rendszer, ha az egyéni felhasználók nincsenek felkészítve annak szakszerű használatára.

Miközben egyre többet hallunk a különböző értéknövelt mobilszolgáltatások - mobilinternet, -e-mail, mobiltévé - térnyeréséről, lehet, hogy van, aki "csak" beszélgetni, legfeljebb SMS-t küldeni és fogadni szeretne mobilja segítségével. Ezt viszont lehetőleg minél olcsóbban tenné, anélkül, hogy a percdíjban megfizetné a "mobilgurmanok" számára kifejlesztett szolgáltatások többletköltségét. Leginkább ő lehet a virtuális mobilszolgáltató célközönsége.

Az elektronikai eszközök piacához hasonlóan a printerek területén is egyre több modell között kénytelenek eligazodni a vásárlók. Bár a hazai vevők szemszögéből az ár még mindig domináns tényező, a jövőben egyre inkább a nyomtatóhoz kapcsolódó szolgáltatások dönthetik el, ki milyen készüléket vásárol a cégének.

Bérszámfejtés, járulékok, adó, nyugdíj, kafetéria, humán informatika. Ismerős szavak, ám az ezekkel kapcsolatos könyvelés, nyilvántartás, adatkezelés már kevésbé az. Pedig nagy odafigyelést és sok erőforrást igénylő feladathalmazról van szó. Miért ne lehetne ezeket a munkafolyamatokat is jelentősen megkönnyíteni? Erre szolgálnak a humánügyviteli szoftverek.

Legyen szó akár kisebb vállalkozásról vagy nagy cégről, ma már az adattároláshoz mindenképpen szükség van számítógépre. Nem mindegy azonban, hogy hol, hogyan és milyen körülmények között működnek ezek a gépek. A szerverhosting szolgáltatás ezt gondot oldja meg.

Minden magára valamit is adó, felelős gondolkodású számítástechnikai eszközt gyártó ma és a jövőben dollármilliókat költ az energiafelhasználást és a szén-dioxid-kibocsátást csökkentő technológiák kifejlesztésére. A környezettudatos vásárló pedig energiabarát hardvereket és megoldásokat vásárol, olyan informatikai cégtől, mely elég figyelmet szentel a környezetre, s "zöld" projektekben gondolkodik. Kettőjük szinkronja hozzájárul a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez.

Ha a globális klímaváltozás ellen kívánunk tenni, az autó mellett más nélkülözhetetlen használati tárgyak, mint a mobiltelefon működtetésére is új megoldásokat kell keresnünk.

A több mint ötvenéves televíziózási szokásokat alapjaiban változtatja meg a digitális jövő: a néző azt és akkor néz meg, amikor akarja. A reklámblokkok biztosan eltűnnek a programból, hiszen nem lesz, aki nézze őket. A hirdetőknek új és kreatív ötletekkel, a televízióknak pedig új eszközökkel kell felkészülniük a változásra, amelynek során egyvalami már most biztos: a néző csak nyerhet a változásokkal.

Csaknem minden jelentős kereskedelmi világcég jelen van már Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, és megkezdődött az elsősorban nehéziparáról híres megye gazdasági szerkezetváltása is. A kedvező tendencia ellenére a gazdasági szakemberek szinte egyhangúan állítják: a termelő ágazatban az átalakulás még csak a kezdetek-kezdetén tart. Keresik az eszközöket és a módszereket, amellyel ez a folyamat meggyorsítható, és várják azokat a nagybefektetőket, akik képesek további új munkahelyek megteremtésére, a korszerű technológia megtelepítésére.

Az egykori iparváros, a nehézipar fellegváraként emlegetett Miskolc mára a hazai idegenforgalom egyik elismert megyeközpontja lett. Megváltozott a város arculata. Aki járt itt, ma kedvezőbben beszél a városról, mint a kohászat összeomlása után, aki pedig csak hírből ismeri, tudja, hogy sokféle nemzetközi rendezvény várja a látogatókat. Vonzók az egyedi idegenforgalmi célpontok, például a miskolctapolcai Barlangfürdő vagy a Diósgyőri Vár. Kobold Tamást, Miskolc város polgármesterét az elmúlt években lezajlott változásokról kérdeztük.

