Egyre több a "gondolkodó" magyar cég

Nőtt a technológiai innovációs tevékenységet folytató vállalkozások aránya Magyarországon 2006-2008-ban a KSH tanulmánya szerint. Az összes vizsgált szervezet 13 százaléka, az innovatívak közül 25 százalék jelent meg új áruval, szolgáltatással a piacon.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Átlagosan a megfigyelt szervezetek 20,8 százaléka folytatott ilyen tevékenységet 2006-2008-ban, míg 2004-2006-ban 20,1 százalék. A kutatás technológiai innovációt folytató cégekként kezelte azokat, amelyek a vizsgált időszakban új terméket vagy eljárást vezettek be, illetve erre irányuló tevékenységet folytattak.

A felmérés egyik fő megállapítása, hogy az innovatív tevékenységet alapvetően befolyásolta vállalkozások mérete. Amíg a kétszázötven fős vagy annál nagyobb cégek közel 60 százaléka volt innovatív 2006-2008 között, addig a közepes méretű vállalkozásoknak nem egészen egyharmada, az ötven főnél kevesebbet foglalkoztatóknak pedig 16 százaléka.

A szabályozás miatt
Első ízben szolgáltatott információkat a KSH által készített innovációs adatfelvétel a környezeti haszonnal járó újításokról. Ennek kapcsán a KSH arra a következtetésre jutott, hogy a termék- és az eljárásinnovációk pozitív környezeti hatásának elsődlegesen a fajlagos energia- és anyagfelhasználást tartották a vizsgált szervezetek, ugyanakkor fontosnak tartották a kevésbé szennyező anyagok alkalmazását is. A felmérés szerint a környezeti innováció bevezetésére a vállalkozások többségét az motiválta, hogy eleget tegyenek a jelenleg már érvényben levő, illetve a várhatóan hatályba lépő környezeti szabályozásnak.

Ágazati lebontás

Negatívan befolyásolja az innováció magyarországi átlagát az építőipar, ahol mindössze 6,1 százalék az innovatív vállalkozások aránya. Ez kedvezőtlenül hat a nemzetgazdasági átlagra is, hiszen a cégek több, mint egyötöde az építőiparban működik. Ezzel szemben a kutatást alaptevékenységként végző cégek kiemelten nagy hányada, 66 százaléka innovatív, de miután nemzetgazdasági súlyuk nem jelentős, nem tudják ellensúlyozni az építőipar okozta negatív hatást - fejti ki a tanulmány.

A felmérés rávilágít az ipar és a szolgáltatási szektor fő gazdasági ágain belüli nagy eltérésre is. A gyógyszergyártás területén például 60 százalékos volt az innovatív cégek aránya, míg a ruházati termékeket gyártók esetében alig haladta meg a 7 százalékot. A szolgáltatói szektoron belül a pénzügyi tevékenységet folytató cégek között kiemelkedően magas az újítást bevezető vállalkozások részesedése. Az innovatív vállalkozások átlagosan több mint egyharmada, a nagy cégek közül minden második egyaránt bevezetett új terméket és eljárást a vizsgált időszak alatt - húzza alá a KSH.

Pénzt is hoz az innováció

Az összes vizsgált szervezet 13 százaléka, az innovatívak közül 25 százalék jelent meg új áruval, szolgáltatással a piacon. Ugyanilyen hányadot képviseltek azok, akik alkalmazott eljárásaikat korszerűsítették.

Az innováció egyik, nemzetközi összehasonlításra is széles körben használt mutatószáma, hogy az innovátor vállalkozások árbevételéből milyen arányt adnak az új termékek. Az újdonságok árbevételének részesedése - amiben szintén meghatározó a vállalkozások nagysága és ágazati hovatartozása - a legalább kétszázötven fős vállalkozásoknál meghaladta a 23 százalékot, a kis cégeknél azonban alig 7 százalék volt. Az iparban ez a mutató átlagosan 25, a szolgáltatási szektorban 10 százalék volt.

A KSH vizsgálta azt is, hogy az innovatív cégek mekkora hányada működött együtt más szervezetekkel. Eszerint a cégek 41 százaléka, ezen belül a nagyok több mint kétharmada végezte más szervezetekkel közösen az újítással kapcsolatos feladatokat. A legnagyobb arányban a szállítókkal működtek együtt, de a vásárlóknak és a felsőoktatási intézményeknek is jelentős szerepet szántak a vállalkozások. Ez utóbbiakkal különösen a nagy szervezeteknek volt intenzív kapcsolata, minden második valamely egyetemet vagy főiskolát választotta együttműködő partnernek - állapítja meg a felmérés.

Véleményvezér

Meddig élnek a magyarok?

Meddig élnek a magyarok?  

A várható élettartamot tekintve Szlovénia lekörözte Ausztriát.
Bajban a NER cégek a tőzsdén

Bajban a NER cégek a tőzsdén 

Egyszerre több NER cég került gyengülő pozícióba.
Orbán Viktor barátja teljesen más irányba megy, mint a magyar miniszterelnök gondolta

Orbán Viktor barátja teljesen más irányba megy, mint a magyar miniszterelnök gondolta 

Argentína teljesen más modellt választ, mint Magyarország.
Magyarország jobban teljesít, ja mégsem

Magyarország jobban teljesít, ja mégsem 

Valami újat kellene végre kitalálniuk a magyar országvezetőknek.
Milliós kórházvezetői fizetések, Hadházy Ákos felháborodott

Milliós kórházvezetői fizetések, Hadházy Ákos felháborodott 

Bérharc az egészségügyben.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo