■ Az IKT-szektor a legnagyobb munkahelyteremtő és új vállalkozásokat generáló szektor a világon. Hangsúlyos szerepet tölt be a hozzáadottérték-teremtésben is. Meghatározó szerepe van a világgazdaság és az egyes országok gazdasági növekedésében és versenyképességében. Nem beszélve a fenntarthatósági szempontok miatti előnyéről. Ezért is biztató volt hallani, hogy a Fidesz-kormány kiemelt területként kívánja kezelni az IKT-szektort. Milyen esélyt és biztosítékokat lát arra államtitkár úr, hogy a sok-sok más, szektorális és egyéb érdekek szövedékében valóban kiemelten lehessen érvényesíteni az infokommunikációs fejlesztések prioritását?

- Erre a legnagyobb biztosítékot a Fidesz-kormánynak abban a döntésében látom, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban, Fellegi Tamás vezetése alatt, egy kézben, egy politikai irányítás alá helyezte a vagyongazdálkodást, a fejlesztéspolitikát, a forráselosztást, beleértve az uniós forrásokat, a közlekedés- és energiapolitikát, az infrastruktúra-politikát, valamint az infokommunikációt. Ezzel biztosította a miniszter és a minisztérium gyors és hatékony döntési lehetőségét. Természetesen a felelősség jóval nagyobb, az is koncentrálódik, nem csak a döntési kompetenciák. A nagyobb mozgástér nagyobb felelősséggel jár.

■ Az informatika, az információs társadalom, az e-gazdaság, az e-közigazgatás ügyeinek egy intézményhez kerülése jelentős előnyökkel jár. Ennek bizonyára a szakma képviselői is örülnek. Hogyan strukturálják az infokommunikációs államtitkárságon belül a szakterületeket?

- Az államtitkárság portfóliójába beletartozik minden, ami kormányzati és közigazgatási informatikai infrastruktúra, beleértve azok üzemeltetését és fejlesztését is. Hozzánk tartozik az elektronikus hírközlés, a spektrum- és frekvenciagazdálkodás, a postaügyi szabályozás és az audiovizuális médiaszabályozás is. Összességében a teljes infokommunikáció egy kézben összpontosul. Vasváriné dr. Menyhárt Éva, akit távközlési szakemberként a szakma jól ismer, helyettes államtitkárként felügyeli az elektronikus hírközlést, a postaügyi szabályozást, a frekvenciagazdálkodást és az audiovizuális médiaszabályozást. Vályi-Nagy Vilmos pedig a kormányzati informatikáért felelős. Jó munkaszellemű csapat állt fel. Rendkívül szerencsés, hogy Fellegi Tamás személyében témaérzékeny minisztere van a tárcának, aki pontosan átlátja, tudja, érti az infokommunikáció lényegét és jelentőségét.

■ Nem említette az információs társadalom, információs gazdaság témakörét mint önálló felelősségi területet. Már nincs külön megcímkézve kormányzati feladatként az információs társadalom fejlődésének előmozdítása?

- Természetesen ez is alapfeladat, stratégiai alappillér, az egyik legnagyobb kihívás, aminek meg kell felelnünk.

Nyitrai: Butaság lenne mindent lesöpörni az asztalról, amit az előző kormány tett, pusztán azért, mert Baja Ferenc nevéhez fűződik

■ Mi volt a legsürgősebb megoldandó feladata hivatalba lépését követően?

- Kinevezésem után, szinte azonnal, egy állománygyűlésen leültünk az előző kormány infokommunikációs államtitkárságának dolgozóival, akiket természetesen nyugtalanított, bizonytalanságban tartott a váltás, tele voltak kérdésekkel. Első dolgunk volt megnyugtatni a szakembereket, partnerséget ajánlottunk. Természetesen azt is korrekten megmondtuk, hogy a politikai kinevezettekkel nem kívánunk együtt dolgozni. Ezen bizonyára nem lepődtek meg az érintettek, amikor politizálásra adták a fejüket, számolniuk kellett azzal, hogy politikai változás esetén az ő életükben is váltás következik be. Meghallgattuk az infokommunikáció területéhez tartozó háttérintézmény-vezetőket is. Fontosnak tartom a nyílt párbeszédet. A Kopint-Datorgnál állománygyűlést is tartottunk, minden alkalmazott jelen volt. Azt követően a helyettes államtitkárok leültek a főosztályvezetőkkel, s konkrét munkatervekben állapodtak meg. Az általános átadás-átvételt követő háttérintézményi átvilágítás után - pontosan látni szeretném, mit vettünk át az előző kormánytól - készítünk egy Fehér Könyvet. Stílszerűen egy Fehér PDF-et. Ebben összefoglalóan feltárjuk az elmúlt nyolc év infokommunikációs kormányzati felelőtlenségeit.

