Évente 5500 milliárd darab cigarettát gyártanak a dohányipari vállalatok. A PET-palackoktól és más műanyag csomagolásoktól eltérően a cigaretta elszívása után visszamaradt csikk olyan műanyagot tartalmaz, aminek nem évszázadokba, "csak" évtizedekbe telik, míg lebomlik a természetben.

Olyan innovációs előrelépések történtek a bioplasztikiparban, hogy a természetes alapanyagú műanyagok némelyike ma már jobb minőségű, strapabíróbb és időtállóbb, mint a kőolaj-alapú plasztiktermékek.

Az 1970-es évek óta nő a poliésztergyártás, s ezzel együtt a tengerekben és folyókba lerakódó műanyag mikrorost-mennyiség, amit aztán elfogyasztunk az ivóvizünkkel vagy éppen a tengeri sóval.

Itt a poliészter-armageddon. Egy poliészter polárdzseki egy mosás során 1900 darab műanyagrostot ereszt ki magából. Ez a mosógépünkből a városi vízvezetékrendszeren keresztül a folyókba és a tengerekbe kerül. Majd újra a városi vízműrendszerbe, vagyis a poharunkba. És van még egy rossz hír: a levegőben is szállnak, s a tüdőnkben is lerakódnak.

Pekingben elvi megállapodást kötöttek az EU és Kína vezetői, hogy közösen tesznek a hulladék-újrafeldolgozás térnyeréséért, és harmonizálják jogszabályaikat, hogy ezzel segítsék a körforgásos gazdaság megvalósulását.

A világ közvéleménye végre felébredt, az emberek tisztában vannak vele, hogy a plasztikszemetünk eltakarításának megoldása és a műanyaghasználat kiiktatása vagy legalábbis csökkentése égető fontosságú probléma. Néhány megdöbbentő adat arról, hogy miért.

Egyre több világváros vezetése nem hajlandó már tolerálni a turisták és a helyi lakosok által eldobott műanyagszeméthulladékot. A helyi vállalkozásoknak, vendéglátóipari egységeknek és boltoknak szakítaniuk kell az egyszer használatos, eldobható műanyag eszközökkel.

Nagyobb sebességre kapcsol a plasztik elleni háború. Nemcsak a cégek vonják ki az egyszer használatos műanyag eszközöket a forgalomból, mint például a Starbucks vagy a Lidl, hanem országok és városok is.

A poharak fedelén megemelte a nyílást a Starbucks, így közvetlenül onnan lehet felhörpinteni az itókákat. Véget vet az eldobható szívószálak kultúrájának a világcég. Vajon követi-e példáját a meki és a többi globális hálózat?

A műanyag habosítására használt vegyületeket használnak kínai gyárak. Csakhogy ezzel az a baj, hogy 2010 óta be vannak tiltva a klór-hidro-karbonok, mert lyukakat okoznak az ózonrétegben. Pedig a kínai kormány szigorúbban jár el az ügyben, mint régen.

Szinte mindenben ott vannak már kidobott műanyagszemetünk apróra töredezett darabjai, nemcsak a tengeri állatfajokban. A szárazföldön tenyészett állatok is habzsolják a mikroszkopikus méretű műanyagot a természetből, így az bekerül a táplálékláncba, vagyis a testünkbe. Halak, kagylók, tengeri só, csirkezúza, méz, sör, de még a por is tartalmazza!

Felhőalapú platformot fejleszt a Schneider Electric, ami gyűjti és értékeli a cég fenntarthatósági adatait, a műanyagfelhasználás mértékét és az energia- vagy a vízfogyasztást.

A Lidl  jövő év végéig megszünteti az áruházaiban kapható egyszer használatos műanyag termékek forgalmazását. Ez érinti a szívószálak, az eldobható műanyag poharak, műanyag tányérok és evőeszközök, valamint a műanyag fültisztító pálcikák értékesítését.

Az agrárium és élelmiszeripar nemcsak a leggyorsabban növekvő, de a legjövedelmezőbb szektorok közé is tartozik. Ugyanakkor a népességnövekedés és a klímaváltozás óriási veszélyeket tartogat az élelmiszerellátási lánc számára. Startupok sora próbál megoldásokat találni a kihívásokra.

Versenyelőnyre tehetnek szert azok a termékek, melyeknél a gyártók bizonyítani tudják és kihangsúlyozzák a marketingben, hogy környezetbarát módon állították elő őket, és alapanyagaik könnyen újrahasznosíthatók. Nő az ökotudatos fogyasztók száma, és nekik ilyen címkékre lesz szükségük, hogy eldöntsék, mely terméket veszik meg.

A plasztik évszázadokig nem bomlik le, de az időjárás viszontagságainak köszönhetően hamar széttöredezik és szennyező anyaggá válik. A halak megeszik, így bekerül a táplálékláncba. De a csapvízben is kimutatható.

A PET italos palackokon túl egész plasztikuniverzum létezik. Teafilter, cigarettacsikk, nedves törlőkendők és még sorolhatnánk. A különféle műanyagok sokféle termékben megtalálhatók és a mosással vagy a szemetelésünk révén bekerülnek a talajvízbe is.