Szelíd dombok övezik Észak-Magyarország másodikként emlegetett nagy iparvárosát, Ózdot. A természeti környezet szépsége szinte ellentmond az évtizedeken át itt működtetett kohászati komplexum ma már múzeumba sem igen illő látványának. Az Ózdi Kohászati Üzemek működésének csak történelme van - állítja Strohmayer László, Ózd polgármestere. Van viszont jövője az itt megtelepült termelő és feldolgozó gyáraknak.

Szövetkeznek egymással nonprofit vállalkozásfejlesztő és tudományos intézmények, hogy megalapozzák Zemplén, Kelet-Szlovákia és Kárpátalja vállalkozóinak autóipari integrálódását. Kárpátalján alapvetően olcsó a munkaerő, az infrastruktúra, Szlovákiában a legkedvezőbbek a vállalatalapítási, adózási és pénzügyi feltételek, Magyarországon pedig piacképes munkakultúra alakult ki. Egyben lehet eladni a régiót, és sokkal jobban, mint külön-külön próbálkozni. Erre jöttek rá a klaszter szervezői.

A régiók szerepe és fontossága mára tudatosult a hazai közvéleményben. Érdemtelenül kevés szó esett azonban eddig az Európai Unió - a bizottság, a tanács és a parlament melletti - negyedik olyan szervéről, amely részt vesz a közösségi törvényalkotásban. Az unió regionális és helyi érdekeket megjelenítő testületéről, a Régiók Bizottságáról van szó, amelynek magyar küldöttsége december közepén, Veszprémben tartotta évértékelő tanácskozását.

A Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal decemberben kinevezett elnöke szerint különleges szerencse, hogy egyszerre készülhetünk egy átfogó nemzeti fejlesztési stratégiával, amelyhez az ugyancsak több kormányzati cikluson átnyúló új országos területi stratégia kapcsolódik, és most készülünk a 2007-2013 közötti európai pénzek felhasználásának megtervezésére is. Ezáltal hatékonyan tudjuk hozzárendelni az uniós forrásokat a magyar stratégiai célokhoz. Dr. Szegvári Péter a kistérségeket hatékony eszköznek tartja a szétaprózódott magyar településrendszer okozta hátrányok kiküszöbölésében.

Az elmúlt bő két hónapban jelentek meg az első olyan Interreg pályázati kiírások, amelyekben Magyarország már mint uniós tagország vesz részt. A határ menti térségekben megvalósuló, valamint a nemzetek és régiók közös projektjeiben való részvételre 2006 végéig 86 millió eurót költhetünk el.

A régió sorkérdése az autópálya-fejlesztés. Az M5-ös, a déli autópálya és még egy szegedi repülőtér volna a megváltás. Az elzártságból, elmaradottságból őket kiragadó kitörés biztosítékait szeretnék látni a régió lakói.

A tőkeerős gabonakereskedelmi nagyvállalat félti a térséget az elmaradott közlekedési infrastruktúra veszélyeitől, de bizonyos benne: a békési búza - immáron újfajta, uniósodó biztonságra is okkal számítva - megélhetést kínál sokaknak.

Lehetőségek a turizmusban, a biotermékekben, a gyümölcsöskertekben, a baromfifeldolgozásban, a gyógyfürdőkben. De mindenekelőtt utakkal bekapcsolódva ott lenni Európában a régió célja, miközben a határai még a nem Európához tartozó balkánhoz kötik lakóit.

Amíg közös vállalatok sokasága jött létre a határ mentén, gyakorlatilag egyet sem hoztak létre mostanában a gazdasági érdekek Jász-Nagykun-Szolnok, illetve Hajdú-Bihar relációjában, de ez érthető is. A Szolnoki térség már inkább Budapest felé nyit, vonzódik, arrafelé keresi a kapcsolatokat. A szakmai, üzleti érdek Debrecen és környékét, illetve Nyíregyházát például közvetlenül összekapcsolja. A határmentiség és az M5-ös, M3-as autópálya fejlesztése csak két megyét érint. A régió közös nevezőjét egyelőre még keresik.

