Az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésére kiírt - magyar városok közötti - "verseny" első fordulójából a héttagú zsűri egyhangú pontozással juttatta tovább Miskolc pályázatát. Ez sokakat meglepett az országban. Miskolc? Miért Miskolc? Erre a kérdésre egy sajátos városmarketing-program, a Vendégségben Miskolcon keretében még jóval a pályázat kiírása előtt keresték a választ a helyi szakemberek, élükön Fedor Vilmossal, aki ebben a ciklusban már a város kultúráért felelős alpolgármestereként, illetve országgyűlési képviselőként "hivatalból" is élére állt a Miskolcról kialakult kedvezőtlen kép megváltoztatásának.

Burgenland - mint Ausztria legkeletebbre fekvő és 1921-es becsatolása óta legfiatalabb tartománya - sokáig mellőzött szerepet töltött be az ország turisztikai életében. Az utóbbi tíz év erőfeszítései azonban látványos változásokat hoztak.

Elkészült, és a parlament elfogadására vár az Országos Területfejlesztési Koncepció. A 2007-2013-as periódusra koncentráló dokumentum számos ponton tartalmaz újdonságot az előző időszakra szóló koncepcióhoz képest. Az elkövetkező években elsősorban a régiók önállósodása és a területi versenyképesség erősítése a legfontosabb feladat - tudtuk meg dr. Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli minisztertől.

A turizmus sikeréveként értékeli 2005-öt Kolber István fejlesztési miniszter. Nem véletlenül: a külföldi és a belföldi vendégforgalom egyaránt közel ötszázalékos növekedést mutatott az első tizenegy hónapban. A gyógy- és wellness-szállodák forgalombővülése is kiemelkedő volt.

A Balaton értékeinek elvesztése valós veszély, de ésszerű fejlesztéspolitikával, tőkeinjekcióval megmenthető, ismét vonzóvá tehető a tó - vallja a magyar tenger "élére" januárban kinevezett főmenedzser, Suchman Tamás.

Az emberek otthonában előbb-utóbb összeolvad a számítógép, a telefon és a televízió. A jövő például az interaktív televíziózás: a műsorszóró, az internetes, az e-mail, a telefonos, a WAP-os stb. funkciók bevonása a televíziózásba. A telekommunikáció trendje szerint tehát a szolgáltatások összeadódnak, a fogyasztó egyetlen eszközön keresztül érheti el azokat.

Nem győzzük eleget hallani, hogy mennyire felgyorsult világban élünk. Márpedig a gyorsaság azon is múlik, hogy mennyi idő alatt juthatunk információhoz, avagy éppen milyen hamar tudunk megosztani másokkal információkat. A megoldás kulcsa: szélessávú internet.

Beck György január 1-jétől átigazolt a Vodafone Magyarország Zrt. vezérigazgatói székébe. A váltás talán sokakat meglepett, hiszen a matematikusból lett IT-szakembernek gyakorlatilag egy munkahelye volt közel huszonnyolc évig, még akkor is, ha az ajtón lévő cégtábla négyévente cserélődött. A csapatépítésről híres menedzser most úgy döntött, új gárdát verbuvál egy számára új környezetben, de ahogy ő mondja, az IT és a távközlés egyáltalán nem esik mesze egymástól.

Robbant már le a céges szervere egy fontos határidős munka kellős közepén? Semmisültek meg adatok a hálózatban, amelyek komoly idő- és pénzveszteséget okoztak? Érezte úgy, hogy a folyamatosan bővülő számítógépparktól nem fér el az irodájában? Ha bármelyik kérdésre igen a válasz, érdemes végiggondolni, megfelelő módon tárolja-e adatait.

Az ezredfordulóig a legtöbb felhasználó csak a hírekből ismerte az egész világra kiterjedő, számítógépek százezreit megtámadó vírusinváziókat. Mára megtanulták: védeniük kell számítógépeiket és adataikat, s a vírusirtók piaca több tízmilliárd dollárosra nőtt a világon. A küzdelem azonban továbbra is egyenlőtlen. Évente százezer új vírus bukkan fel, amelyek nem látványos, nagy támadásokkal operálnak, hanem csendben teszik a dolgukat: adatokat küldenek fejlesztőiknek, emelt díjas SMS-ek küldésével károsítanak anyagilag, esetleg a biztonságra kevesebbet figyelő cégek adatbázisát szerzik meg bűnözői csoportoknak.