Miért termelünk olyan sok szemetet? Több oka van. Túlfogyasztunk. Túl sok mindent csomagolunk plasztikba. Sok helyen nincsenek megfelelő hulladékújrafeldolgozó üzemek. Az újrahasznosítás során veszít a hulladék a minőségéből és értékéből.

Január óta Kína nem veszi át a műanyagszemetünket. Európa-szerte kezd feltornyosulni az eddig játszi könnyedséggel a világ másik felére szállított hulladékfajta. Az EU kénytelen újrafeldolgoznia a plasztikszemetét, de egyesek azt a megoldást szorgalmazzák, hogy süllyesszük a földbe, és ássuk ki akkor, amikor fejlettebbek lesznek a feldolgozási technológiák.

Ha így megy tovább a környezetszennyezés, a tengerekben több lesz a műanyag, mint a hal. Ezzel is érvel az EU javaslata a műanyag-felhasználás jelentős csökkentésére. A tervek jók - kérdés, mikor és mennyire valósulnak meg.

„Divatba jött” a világmárkáknál a plasztikellenesség. Kína már nem engedi be a külföldi hulladékot, emiatt erősödött fel hirtelenjében a márkák politikailag korrekt antiplasztik-filozófiája. Angliában például 70 vállalat csatlakozott a UK Plastic Pacthez, hogy műanyagmentessé tegyék ellátási láncukat. Ez az első ilyen széles körű, céges összefogás, amit vélhetően más országokban is követnek majd hasonló szövetkezések.

A svájci élelmiszeripari óriáscég 2025-től csakis újrahasznosítható anyagokból állítja elő termékei csomagolását. Tudta, hogy a világosabb színű csomagolást könnyebb újrahasznosítani?

Az Európai Bizottság arra készül, hogy eltiltsa az egyszer használatos műanyagok felhasználását. A készülő rendszabályt mind a gazdaság, mind a környezetvédők bírálták – miközben Osló polgármestere bejelentette: a norvég főváros lesz az első a világon, ahol maradéktalanul eltiltják az ilyen műanyag-termékek használatát.

Pizzát, ásványvizet és mirelit termékeket is műanyag nélküli csomagolással igyekeznek megoldani a környezettudatos cégek. Gyapjúból, bambusznádból, alumíniumból és cukornádból készülnek a legújabb alternatívák.

Brit tudósok véletlenül hozták létre a mutánsenzimet, mely feldolgozza a műanyagot. A felfedezés megoldást kínálhat a globális plasztikproblémára: túl sokat gyártunk, túl sok kerül lebonthatatlan hulladékként a környezetbe.

A korallszigeteket 11 milliárd műanyag-hulladékdarab szennyezi és betegíti. Olyan ez, mintha a korall üszkösödni kezdene. Méghozzá a plasztikhulladéktól. Pedig a korallok szén-dioxid-elnyelők, tehát kulcsfontosságúak klímajövőnk szempontjából.

A műanyag csomagolás nem szolgálja az élelmiszerekkel való takarékoskodást, éppen ellenkezőleg: tíz év alatt megkétszereződött az élelmiszer-pocsékolás és párhuzamosan nőtt a műanyagok felhasználása is, mutat rá egy tanulmány.

Csökkentené légszennyezését az étteremhálózat, papír alapú szívószálakat is kipróbál angliai éttermeiben, és fenntarthatóvá kívánja tenni a csirketenyésztést. Utóbbit a márka tekintélyvesztése elleni reakciónak látják állatvédők, miután a The New York Timesban egész oldalas hirdetésben támadták a gyorsétterem-hálózatot.

Kevesebb műanyagot használ majd a Lidl a saját márkás termékeinél, energiatakarékos izzókra cserélik a mostani lámpáikat is. Nálunk az energiaitalok csomagolásában látható először változás.

2025-re a tengerekben gomolygó plasztikszemét mennyisége eléri az évi 250 millió tonnát. A folyók mind odaviszik a szemetünket. A növényi alapú bioplasztik kiválthatja a ma használatos műanyagokat.

A tengerekbe jutó plasztikszennyezésünk valóságos szemétszigetekként halmozódik fel az óceánban. Ezt hasznosítja újra az Adidas új ökotrendi cipőjében. Minden egyes pár elkészítéséhez 11 műanyag italos palackot használtak fel. A zöld etika és a modern dizájn kombinációja sikert aratott a piacon. De nyomulnak a sör- és hányásálló cipők készítésében is!

A teagyártók a filteres teát, az élelmiszergyártók a csomagolást kezdik megújuló alapanyagokból gyártani. Hollandiában a világ első műanyagmentes élelmiszerboltja 700 terméket kínál, köztük joghurtot, húst és is, amiknél már eléggé megszoktuk, hogy plasztikba vannak csomagolva.

Romániában a jövő év első napjától nem lehet forgalomba hozni vékony és vastag műanyagszatyrokat. E termékek importját már idén beszüntetik.