A hátrány előnnyé formálható: a négy ország határán lévő Szabocs-Szatmár-Bereg megyének érdemes észrevennie, milyen értékeket hordoz az Európai Unió és Ukrajna újsütetű barátsága.

A magyar gazdaság számára kiemelkedő jelentőségű az ukrán kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése - hangoztatta kijevi látogatása során Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő. S ezzel egyetértett Julia Timosenko ukrán miniszterelnök asszony és Viktor Juscsenko ukrán elnök is. A megbeszéléseken kormányközi gazdasági megállapodás született, s a tárgyaló felek megállapodtak a határ menti területek kapcsolatainak fejlesztésében is. Lehet, hogy ez az esemény sok közös probléma megoldását indítja el?

Már csak a magyar-román, valamint a magyar-szerb-montenegrói várt kihirdetésre az Európai Unió határain belüli, illetve ezeken átnyúló együttműködési projekteket támogató Interreg-program IIIA komponensébe tartozó, magyar részvételű kezdeményezések közül. Február közepén ez is megtörtént. A román szomszédsági programra 11 millió, a szerb-montenegróira pedig 5 millió eurós keret áll rendelkezésre.

A kormány programjából határozott regionalizálási törekvések olvashatók ki. Erre már csak azért is szükség van, mert jelenleg még a megyék sem felelnek meg a régiókkal szemben támasztott európai követelményeknek. Dr. Szegvári Péter, a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal elnöke - akkor még a miniszterelnöki kabinet kormány-főtanácsadójaként - többek között erről is beszélt a tavalyi közgazdász-vándorgyűlésen. A téma és az ott elhangzott gondolatok változatlanul aktuálisak.

A régió százezernyi vállalkozásának csupán 2 százaléka produkálja a termelési érték több mint 70 százalékát. Agócs István, a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke nem szokott meglepődni, amikor kívülállók e kétszázaléknyi céggel azonosítják a térség erejét, fejlettségét. A régió eredményei azonban optimizmusra adnak okot.

Állami eszközökkel is besegít a kormányzat a Közép-Dunántúl fejlődésébe: térség- és gazdaságfejlesztésre szóló jogosítványokra alapozva, hivatalból katalizálja a Velencei-tó, a Vértes, a Balaton s maholnap a 8-as út térségét.

Megmenthető, megerősíthető történelmi borvidékekkel rendelkezik a Közép-Dunántúl - akkor különösen, ha a Badacsonyi Pincegazdaság Rt. stílusában építik a szakma jövőjét.

Budapest és Pest megye együtt alkotja a Közép-Magyarország régiót, bár ezt a "házasságot" a megye pénzügyileg nem tartja szerencsésnek. A jogi és statisztikai kapcsolat azonban hosszú távon megmarad, tekintettel az Európai Unió támogatáspolitikájára. Ám az ésszerűség szabályainak engedve Budapest, a fővároshoz közeli nyolc kistérség, sőt három megye összefogott, és "felülírta" a közigazgatási határokat: ahol csak lehet, együtt terveznek, fejlesztenek, összekötik az életüket. Szabó Imre, a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke a térség jövőképét festi le most.

Nagyon fontos stratégiai, logisztikai központ lehet a hamarosan tovább bővülő Európai Unióban a magyar főváros és a vele szervesen együtt fejlődő térség. A budapesti főpolgármester-helyettes, Bakonyi Tibor "együttpárti". Szerinte a régió - Pest megyével, benne az agglomerációval - többre viheti.

Budapest világváros, gazdasági, pénzügyi, üzleti központ, az ország első számú turisztikai célpontja. Esélyes az Európa kulturális fővárosa címre. Lakosságának mindez imponál ugyan, de ők élhető, a vállalkozások meg éltető várost szeretné-nek. Összeegyeztethető-e a két törekvés, és mi kell hozzá?

A cseh fővárosról mindenkinek a sör, a Vencel tér, az Óratorony és az Aranyművesek utcája jut eszébe. Prága látványosságai mellett a háttérben komoly városfejlesztési munka folyik: a folyamatos felújítások, az épülő városi autópálya, az egyre növekvő gyalogoszóna mind-mind a városfejlesztési stratégia része.