■ A szakma tavaly novemberben, az „E-Magyarország, e-kormányzat" konferencián egyetértett abban, hogy az e-kormányzat, e-közigazgatás területén az utolsó évben voltak értékelhető eredmények, ott nem akkora, de az információstársadalom-építés területén nagyon nagy a lemaradása országunknak. Ilyen általánosításokra is akarnak jutni a fehér PDF-ben?

- Az általánosságon túl a konkrétumokra is nagy súlyt helyezünk, mert hiszen ebből is építkezni akarunk a saját infokommunikációs stratégiánk megalkotásakor. Meglátásom szerint az előző kormány e témában elkövetett felelőtlensége három irányú lehet. Az egyik a pénzügyek, a meggondolatlan, hatékonytalan pénzköltés. A másik hibaforrás a rossz, idejétmúlt, pazarló, nem kompatibilis technológiai fejlesztések. A harmadik feltárandó terület az elszalasztott lehetőségekben megnyilvánuló fiaskók. De nem kívánunk sokat foglalkozni a múlttal. Szeretném hangsúlyozni, csak tiszta képet akarunk kapni az infokommunikáció helyzetéről.

■ A fehér PDF-fel mi a szándékuk?

- Elkészülte után feltesszük a világhálóra. Ezt követően párbeszédre hívjuk az infokommunikáció különböző civil szervezeteit, az iparág szereplőit, az érdekképviseleteket. Számunkra nagyon fontos a szektorban élők és az állampolgárok véleményének megismerése. A konstruktív párbeszéd hasznára válik egy új kormánynak, főleg a ciklus elején. Ezeket a véleményeket, javaslatokat fel szeretnénk használni az infokommunikációs stratégia megalkotásakor.

■ Mik lesznek az új stratégia alappillérei? Mennyiben építenek a 2008-ban elfogadott infokommunikációs stratégiára, milyen elemeit tartják meg?

- Sok konkrét elképzelést tudnék mondani, de nem teszem, mert sokat várok a társadalmi párbeszédtől. Remélem, elhangzanak majd olyan javaslatok is, amelyek stratégiai elemmé válhatnak. Az biztos, hogy olyan stratégiát alkotunk meg, amelyben a mérföldköveket pontosan lefektetjük, azok szilárdak maradnak, ám a megvalósításhoz vezető út, módszer, tehát a felépítmény már rugalmasan képes reagálni a világban végbemenő változásokra. Butaság lenne mindent lesöpörni az asztalról, amit az előző kormány tett, pusztán azért, mert Baja Ferenc nevéhez fűződik. A jó és használható projekteket, intézkedéseket meg kell tartani.

■ Azért az alappillérek közül néhányat felsorolhatna.

- Az egyik legfontosabb: a szolgáltató állam megvalósítása. Az informatikai fejlesztéseknek elsősorban ügyfélbarátnak és felhasználóbarátnak kell lenniük. Csak egy példát mondjak: nem jó az, ha adóbevallási időszakban az APEH-nyomtatvány nyolc kattintással érhető el. Ha a szemléleten változtatunk, a megoldás nem olyan bonyolult. Az ügyintéző helyett az ügyfelet állítjuk középpontba.

■ Annyi kormányzati felelős mondta már nekünk ezeket a mondatokat az elmúlt két évtizedben. Önök tényleg meg is fogják valósítani?