Hírek szerint a brit királyi rezidenciákon és birtokokon új hulladék-újrahasznosítási tervet vezettek be, emellett száműzik a műanyag poharakat, szívószálakat és a PET-palackokat még a személyzeti étkezőkből is.

Az italos palackjaink és műanyag dobozaink összetöredezett darabjai bekerülnek a bálnák és a cápák által beszívott tengervízbe, s eltömítik testük belső járatait. Egyre több döglött bálna sodródik partra, gyomrukban nagy mennyiségű plasztikszeméttel.

A „zero waste” kifejezés szabad fordításban annyit tesz, hogy „nulla hulladék”. Az életmódra utal, melynek legfőbb célja, hogy a lehető legkevesebb szemetet állítsuk elő. A zero waste alapgondolata, hogy igényeink helyett a szükségleteinkre fókuszáljunk, és ne halmozzunk fel felesleges dolgokat magunk körül.

Az Európai Bizottság – az EU történetében először – páneurópai stratégiát fogadott el a műanyagokra vonatkozóan, mely szerint az uniós piacon forgalmazott műanyag csomagolóanyagok mindegyike újrahasznosítható lesz. Európában évente 25 millió tonna műanyaghulladék keletkezik, és ennek kevesebb mint 30%-át hasznosítjuk újra.

Egy véletlen folytán fedezték fel azt az új üvegtípust Tokióban, mely önmagától megreparálja a repedéseit. Felhasználók milliárdjainak jelent ez jó hírt. De még éveket kell várni, mire az innováció megjelenhet okos eszközeinkben.

Irdatlan méretűre pörgött fel a plasztiktermelés. Globálisan több műanyagot gyártottunk az elmúlt évtizedben, mint az elmúlt egy évszázadban összesen. Mi a megoldás? Banális a válasz: a visszagyűjtés és újrahasznosítás. Ha szemétként kikerül az óceánokba, szinte lehetetlen maradéktalanul begyűjteni.

2016-ban Kínában végezte a világ réz- és műanyaghulladékának fele és a papírhulladék negyede. Hova fogjuk önteni a hulladékunkat, ha a harmadik világ megszűnik a nyugati polgárok szeméttelepének lenni?

Nemcsak a szénsavas italokban használják a CO2-t. Párnákat, a testünkre emlékező matracokat is gyártanak belőlük. A széndioxidot a műanyaggyártásban is használják.

Péntektől érvénybe lépett az egyszer használatos műanyag szatyrok üzleti célú használatát tiltó szabályozás Brüsszelben és a brüsszeli régióban. A szabályozás minden fajta kereskedelmi egységre, még a piacokra is kiterjed az eladásra kínált áru minőségétől és természetétől függetlenül.

Az ifjú holland feltaláló szerint megvalósítható, hogy a Csendes-óceánban összegyűlt hírhedt hulladéksziget felét eltakarítsák a találmányával. Többmillió tonna szemét hömpölyög az óceánokban.

A PET-palackokból eredő plasztikszemét felhalmozódása a tengerekben éppolyan súlyos környezeti válsággá válik, mint a klímaváltozás. 2050-re az óceánok súly szerint több műanyagot fognak tartalmazni, mint halat. A halak megeszik a plasztikot, mi pedig a halakat.

A műanyag nem bomlik le a természetben, illetve 400 év kell neki, ezért nagy környezeti terhet jelent. De egy spanyol tudós véletlenül felfedezte, hogy egy hernyófaj képes megenni a plasztikot. Felzabálta a bevásárlószatyrát.

Több mint egy évtizedes hagyomány egy nagy, közös csobbanással ünnepelni az európai folyókat és vizesélőhelyeket. Idén a WWF szervezésében Magyarország ismét csatlakozik a kihíváshoz, és az ország településeit ugrásra szólítja július 9-én, délután 3 órakor! A WWF Magyarország központi eseménye pedig Tiszalökön lesz, a PET Kupa hajóinak beérkezése után.

A repülőgépen felszolgált ételek nagy része szemétként végzi. Ennek az az oka, hogy az EU-n kívülről érkező ételt potenciálisan veszélyes anyagként kezelni, így az érintetlenül hagyott ételek újrafelhasználása is tiltott. A körforgásos gazdaságnak kedvező törvényekre van szükség.

Jelentős különbségek vannak a magyar városok lakosságának szelektív hulladékgyűjtési gyakorlatában. A tejes és gyümölcsleves kartondobozokat Veszprémben, Pakson, Székesfehérváron, Kecskeméten és Monoron szelektálja a leghatékonyabban a lakosság. Budapest, ahol a legtöbb, évente mintegy 750 tonnányi italos kartont gyűjtenek szelektíven a lakosok, ezzel ők a középmezőnybe tartoznak abban a rangsorban, amely egy lakosra vetítve vizsgálja a szelektíven gyűjtött és újrahasznosításra kerülő italkarton csomagolás mennyiségét. Ha minden magyar lakos olyan hatékonyan szelektálna, mint a veszprémiek, egy éven belül megduplázható lenne az újrahasznosított italos kartondobozok mennyisége.