Alig néhány hét múlva az üzletek polcaira kerül a Windows új, Vista nevű operációs rendszere, magyar kezelőfelülettel. A megjelenés felemás érzést szül. A mára házias XP-t feladni, és megszokni valami újat, nem egyszerű, és nem is feltétlenül szükséges. De így volt ez mindig.

Franciaország és Magyarország az elmúlt évtizedekben csekély érdeklődést tanúsított egymás iránt. Ma a kétoldalú kapcsolatok fejlődését óriási dinamizmus jellemzi: Franciaország a harmadik legnagyobb befektető Magyarországon, a külkereskedelem terén negyedik a sorban, hazánk is tíz helyet lépett előre a francia árucsere-forgalmi ranglistán, s ma már nemcsak a nagyvállalatok, hanem a kis cégek, a családi vállalkozások is érdeklődnek az együttműködés lehetőségei iránt.

 

Három éve van Magyarországon, és reméli, hogy még sokáig marad itt – nyilatkozta lapunknak Paul Poudade, Franciaország budapesti nagykövete, aki nagyon örül annak, hogy mind többen tanulnak franciául, főleg a fiatalok, mert ők majd megteremtik „álmaink Európáját”.

 

A kivételesen kedvező gazdasági környezet Franciaországban sok lehetőséget kínál a magyar vállalatoknak is – állítja Hevér György, az ITD-Hungary párizsi irodájának vezetője. Egyúttal szakértői véleményeket idéz, amelyek szerint jelenleg Franciaország a fejlődés motorja az Európai Unióban.

Multikkal vagy nélkülük? Már a kérdésfeltevés is hibás, hiszen ezek az óriásvállalatok a világpiaci feltételeknek nem pusztán észlelői, de egyre inkább alakítói. Kártyavárként omlana össze a gazdaság, ha eltűnnének.

Lehet a multiktól itt, Kelet-Közép-Európában félni, lehet őket nem szeretni. Csak egyet nem lehet: nem venni tudomást róluk. Abban ugyanis ma már Magyarországon - a szélsőségeket leszámítva - mindenki egyetért, hogy a magyar gazdaság fejlődéséhez feltétlenül szükséges külföldi tőke.

A nagy cégek nem mennek el rögtön, ha egy ideig nem a várakozásaiknak megfelelően alakulnak a dolgok egy országban, hiszen mindig stratégiai megfontolások alapján fektetnek be. A hazánkban működő multik többsége szerint érdemes volt Magyarországra jönni, mert itt lehet nyereséget csinálni, és azt ki is lehet vinni az országból. Minderről dr. Rudnay Jánossal, a Reemtsma vezérigazgatójával, a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága elnökével beszélgettünk.

Az elmúlt néhány évtized leglátványosabb gazdasági tendenciája a multinacionális vállalatok előretörése, befolyásuk, térnyerésük növekedése volt. Ha a tendencia folytatódik, nem kizárt, hogy tíz-húsz éven belül a világgazdasági folyamatok irányítása pár tucat óriásvállalat menedzsmentjének felelőssége lesz.

 

A ma emberének egzisztenciája alapjaiban rendült meg, s ezért hajlamos arra, hogy a közvetlen környezetén kívül eső fejlődési folyamatokat veszélyként értékelje, s hogy megkíséreljen – nem minden paradoxontól mentesen – önmaga illuzórikus menedékébe visszahúzódni, elutasítva mindent, ami ettől eltéríthetné. Ez a mondat az UNESCO Oktatási Világbizottsága jelentésében szerepel.

Tévhit, hogy az új gazdaság uniformizáló hatású. A globalizálódó világgazdaság nem csak a tőkeerős nagyok számára adja meg a távolabbi piacokra eljutás lehetőségét. Az e-kereskedelem demokratizál, fellazíthatja a megmerevedett piaci erőviszonyokat.