- Meg kell csinálnunk. Számos példát tudnék felsorolni arra, mennyi eszetlen, pazarló megoldás van jelenleg a kormányzati rendszerben, melyek ésszerűsítésre szorulnak. Egyet mondok közülük. A különböző helyeken működő minisztériumok és államtitkárságok között egy futárszolgálat, külsős cég, viszi a küldeményeket, holott a magyar állam tulajdonában lévő Magyar Posta a profiljában levő tevékenységre kiválóan alkalmas. Alapelvünk a stratégiaalkotáskor: hatékony, ésszerű gazdálkodás a közpénzekkel és a társadalmi párbeszéd. Továbbá, a közigazgatásban elengedhetetlenül fontosnak tartom az informatikai rendszerek egységesítését és a bürokrácia csökkentését Ezekre az alapokra akarunk építkezni. Ez szemléletbeli különbség az előző adminisztrációhoz képest.

■ Egy picit visszatérve a múlthoz, az elmúlt nyolc évben sűrűn változtatták az infokommunikációval foglalkozó kormányzati struktúrákat. Ezzel sikerült, a legutolsó év kivételével, kiemelt szerepkör helyett elhanyagolt területté tenni azt. De hagyjuk a múltat. Melyek a legsürgősebb beavatkozásra szoruló területek?

- Az elmúlt időszak legnagyobb bűne az volt, hogy nem használták ki azokat a lehetőségeket, amiket lehetett volna. Stratégiai döntéseket kell hoznunk rögtön a ciklus elején a frekvenciákról. A frekvenciákra mi úgy tekintünk, mint nemzeti értékekre, parlagon heverni nem szabad hagyni, értelmes módon hasznosítani kell. Hamarosan döntenünk kell a szélessávú internet kiszélesítéséről, társadalmasításáról is.

■ Mi lesz a Nemzeti Digitális Közmű helyett? Úgy tudom, leállították az NDK-t. Újfent van esélye a mobil szélessávnak? Az új kormányzat elképzelése szerint is az internet közszolgáltatássá kell, hogy váljon Magyarországon? Vagy maradhat piaci alapon?

- Nem állítottuk le, igazából el sem indult a projekt. Ellenzékiként is azt mondtuk, mint most, kormányzati szerepkörben: a szélessávú internet minél nagyobb körben történő elterjesztése kulcskérdés. Szakértőinkkel felülvizsgáljuk a program ésszerűségét, költségeit, paramétereit. Biztosan tudom, hogy a digitális szakadékot Magyarországon sürgősen csökkenteni kell, mert körülbelül négymillió emberhez nem jutnak el napi szinten a világháló nyújtotta lehetőségek. Ebben egy ilyen típusú szélessávfejlesztés mindenképpen segít. Nem mindegy azonban, milyen technológia segítségével oldjuk meg, s milyen tartalmat juttatunk el általa az állampolgárokhoz. A tartalomról ez idáig még egyetlen szó sem esett. Csak a technológiáról, az infrastruktúráról. Izgalmas kérdés, hogy ha megteremtődik a lehetőség, mindenkihez eljut az internet, mit kapnak általa az emberek. A kormányzatnak nagy felelőssége van abban, hogy a nemzeti hálózat segítségével a társadalom felemelkedését szolgáló tartalmakat is eljuttasson az állampolgárokhoz. Például távoktatási programok, távmunkaprogramok. El tudom képzelni, hogy a mindenkori állam a polgárokkal folytatandó párbeszédben véleménykérésre, tájékoztatásra és még sok másra használja például a web2 ingyenes tartalmakat. Sok pénzt, papírt, munkát lehet spórolni általa.

■ Hozzá kell-e nyúlni az ügyfélkapuhoz?

- Az ügyfélkapu látogatottságát jelentősen növelni kell, jó, problémamentes működtetés mellett. Sok új szolgáltatással kibővített, felhasználóbarát ügyfélkapura van szükség. S nem utolsósorban, használni kell az ügyfélkaput az emberekkel történő kommunikációra, véleménynyilvánításra, közvélemény-kutatásra, új kormányzati szándékok tesztelésére. A felület kiválóan alkalmas a kormány és az állampolgárok közötti interaktív párbeszédre. Az volna az igazi e-demokrácia, amikor a különböző fórumok, közéleti fórumok gyakorlatilag maguktól alakulnának ki. Az államnak fel kell ismernie az ügyfélkapuban rejlő lehetőségeket, erősítenie, és élni kell tudnia vele.

■ Az EU információs társadalomépítéssel, e-közigazgatási stratégiájával való összhang terén vannak-e teendők? Milyen elmaradásaink vannak az EU-követelményekhez képest?

- Sajnos, az elmúlt években az EU-s fórumokon való jelenlétünk nem volt mérhető, ami nagyon nagy baj. A magyar állam kormányszinten nem képviseltette magát az EU-s egyeztetéseken. Civil szervezetek saját költségen delegálták magukat a kormány helyett információs társadalmi, gazdasági témákban. Szándékunk szerint nagyon sokat szeretnénk tanulni az Európai Unióban kialakult, nálunk sokkal fejlettebb gyakorlatból.

■ Az európai uniós pályázati forrásokban lát-e lehetőséget átcsoportosításra a gazdasági szereplők, köztük a kkv-k informatikai fejlettségének növelése érdekében? S ugyanez a kérdésem az e-közigazgatás és e-önkormányzati fejlesztések esetében is.

- A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban Molnár Ágnes vezetésével külön fejlesztési államtitkárság állt fel. Velük együtt át fogjuk tekinteni az EU-s forrásokat a terület erősítésének szándékával. A véleménynyilvánítás és javaslattétel lehetősége az infokommunikációs államtitkárság számára adott, s élni fogunk vele. Az önkormányzatok szolgáltatásainak korszerűsítésére szolgáló ASP-konstrukciót is sürgősen át kell világítanunk. Nem szeretnénk ugyanis, hogy még egy olyan projekt valósuljon meg Magyarországon, amelyre súlyos tízmilliárdok mennek el, s végeredményként egymással kommunikálni nem képes, szigetszerűen működő központok állnak fel. Az ASP modellt is hatékony, konstruktív, működőképes és egységes rendszerré kell alakítani.

■ Szakítani akarnak a regionális alapokra épülő elképzeléssel?

- Én azt mondom csupán, hogy az ASP-modellnek egységesnek kell lennie. Egy fejlesztési rendszerre épüljön rá az akár központi, akár regionális alapokon épülő hálózat.

■ Tervezik az egycsatornás ügyintézés megvalósítását?

- Ennek lehetőségét már vizsgáljuk, a miniszterelnök úr ugyanis komoly kormányzati szándékként fogalmazta meg az ügyfélbarát ügyintézés megvalósítását.

■ A digitális írástudás növelése érdekében kialakulhat-e a tárcák között egyfajta koordináció? Hogyan fog megjelenni az információs társadalommá alakulás tennivalóinak prioritása és a koordináció az oktatásban, a vidékfejlesztésben, a közigazgatás-irányításban, a terület- és a gazdaságfejlesztésben?

- A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium feladat- és hatásköréből eredő előnyökről már beszéltem. Az agrár-, az oktatási, az egészségügyi és egyéb informatika a szakirányítást végző tárcák kompetenciája, ám az informatikai rendszerek között a szakfelügyeletet az infokommunikációs államtitkárság végzi. Az infokommunikációs fejlődéshez nélkülözhetetlen egységes irányítás, a koordináció tehát kormányszinten biztosított.

■ Ön évek óta benne él az informatikai szakmában, mindenkit ismer, minden területre rálátása van. Ez, gondolom, kinevezése után segített a terület gyors átlátásában. Ám a tempó nagyon gyors, egyszerre kell szervezetet építeni, stábot szervezni, új feladatokat, stratégiákat megfogalmazni, s cselekedni. Nem érzi néha, hogy elborítják a tennivalók?

- Kifejezetten élvezem a tempót s a kihívásokat. Kezdem megszokni az új szerepkört. Lemondtam természetesen a Fidesz operatív igazgatói tisztségéről, s a Fidesz Telekommunikációs Munkacsoportjának vezetését is átadtam Koszorús László képviselőtársamnak. Úgy gondolom, az államtitkárság vezetése teljes embert kíván. Szerintem nagy lehetőség van az infokommunikációban, s minden jel arra mutat, sikerre vagyunk ítélve. A társadalom ugyanis egyre nyitottabb az új technológiák befogadására és használatára. A világ is ebbe az irányba megy. Csak rá kell ülnünk a hullámokra, s rásegíteni az irányban maradásra és a tempó gyorsulására. Ha sikerül, s miért ne sikerülne, akkor a következő négy évben robbanásszerű lesz a fejlődés.

■ Így legyen.