Technológia cikkek
Fukusima helyett: napenergiát a Holdról
Egy japán vállalat azt találta ki, szolárenergia-farmot létesít a Holdon, hogy így fedezze a szigetország energiaigényét, miután bezárták utolsó működő atomreaktorukat is. Az atomerőművek állandó veszélynek voltak kitéve Japánban, ahol rendszeresek a földrengések egy közelben meghúzódó tektonikus törésvonal miatt.
Ha Teslára hallgattunk volna, ma fenntartható világban élhetnénk
A kultikus rajongás által övezett amerikai szerzői filmes, Jim Jarmusch a Thesszaloniki Filmfesztiválon éles szavakkal szólalt fel a fosszilis gazdaság, s a "rejtetten fasiszta" multik ellen és Nikola Tesla (1856-1941) találmányai mellett.
Újra a leggyorsabbak közt az iData
Két egymást követő évben is a leggyorsabban fejlődő közép-európai technológiai cégek közé került a GPS-es nyomkövetéssel foglalkozó iData Kft, akik tavaly a 17., idén a 28. helyet szerezték meg a Deloitte Technology Fast 50 listán.
Tömeggyártásra kész a napelemes taxi
A szakemberek szerint elhárultak a technológiai akadályok az elől, hogy a elektromos autók tömegtermékké váljanak. Csak a fogyasztók feje nem áll még készen a váltásra.
Jacht mellé mini tengeralattjárókat vesznek az újgazdagok
Akárcak a jachtok esetében, a világ legtöbb országában nem kötik állami engedélyhez a tengeralattjárók vásárlását sem. Magán célra bárki szerezhet egyet, akinek van rá pénze. A hatóságok jóváhagyása csak akkor kell, ha üzleti célú a tengermélyi kalandozás. 400 000 fonttól (137 millió forint) 5 millióig terjed a mini-tengeralattjárók árszintje.
Hétfőig lehet jelentkezni a leggyorsabban növekvő vállalatok közé
Már csak néhány napig, július 15-ig fogadja a jelentkezéseket a Deloitte az idei Technology Fast 50 versenyre, amely ebben az évben is a közép-európai régió leggyorsabban növekvő technológiai vállalatait rangsorolja.
Idén is keresik a gyorsan növekvő vállalatokat
A Deloitte mától fogadja a jelentkezéseket a Technology Fast 50 versenyre, amely ebben az évben is a közép-európai régió leggyorsabban növekvő technológiai vállalatait rangsorolja. A megmérettetést a Deloitte 14 éve megszakítás nélkül minden évben meghirdeti.
Itt az etanol utódja: még nem kifizetődő a gyártása
Fellendül az agrárhulladékból kivont, cellulóz-alapú üzemanyagok előállítása Amerikában: gyártóik szerint kevesebb szennyezéssel jár a termelési folyamat, ráadásul pluszenergiát juttat a villamosenergia-hálózatba.
Az olajmultik is napenergiát használnak
Nem zöld renoméjukat vagy annak hiányát korrigálandó, hanem tisztán gazdasági okokból folyamodnak a napenergiához az olajvállalatok. Egyre inkább kimerülő olajmezőiken egyre nagyobb erőfeszítéssel jár az olaj kitermelése. Az ezt végző eszközök gázt és gőzt használnak. A vizet megéri napenergiával gőzzé hevíteni, mivel a lelőhelyek gyakran olyan tájakon találhatók, ahol egész évben hétágra süt a nap. A paradoxon: a zöld megújuló energiát a fosszilis gazdaság fennmaradásának szolgáltatába vetették be a piaci szereplők.
Jövőre űrturizmus a Virginnel: 47 millió forint egy túra!
529 személyt már előjegyeztek, ők már befizették a 200 ezer dolláros viteldíjat.
Mérnökök már dolgoznak a ritkaföldfémek elhagyásán
Megmunkálásuk ökológiai károkat okoz és a szennyező melléktermékek rákkeltőek. A kínai export-kvóta csökkentése, s a négy év alatt hatszoros áremelkedés arra készteti a piaci szereplőket, hogy alternatívákat találjanak.