A Magyarországhoz hasonló közepes fejlettségű országokban, ahol nem az éhezés megszüntetésének égető szükségessége uralja a társadalmi viszonyokat, a fejlődés legidőszerűbb előmozdítója a technológiai szakadék áthidalása lehet. A „híd” felépítésének több nélkülözhetetlen eleme is van.

A globalizáció és az új gazdaság egymás nélkül nem létező, egymást létrehozó és működtető valósága napjainknak és jövőnknek. Olyan sokszor használjuk manapság a globalizáció kifejezést, hogy szinte közhelyessé koptatódik. Ez akár jelentőségének inflálódását is okozhatná. Sűrű felbukkanása mégis inkább azt jelzi, hogy felismertük: korunk meghatározó jelenségéről van szó, amely az internet rohamos elterjedése következtében belépett mindennapi életünk konkrét terébe. Az összekapcsolt, behálózott bolygó hirtelen realitássá vált, leomlottak a határok, a „világfalu” evidencia lett. Sokan háttérbe szorítják a globalizáció minden mentális, szellemi vonatkozását, gazdasági folyamatként írják le azt. Ebben az értelemben a szó a piacok összekapcsolódását, a nemzetközi tőkemozgást és munkaerő-áramlást hátráltató tényezők megszűnését jelenti, s egyúttal a piacra jutás költségeinek és a piaci reakcióidőnek a radikális csökkenését is. Ez az innováció elképesztő mértékű felgyorsulását és az eddigi akadályozó tényezők, korábbi rizikófaktorok jelentőségének leértékelődését eredményezi. Az új gazdaság egyik kulcsszava a mobilitás. Immár minden terület változtatható, telepíthető, ellátható, az emberek sem a piac „röghöz kötött” szereplői többé. Az elektronikus kommunikációs csatornákon világméretekben elérhető eladó és vásárló, szolgáltató és megrendelő, befektető és befektetési célpont egyaránt. Szinte végtelenek a lehetőségeink. Szélesebb körű – üzleti és személyes – kapcsolatrendszert alakíthatunk ki. Informálódás, utazás, külföldi munkavállalás, nemzetközi tendereken indulás, elektronikus kapcsolattartás, külföldi piacra betörés alternatíváinak százai állnak az ember mint üzletember és mint magánember előtt. És ez is globalizáció, mégpedig a mikrogazdaság által megélt.

A kormány olyan egységes weboldal létrehozásáról döntött, ahol kikereshető, hogy egy adott szolgáltatást melyik kormányhivatal nyújtja, s igénybevételéhez milyen dokumentumokat kell kitöltenie az ügyfélnek. S ez csak a kezdet. No nem nálunk, hanem az Egyesült Államokban, ahol tavaly decemberben tették közzé a kormány e-stratégiáját.

Veszélyes kihívás a hagyományos televíziózás számára az interaktivitásra épülő internet: a néző nem kénytelen többé egy befolyásolhatatlan műsorrendben megvárni a neki tetsző műsort, a tartalom rendelhetővé, választhatóvá válik. Az igazi interaktivitás pedig, amikor a néző a saját reakcióival szereplőjévé válik a műsorfolyamnak, már átalakítja a szórakozásról, szórakoztatásról alkotott mai fogalmainkat. Mindehhez a technológiai alapot a médiumok közeledése szolgáltatja. A jövő univerzális ketyeréje minden funkciót tud: általa szórakozni, dolgozni, informálódni, ügyintézni, kommunikálni, bevásárolni is tudunk. Az eszközök egységének alapja a digitális információ.

Az októberi cannes-i televíziós vásáron és kiállításon tették nyilvánossá az európai államok tévénézési szokásait felmérő kutatás eredményeit. Eszerint Európában a magyarok töltik a legtöbb időt a képernyők előtt: napi 232 percet. Ennek ellenére az interaktivitás nálunk még gyerekcipőben jár.

A globalizáció a Föld minden lakóját érinti. Nagy tömegeket sújtó hátrányokat, nagy tömegek számára élvezhető előnyöket, válságokat és pozitív távlatokat egyaránt magában foglal. Többesélyes folyamat. Egyszerre átok és áldás, csapda és lehetőség. Az ellene hangolt érvek, érzelmek is ambivalensek. Segítenek körvonalazni hátrányait, kitermelik a jogos és konstruktív kritikát, ugyanakkor termékeny táptalajául szolgálnak a romboló demagógiának, amely szerint a globalizáció a világ minden bajának oka. A globalizáció felborítja a gondolkodást. Nem csak új, életképes és progresszív paradigmákat teremt, elsöpörve a korábban uralkodó, mára érvényüket vesztett gondolatmintákat; a politikai fogalomtárat is fenekestül felfordítja. Csoportok, amelyek eddig széthúzó ideológiák és érdekek alapján szerveződtek, most hirtelen egyesülnek a globofóbia jegyében, amelynek motorja az önmagukat vesztesnek érzők indulatai és a szkeptikusok kétségei. A globalizációellenesség feltérképezésének eredménye persze nemigen lehet több, mint egyértelmű igazságokat nélkülöző mozaik. A formálódó jövőt illető félelmek és vágyak furcsa kaleidoszkópja.

Dr. Chikán Attila a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem rektora, volt gazdasági miniszter vezette a magyar delegációt a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) Seattle-i közgyűlésén.

A fáziskéséses régiókban még virágzik a hagyományos multiplexüzlet, az Egyesült Államok mozihálózatai azonban sorozatban mennek csődbe. A piac máris a mozi mai funkciójának teljes átszervezésén fáradozik. Az interaktivitás, a szórakozási formák forradalma betör a filmszínházakba is.

A „tegnap” üzleti világában a vezető beosztásúaknak elsősorban a külső veszélyekkel kellett megbirkózniuk. Mára a konkurenciaharc átalakult: a belső megmérettetésekre tevődött a hangsúly.

A világháló működése többnyire jogilag szabályozott, de léteznek új, szabályozatlan kérdések is. Magyarországon például még szinte egyáltalán nem létezik az elektronikus kereskedelemre vonatkozó specifikus szabályozás, így az internet kapcsán felmerülő jogi problémákra az általános jogszabályokat kell alkalmazni. A magyar internetes társadalom - és a jogalkotók számára is - fontos iránymutatást ad az elektronikus kereskedelemről szóló uniós irányelv.

Az ember egész földi léte új formát ölt az ember által: felszámolja az eleve elrendelt fogalmát. Nietzsche jó száz éve „leírt” Istene most készül igazán meghalni, mert az Istent játszó ember akarata abszolúttá válik: eleve ő rendel el. A XXI. század embere maholnap implantátumokkal toldja meg érzékszerveit, virtuális terekkel egészíti ki fizikai életterét, a cyberszexszel megváltoztatja az érzéki öröm szerzésének módjait, táplálékát szintén genetikailag módosítja, tökéletesíti a mesterséges intelligenciát, klónozással másolja önmagát, korábban gyógyíthatatlan betegségek genetikus okait szünteti meg, gyermeke fizikai tulajdonságait még embriókorban megváltoztatja, kitágítja az emberi életkor határait, mesterséges fajokat hoz létre, az evolúciót is új irányba tereli. Születés és halál urává válik. Mindenbe beleavatkozik, ami eddig tőle független rend szerint működött. Az információs társadalmat létrehozó hatalmas technológiai fejlődés közvetlen következménye a beköszöntő biotechnológia és biomedicina kora.

Mindkét félre ráfér a szakmai ismeret. Arra is, aki ad, s arra is, aki kér. Egymástól rabolnak el értékes időt felkészületlenségükkel. A fund-raising, vagyis a forrásteremtés elismert szakma világszerte, a PR egyik nagyon fontos területe. Tőlünk nyugatra nagyon is megbecsült képviselői iskolákban tanulják fogásait, technikáit, kommunikációját.

Az MP3.com és a Napster révén polgárjogot szerzett új kereskedelmi forma, az egyének (gépek) közötti közvetlen kommunikáción alapuló egyenrangú hálózat a legígéretesebb netfejlemények közé tartozik. Szakértők szerint hamarosan olyan fontos lesz az internet működésében, mint ma a böngészőprogramok. Az említett on-line vállalkozások ellen indított perekben - a látszat ellenére - a szerzői jog inkább eszköz és alibi: valójában a „régi” gazdaság hierarchikus piaci viszonyai és a hálózaton kívüli, off-line környezethez szokott beidegződései küzdenek az új gazdaság jogilag egyelőre kérdéses on-line újításaival.

Génkezelt növények, élelmiszerek. Megoldás egymilliárd éhező ember számára? Vagy a természet egyensúlyának, a táplálkozási láncnak veszélyekkel járó megbontása? Egy biztos: még nem pontosan tudjuk, mit rejtenek magukban e megváltozott, megváltoztatott produktumok. Mert ha csak annyit, hogy a lénarancsban már csak a lé van, facsarni sem kell… De a veszély egyelőre láthatatlan, minden értelemben.

Semmi kétség: az internet alkalmas arra, hogy a terrorizmus eszköze legyen. A jövőben, ha egy ország szeretne megtámadni egy másikat, ezt inkább elektronikus úton fogja megtenni, mintsem hogy ledobjon egy bombát – állítja a Business Week. A szögesdrót ma már nem tudja elzárni egymástól az országokat, az internet behálózza a világot, és bármelyik, internethozzáféréssel rendelkező számítógép hadszíntérré válhat, függetlenül attól, hogy ki és mire használja.

A talpon maradás egyik eszköze lett a globális piacon az összeolvadás és a felvásárlás. Az aktuális varázsszó a szinergia, amikor két vállalat hatékonyan kombinálja az eltérő piacokon vagy résztevékenységekben meglévő erősségeit. A fúzió és a bekebelezés mégsem csodaszer, hanem számtalan kockázatot rejtő, bonyolult ügylet. A meghirdetett fúziók kétharmada nem jut el a megvalósulásig, ahol viszont létrejön, ott drasztikus értékcsökkenést okoz. Mindezek ellenére vajon miért e fúziós és felvásárlási aktivitás a világban?

Almási Miklós filozófus, művészetszociológus, egykori Lukács György-tanítvány, akadémikus 1989–90-ben a Bostoni Egyetemen kutatott. Akkoriban érezte meg az új idők szelét: új pénzügyi eszközök születtek, sorozatban, és a pénzügyi világ drámaian változott. Úgy gondolta, ha egy szociológus komolyan veszi magát, akkor az új trendre oda kell figyelnie. Évekig tartó tanulási folyamat kezdetét jelentette ez, amelynek eredménye három könyv lett: 1992-ben a Léghajó Manhattan felett, három évvel később a Napóra a Times Squaren – A pénz forradalma az ezredvégen, majd 1998-ban az Üveggolyók – Az ezredvég globális játszmái.

Iszonytató volt látni a tragédiát, élőben nézni a katasztrófát. Sokkoló volt átélni a döbbenetet, a félelem még soha nem tapasztalt mértékét, a mindent eluraló bizonytalanságot. Nézni a támadást a világ nagy része és a világ – politikai és gazdasági értelemben – legerősebb országa ellen. Ellenünk. A szeptember 11-én elkövetett támadásnak a becslések szerint csaknem 7000 áldozata – halottja és eltűntje – van, a károk felmérése még tart. Az azonnali következmények: piaci pánik, zuhanó tőzsdeindexek, gazdasági szektorok megroppanása, elbocsátások. Mindezek közepette jó volt érezni a rögtön feltámadt, majd egyre terebélyesedő szolidaritást, az emberek, országok közöttit, majd egyre inkább a globálisat. Talán most először történt meg az, hogy országok és képviselőik, félretéve minden korábbi politikai ellentétet és ellenérzést, megkeresték és megtalálták a közös célt, a közös hangot, és keresik és remélhetőleg megtalálják a közös megoldást: politikait, gazdaságit, emberit. Ami, most már elkerülhetetlenül, globális lesz. Globális válasz a globális terrorra.

Miközben a technika, a társadalom, a gazdaság és a tudat területén, tehát életünk minden színterén paradigmaváltás zajlik, gyökeres változásokkal szembesülünk nap mint nap. Egyébként is nehéz életünkbe belevágott a háború, mégpedig nem elszigetelt, helyi háború, hanem világháborús veszélyt magában hordozó, globális méreteket öltő konfliktus. Szeptember 11-én minden érzékeny ember tudta, életünk nem mehet a megszokott módon tovább. Világunk gyökeresen megváltozik. Törvényszerű vagy véletlen okokat találunk a terrortámadás és az eszkaláció veszélyét magában rejtő háborús helyzet kialakulása mögött? Elkerülhető lett volna, és hogyan kerülhettük volna el ezt az egész civilizációt érintő veszélyhelyzetet? Mi a megoldás? Hogyan tud az egyes ember, hogyan tudnak az egyes közösségek hozzájárulni ahhoz, hogy a legkevesebb áldozat árán, minden érintett nemzet és az egész civilizáció számára megnyugtató módon oldódjanak meg a problémák? E kérdésekről közös gondolkodásra hívtuk meg szerkesztőségünkbe dr. Szabó Katalin egyetemi tanárt, a közgazdaságtudományok doktorát, László Ervin professzort, a világhírű rendszerelméleti filozófust, a Római Klub alapító tagját, a Budapest Klub megalapítóját, valamint Z. Karvalics László egyetemi docenst, az Információs Társadalom és Trend Kutató Központ vezetőjét.

Az új gazdaság korában az érvényesülésről alkotott fogalmaink érvényüket vesztik. A felgyorsult, 24 órássá terebélyesedett, nem kevés bizonytalanságot hordozó üzletmenet gyökeres átalakulást okoz a munkavégzés módjában, a karrier perspektíváiban, a motivációk és a munkaetika terén. A fejlett országokban egyre markánsabban körvonalazódik egy új munkavállalói magatartás. A terepe kiszámíthatatlanabb és kockázatosabb, de mindenképpen szabadabb, nagyobb a mozgástér, több az önállóság és a kreativitás lehetősége. Mi lesz a meghatározó a jövőben: a kockázat vagy a biztonság? És mit tesznek az új munkamódszerek az emberrel: deformálják vagy kiteljesítik?

A pesszimista és optimista megközelítésű értékelések lehetnek ugyan különbözőek, abban azonban megegyeznek, hogy idén az első félévben még nem javul a világpiaci helyzet, vagyis éves szinten legkorábban 2003-ban lehetséges csak számottevő növekedés. A magyar gazdaság fejlődése is némileg lassul, ám a feléledő uniós piac révén 2003-ban ismét lendületet kaphat.

Akadnak már hazai példák az internetes távoktatásra, de hogy tömegesen lehessen ilyen úton felsőfokú képesítést szerezni, az még a – remélhetően nem olyan távoli – jövő kérdése. Gyakorlati példák bizonyítják: külföldi módszereket honosítás nélkül nem érdemes átvenni, meg kell találnunk a saját megoldásokat.

A tudás – kimeríthetetlen és több fél által egyszerre különböző módokon is felhasználható erőforrás lévén – az esetek többségében hasznot hozóbb bármely fizikai erőforrásnál. A fejlett országok GDP-jének fizikai tartalma rohamosan csökken, a vállalatok értékelésében egyre nagyobb szerepet kapnak az immateriális javak. A hozzáadott érték egyre inkább a gazdaság legfőbb mozgatórugójává, az értékteremtésre koncentráló vállalati stratégiák központi elemévé válik.

A tudás – kimeríthetetlen és több fél által egyszerre különböző módokon is felhasználható erőforrás lévén – az esetek többségében hasznot hozóbb bármely fizikai erőforrásnál. A fejlett országok GDP-jének fizikai tartalma rohamosan csökken, a vállalatok értékelésében egyre nagyobb szerepet kapnak az immateriális javak. A hozzáadott érték egyre inkább a gazdaság legfőbb mozgatórugójává, az értékteremtésre koncentráló vállalati stratégiák központi elemévé válik.

Egyediség és uniformizáltság. Két véglet, ám mégis összetalálkozhatnak. Az automatizáltság uniformizáltságot, elembertelenedett üzleti kapcsolatokat kellett volna szüljön. Nem ez történt. A cégek tömegesen alakítják át vállalatirányítási rendszereiket vevőközpontúvá, hatalmas erőforrásokat mozgósítanak a személyes kommunikációra, óriási ügyfélkörük tagjainak egyenkénti és egyéni dédelgetésére. Ez ma az új gazdaság egyik legerősebben érvényesülő törvényszerűsége.