Péntektől érvénybe lépett az egyszer használatos műanyag szatyrok üzleti célú használatát tiltó szabályozás Brüsszelben és a brüsszeli régióban. A szabályozás minden fajta kereskedelmi egységre, még a piacokra is kiterjed az eladásra kínált áru minőségétől és természetétől függetlenül.

Az ifjú holland feltaláló szerint megvalósítható, hogy a Csendes-óceánban összegyűlt hírhedt hulladéksziget felét eltakarítsák a találmányával. Többmillió tonna szemét hömpölyög az óceánokban.

A PET-palackokból eredő plasztikszemét felhalmozódása a tengerekben éppolyan súlyos környezeti válsággá válik, mint a klímaváltozás. 2050-re az óceánok súly szerint több műanyagot fognak tartalmazni, mint halat. A halak megeszik a plasztikot, mi pedig a halakat.

A műanyag nem bomlik le a természetben, illetve 400 év kell neki, ezért nagy környezeti terhet jelent. De egy spanyol tudós véletlenül felfedezte, hogy egy hernyófaj képes megenni a plasztikot. Felzabálta a bevásárlószatyrát.

Több mint egy évtizedes hagyomány egy nagy, közös csobbanással ünnepelni az európai folyókat és vizesélőhelyeket. Idén a WWF szervezésében Magyarország ismét csatlakozik a kihíváshoz, és az ország településeit ugrásra szólítja július 9-én, délután 3 órakor! A WWF Magyarország központi eseménye pedig Tiszalökön lesz, a PET Kupa hajóinak beérkezése után.

A repülőgépen felszolgált ételek nagy része szemétként végzi. Ennek az az oka, hogy az EU-n kívülről érkező ételt potenciálisan veszélyes anyagként kezelni, így az érintetlenül hagyott ételek újrafelhasználása is tiltott. A körforgásos gazdaságnak kedvező törvényekre van szükség.

Jelentős különbségek vannak a magyar városok lakosságának szelektív hulladékgyűjtési gyakorlatában. A tejes és gyümölcsleves kartondobozokat Veszprémben, Pakson, Székesfehérváron, Kecskeméten és Monoron szelektálja a leghatékonyabban a lakosság. Budapest, ahol a legtöbb, évente mintegy 750 tonnányi italos kartont gyűjtenek szelektíven a lakosok, ezzel ők a középmezőnybe tartoznak abban a rangsorban, amely egy lakosra vetítve vizsgálja a szelektíven gyűjtött és újrahasznosításra kerülő italkarton csomagolás mennyiségét. Ha minden magyar lakos olyan hatékonyan szelektálna, mint a veszprémiek, egy éven belül megduplázható lenne az újrahasznosított italos kartondobozok mennyisége.

Egyiptomi tudósoknak sikerült biológiailag lebomló műanyaggá alakítaniuk a garnélarák páncélját. Újabb alapanyagot nyertek így a környezetbarát táskák és csomagolások számára, ami ráadásul védelmet is nyújt a baktériumok ellen.

Bár a hulladékcsökkentésben fontos szerepe van a szabályozásnak, nem kérdés, hogy mekkora jelentősége van a lakosság fogyasztási szokásainak. Ha szembesülünk vele, mennyire terheljük mi magunk a környezetet minden egyes nap, talán rászánjuk végre magunkat a változtatásra.

Az egyebek között műszálas ruhákból és autógumikból származó mikroműanyag-részecskék tehetik ki a világ óceánjaiban sodródó műanyagszemét-mennyiség akár 30 százalékát, és sok fejlett országban nagyobb mértékben járulnak hozzá az óceánok szennyezéséhez, mint a nagyobb plasztikhulladékok – figyelmeztetett új jelentésében a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN).

Jelentősen növekedett idén a kereslet az újrafeldolgozott műanyagok iránt az olcsó és nagymennyiségű hulladéktömegnek, a szelektív hulladékgyűjtésnek, a korszerű leválogató- és feldolgozó üzemeknek, valamint a jelentős állami támogatásoknak köszönhetően, hívja fel a figyelmet a Carboferr Zrt. A cég szerint a részszegmens növekedésével az európai műanyagipar nemcsak versenyképességét őrizheti meg a fokozódó árversenyben, de új munkahelyeket is teremthet.

A fiatal halak ugyanúgy rászoknak a tengerekben a műanyagrészecskék fogyasztására, ahogy a tinédzserek az egészségtelen gyorséttermi ételekre. A baj csak az, hogy a műanyag sokkal egészségtelenebb a halaknak, mint a burger a fiataloknak.

Öt állam van, amely több műanyaghulladékot dönt a tengerekbe, mint a világ összes többi országa. Mind az öt ország Ázsiában van, ahol a szemetelést tiltó törvények és szankciók nem elég szigorúak.

Sajnos már elképzelni is nehéz, de lehet élni műanyag zacskók nélkül is. Van, ahol súlyos büntetéssel nyomatékosítják: némely dolgokról le kell mondanunk a környezet érdekében.

Amikor 2009 májusában Oprah Winfrey bemutatta beszélgetős műsorában a Csendes-óceánban hömpölygő szeméthegyet, felhördült a fél világ. Most egy fiatalember sajátos találmánnyal akarja megtisztítani az óceánokat a förtelmes hordaléktól.

A Coca-Cola norvég leányvállalata bio- és újraplasztikból készült műanyag palackokba tölti italait. A cég saját fejlesztésű találmányáért díjat vehetett át az 1. Európai CSR-gálán Brüsszelben.

Kőolaj helyett banánhéjból készített műanyagot egy tizenhat éves török diáklány, aki két éven át dolgozott a gyümölcs cellulózának átalakításán. Elim Bilgin isztambuli középiskolást a Scientific American folyóirat mutatta be, mert úttörő módszerével elnyerte az 50 ezer dollárral járó Tudomány akcióban elnevezésű díjat.

Milliónyi tengeri madár és hal pusztul bele abba, hogy a darabokra töredezett plasztikszemetet tápláléknak nézi. Amerikai környezetvédők azt szeretnék, ha adóval terhelnék a műanyag tálcákat és szatyrokat, hogy a befolyt összeget a szemét eltakarítására fordíthassák.

Bármilyen alakot, színt és állagot fel képes venni. Nem csoda, hogy bútorok készítésére is egyre nagyobb mértékben használják az újrahasznosított és a biológiailag lebomló műanyagot.

Új műanyagüzem létesül Hatvanban: a RO-NO Kft. 176 millió forintos év végéig elkészülő fejlesztése 52 új munkahelyet teremt a településen. A beruházás 88 millió forintos támogatásban részesül az Új Széchenyi Terv keretében.

Közös klasztert hozott létre Coreplast Műanyag Újrafeldolgozó Klaszter néven 12 magyarországi, műanyaghulladékok kezelésével foglalkozó vállalkozás; az együttműködés fő célja olyan új technológiai eljárásokat kidolgozása, amelyek segítenek abban, hogy a Magyarországon képződő műanyaghulladékok minél nagyobb hányadát sikerüljön itthon hasznosítani.