Hatott a kampány: csak tiszta energiát használ az Apple
A Greenpeace, környezetvédő mozgalmak és tudatos vásárlókat képviselő csoportok nyomására az Apple végre rászánta magát: ezentúl csak megújuló energiahordozókból nyert elektromos árammal működteti amerikai szerverközpontját.
Vizet "gyártanak" a sivatagban
A Közel-keleten elfogyasztott víz minden egyes literének óriási az ökológiai lábnyoma. Az Egyesült Arab Emirátusok ráadásul nem is keveset fogyaszt belőle. Ennek az államnak a legnagyobb a vízlábnyoma a világon: 550 liter az egy főre jutó napi(!) vízhasználat. Miközben nem rendelkeznek saját édesvíz forrásokkal.
Bioműanyagával verseng a Pepsi és a Coca Cola
Úgy látszik a termékfejlesztés újabb ágában is erősen konkurál egymással a Pepsi és a Coca-Cola Co. A le nem bomló plasztik palackok helyett újrahasznosítható bioműanyag flakonokkal kívánják zöldebbé tenni márkájukat.
Kiszívnák a levegőből az üvegházgázokat
Új éghajlatvédelmi technológiát dolgoztak ki Angliában a széndioxid és más üvegházgázok eltüntetésére légkörünkből. Eddig főleg a gyárkéményeken kiokádott füst földalatti üregekben való tárolásán (carbon capture) fáradoztak a mérnökök világszerte. Az air capture azonban új távlatok nyithat a klímavédelemben.
Golyóálló mellény és pirula készülhet pókselyemből
Természettudósok, biológusok és mérnökök évek óta beszélnek a pókselyem lehetőségéről. A matéria piacra dobása előtt azonban egy fontos akadály áll: a pókok nem szőnek annyit ebből az anyagból, mint a selyemhernyók a selyemből.
Rekord nagyságú lett az ózonlyuk!
Az Északi-sark fölötti ózonlyuk történetében soha nem látott nagyságúra terebélyesedett idén. Holott mindig kisebb volt, mint a déli-sarki ózonlyuk. Ennek okát a széljárásnak és hidegnek tudják be, melyek "ideális" körülményeket biztosítottak az ózonpusztító vegyületek terjedésének.
Idén is kiderül, ki volt a leggyorsabb!
A Deloitte 2011-ben is várja a technológiai szektor vállalatainak jelentkezését a terület leggyorsabban fejlődő cégeit rangsoroló, közép-európai „Technology Fast 50" versenyre. A regionális megmérettetésre immár tizenkettedik alkalommal kerül sor - a vállalatok idén még július 15-ig jelentkezhetnek.
Okos mérőkkel csökkenthetjük áramfogyasztásunkat
Hamarosan indulnak a hazai áramszolgáltatók úgynevezett okosmérési kísérleti projektjei; a tesztek eredményei alapján dől el, hogy Magyarország milyen szabályozási és üzleti modellel tegyen eleget annak az uniós elvárásnak, mely szerint 2020-ra a háztartások mintegy 80 százalékában a szolgáltató és a felhasználó közötti kommunikációt lehetővé tévő fogyasztásmérés lehetőségét (azaz okosmérést) kell biztosítani, jelentette a Világgazdaság hivatkozva az MTI.
Zöld energiát nyerhetünk az emberi testből!
Az emberi test táplálékfelvétellel jut energiához. Eközben szervezetünk minden egyes életfunkciója energiát generál. Egy lélegzetünk 1 wattot, egy lépésünk 70 wattot. Összehasonlításképpen egy fúrógép meghajtása 1000 wattot igényel.
Geotermikus nagyhatalommá válhat Magyarország
Eddig Izland, az USA, és a Fülöp-szigetek jártak élen a megújuló energiafajta kiaknázásában, újabban Kelet-Afrikában gyarapodnak az ilyen jellegű beruházások. A magyar gazdaságpolitika is előtérbe helyezné a Kárpát-medence mélyén rejlő geotermikus potenciál kiaknázását.
Földrengéseket okozhat hazánkban a geotermikus energia?
Svájcban, Németországban és az USA-ban pánikot keltettek az elmúlt 2-3 évben azok a földrengések, melyek geotermikus erőművek környékén történtek. A magyar kormány mégis jelentős szerepet szán ennek a megújuló energiafajtának. Biztonságosnak tartja-e a tudomány képviselői az új technológiát, mely a föld hőjét hasznosítja, vagy olyan kockázatos kimenetelű, hatású módszernek, amely megbolydítja a tektonikus lemezek dinamikáját?
Takarékosság: egy liter üzemanyaggal Budapesttől Párizsig!
A Shell Eco-marathon Europe versenyen bebizonyítják, hogy 1 liter üzemanyaggal akár a Budapest-Párizs távot is meg lehet tenni. Rajtra készek a magyar Shell Eco-marathon Europe versenyzők: bemutatkozott az egyetemistákból, főiskolásokból és középiskolásokból álló öt lelkes csapat.
Idegenkednek a hazai fogyasztók a bérautótól
Japán és az USA vállalataihoz képest az európai autógyártók lépéshátrányban vannak az elektromos autók fejlesztésében. A hazai villanyautó gyártás jövőjéről eközben biztató és lelombozó hírek egyaránt napvilágot láttak, írja az OHG Hírügynökség.
Napkitörések és technika: jön a tőzsdei összeomlás?
Gépesített világunkban nemcsak a tőzsdét veszélyezteti technikai malőr. Természettudósok szerint jövőre erősödni fognak a robbanások a Napon, vagyis az úgynevezett napkitörések. Ezek kedvezőtlenül befolyásolnak gyakorlatilag mindenféle gépet. Az 1920-as években Amerikában ilyen okokból többször is leállt a morze-jelekkel táviratokat kézbesítő országos kommunikációs hálózat.
Talajvizet szennyezhet a föld alá nyomott széndioxid?
A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) ígéretesnek tartja a technológiát, mint a klímaharc eszköztárának egyik fontos elemét, és az ENSZ is bizakodásáról biztosította a legnagyobb szennyező szektorokat. De a módszer viszonylag kezdetleges fázisban tart és geológiai, környezeti kihatásai sem kecsegtetnek csupa jóval. Az EU mégis nagy pénzekkel támogatja a módszert.
Szélenergiára váltanak nyugaton
A szélenergiát eddig szinte alig hasznosító Franciaországban nagy pénzeket mozgat meg az állam, hogy tengeri szélturbinákat állítsanak üzembe. Az angol kormány is ilyen projektekbe önti az állami támogatást.
Közveszélyesek a szélkerekek?
A mozgó lapátok egyes radarokon olyan jelet hagynak, mint a repülőgépek, más radarrendszerekben áramszüneteket okoznak. A gyártók technológiai fejlesztésekkel próbálják kiküszöbölni a hibát.
Energia a szélből: hiába fúj ingyen, nem versenyképes
A szélenergia-ipar erőlködése nemcsak Kína és az USA rivalizálásában merül ki. A legnagyobb szélenergia-eszköz gyártók között német és dán vállalat is található. Az Európa Unió tagországai fogyasztóként és gyártóként is érintettek e szektor sorsának alakulásában.
Kiszámíthatatlan, szeszélyes energiaforrás a szél
Mint energiaforrás egyenetlen és időszakos. S ha erősen fúj is, legintenzívebb megnyilvánulása nem feltétlenül esik egybe a fogyasztás csúcsidőszakával.
Biotechnológia: génblokkoló gyógyszerek
Megfejtették genetikai kódjaink hárommilliárd "betűjét", mégsem forradalmasította az emberi génkészlet ismerete olyan mértékben a gyógyászatot, mint ahogy a szakemberek remélték. A génsebészet, a génekre ható gyógyszerek, az őssejtekkel való gyógyítás részben vagy egészben utópiák maradtak. Kevés beteg profitált a géntudomány vívmányaiból.
Ritkaföldfém-függőség: Kína markában vagyunk!
A mágnesek gyártásához használt ritkaföldfémek szinte minden hi tech eszköz, irodai, sőt hadiipari gép elengedhetetlen alkotóelemei. De a zöld gazdaság motorjai, a szolárpanelek, a szélturbinák, a hibrid gépjárművek akkumulátorai is alig képzelhetők el nélkülük.
Lépni kell: "Magyarország 1490 óta kiszolgáltatott gazdaság"
"A piacgazdaság intézményeit megvalósítottuk, de a technológiai, s mögötte tanulás- és tudás rendszerváltása nem történt meg." - fogalmazott a november végén megtartott Első Magyar Fenntarthatósági Csúcson Hámori Balázs, a Corvinus Egyetem professzora.
Fél év alatt átállhat száraztárolásra a Mal Zrt.
Szakértői becslések szerint legalább hat-nyolc hónap szükséges ahhoz, hogy a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. átálljon a jelenleg használt nedves technológiáról az úgynevezett száraztárolásra, de a jelenlegi rendszerben a vörösiszap tárolása még biztonságosan megoldható - közölte Petróczi Tímea, a katasztrófavédelmi kormánybiztos szóvivője.
Stand-by üzemmódra egy atomreaktor termelése megy el
A vállalatok és háztartások ökolábnyomához hozzátartozik az energiafogyasztásuk is. Ennek mérésére és cégek esetében termelési folyamatokra, sőt termékekre való lebontásában már kifinomult szoftverek segédkeznek.
”Karbonmegfogás”, avagy a gyárkémények zöldülése
Léteznek már technikák az égési folyamat eredményeként levegőbe kerülő üvegházgázok megfogására (carbon capture), de többségük túlságosan energiaigényes és költséges.
Melyik a legzöldebb számítógép?
Egy laptop összetevői a világ minden tájáról érkeznek az összeszerelő üzembe. Mindennapi munkaeszközünk gyakran elég ritkának számító, egzotikus ásványokat is tartalmaz, arról nem is beszélve, hogy a készülék gyártása és szállítása rengeteg energiát fogyaszt el. És akkor még be sem kapcsoltuk a megvásárolt computert! Gyártóik fokozatosan igyekeznek csökkenteni öko-lábnyomukat. A szektor legnagyobb szereplőinek öko-stratégiáit vette sorra egy San Francisco-i szakértő.
Megéri: feleannyiba kerül az elektromos autó fogyasztása
A környezetbarát fogyasztói magatartáson túl mit nyer az elektromos autó tulajdonosa? Az üzemanyag-vásárlás elhagyása mennyi megtakarítást eredményez? Léteznek már erről számítások - ezeket elemezzük.
Az elektromos járművek átalakítják az autóipart
Az autógyárak többsége manapság stratégiai dilemmákkal szembesül: meg kell hozniuk azokat a döntéseket, melyek 10-15 éves távon is befolyásolják, a technológiai fejlődés melyik irányába mennek.
Támogatják és felmatricázzák a környezetbarát autókat
Az energiatudatos Obama-adminisztráció üzemanyagfogyasztás és üvegházgáz-emisszió szerint tervezi osztályozni az autókat és 2012-től erre vonatkozó két címkével látná el az új gépkocsikat. Kínában októbertől új technológiai követelményeket vezetnek be az elektromos autók feltöltését szolgáló üzemekre és a kommunista kormány 2020-ig 14,8 milliárd dollárt fordít a környezetbarát autók vásárlásának szubvencionálásába.
Zöldülő építőipar: CO2-elnyelő beton és bioaszfalt
A cement és betongyártás a legnagyobb ökológiai lábnyomot produkáló ipari tevékenységek egyike: egy tonnányi beton gyártása egy tonna CO2-kibocsátással jár! Vezető építőipari vállalatok ezért környezetkímélőbb megoldásokhoz folyamodtak. Az új aszfaltfajták állítólag képesek megkötni a levegőből a CO2-t!
Galaktikus turizmus: Irány a Tejút!
Megvalósul-e a kozmikus gyarmatosítás? A fenntartható fejlődés szükségszerű fázisa lesz más égitestek benépesítése? Egyelőre az űrturizmus gondolata van benne a levegőben - pontosabban a mezo- és termoszférában. Az űr rekreációs meghódításából, a naprendszer nagy távolságainak szabadidős élvezetéből pénzt és profitot kívánnak kisajtolni az élelmes amerikai vállalkozók.
Közel a jövő: Íme, a napelemmel működő repülőgép!
A repülőgépek adják az üvegházgáz-kibocsátás jelentős részét. De lehetséges-e a zöld légiközlekedés? Egyelőre gyerekcipőben járnak a fejlesztések, ám áprilisban Svájcban felemelkedett az a napenergiával működő repülőgép, amely megnyithatja a repülés történetének és egyben a környezet védelemének új fejezetét.
A fiatalok és a nők a legaktívabbak...
Bekapcsolódott az új generáció a szelektív hulladékgyűjtésbe. Az elmúlt két év alatt 35 százalékról 50 százalékra nőtt a szelektív hulladékgyűjtésben aktívan résztvevő 18-29 éves, jellemzően közép vagy felsőfokú végzettségű fiatalok aránya, de sajnos még az új szelektálókkal együtt is mindössze minden második lakos, legnagyobb arányban a nők gyűjtik anyaguk szerint különválogatva a csomagolási hulladékokat, derül ki az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. 2010-es lakossági felméréséből.
”Augmented reality”: megszűnik a privátszféra?
Az internetes térképezés vívmánya, a földfelszín műholdas képét digitalizáló Google Earth néhány éve új fejezetet nyitott világunk vizuális feltárásában és az információk megosztásában. A következő ugrással az augmented reality-be (AR) érkezünk meg. Elegendő lesz feltartani okos telefonunk a levegőbe, és azonnal információt szerezhetünk a kamera látókörébe eső boltról, irodáról, épületről, telekről, városról, sőt személyről is.
Megindult a globális verseny a lítium-lelőhelyekért
Az elektromos autók is a földből "táplálkoznak", nemcsak karosszériájukhoz kell felhasználni ásványokat, de akkumulátoraikhoz is. Ezeknek legfontosabb alkotóeleme a lítium. Megindult a globális verseny a lítium-lelőhelyek lefoglalásért. Elemzők az igények 40-50 százalékos növekedésével számolnak 5 éves távlatban. Az iparág volumene elérheti az egymilliárd dollárt - ez persze meg sem közelíti a réz- vagy aranybányászat szintjét.
Tízezrekkel csökkenthetők áramköltségeink
Az okos mérővel rendelkező villany-, víz- vagy gázórák végre arra is alkalmasak, hogy tudatos fogyasztókat neveljenek, akik folyamatosan figyelemmel kísérhetik, és egyben kordában tarthatják energiafogyasztásukat, méghozzá felhasználóbarát módon: okos telefonon vagy éppen digitális képkereten keresztül. Ezt teszi teszi lehetővé a CASON által fejlesztett automatizált mérőrendszer.
Magyar győzelem a Fenntarthatósági Olimpián
Több mint 1000 versenyző közül magyar diák szerezte meg az aranyérmet a Houstonban rendezett Fenntarthatósági Olimpián, ahol a legjobb innovációkat díjazzák, melyek segítenek egy élhető, fenntartható világ kialakításában. Kajtár Máté a veszélyes folyadékok biztonságos, föld alatti tárolására fejlesztett ki újszerű megoldást. A Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója személyesen vette át a díjat az Egyesült Államokban.