Egyiptomi tudósoknak sikerült biológiailag lebomló műanyaggá alakítaniuk a garnélarák páncélját. Újabb alapanyagot nyertek így a környezetbarát táskák és csomagolások számára, ami ráadásul védelmet is nyújt a baktériumok ellen.

Bár a hulladékcsökkentésben fontos szerepe van a szabályozásnak, nem kérdés, hogy mekkora jelentősége van a lakosság fogyasztási szokásainak. Ha szembesülünk vele, mennyire terheljük mi magunk a környezetet minden egyes nap, talán rászánjuk végre magunkat a változtatásra.

Az egyebek között műszálas ruhákból és autógumikból származó mikroműanyag-részecskék tehetik ki a világ óceánjaiban sodródó műanyagszemét-mennyiség akár 30 százalékát, és sok fejlett országban nagyobb mértékben járulnak hozzá az óceánok szennyezéséhez, mint a nagyobb plasztikhulladékok – figyelmeztetett új jelentésében a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN).

Jelentősen növekedett idén a kereslet az újrafeldolgozott műanyagok iránt az olcsó és nagymennyiségű hulladéktömegnek, a szelektív hulladékgyűjtésnek, a korszerű leválogató- és feldolgozó üzemeknek, valamint a jelentős állami támogatásoknak köszönhetően, hívja fel a figyelmet a Carboferr Zrt. A cég szerint a részszegmens növekedésével az európai műanyagipar nemcsak versenyképességét őrizheti meg a fokozódó árversenyben, de új munkahelyeket is teremthet.

A fiatal halak ugyanúgy rászoknak a tengerekben a műanyagrészecskék fogyasztására, ahogy a tinédzserek az egészségtelen gyorséttermi ételekre. A baj csak az, hogy a műanyag sokkal egészségtelenebb a halaknak, mint a burger a fiataloknak.

Öt állam van, amely több műanyaghulladékot dönt a tengerekbe, mint a világ összes többi országa. Mind az öt ország Ázsiában van, ahol a szemetelést tiltó törvények és szankciók nem elég szigorúak.

Sajnos már elképzelni is nehéz, de lehet élni műanyag zacskók nélkül is. Van, ahol súlyos büntetéssel nyomatékosítják: némely dolgokról le kell mondanunk a környezet érdekében.

Amikor 2009 májusában Oprah Winfrey bemutatta beszélgetős műsorában a Csendes-óceánban hömpölygő szeméthegyet, felhördült a fél világ. Most egy fiatalember sajátos találmánnyal akarja megtisztítani az óceánokat a förtelmes hordaléktól.

A Coca-Cola norvég leányvállalata bio- és újraplasztikból készült műanyag palackokba tölti italait. A cég saját fejlesztésű találmányáért díjat vehetett át az 1. Európai CSR-gálán Brüsszelben.

Kőolaj helyett banánhéjból készített műanyagot egy tizenhat éves török diáklány, aki két éven át dolgozott a gyümölcs cellulózának átalakításán. Elim Bilgin isztambuli középiskolást a Scientific American folyóirat mutatta be, mert úttörő módszerével elnyerte az 50 ezer dollárral járó Tudomány akcióban elnevezésű díjat.

Milliónyi tengeri madár és hal pusztul bele abba, hogy a darabokra töredezett plasztikszemetet tápláléknak nézi. Amerikai környezetvédők azt szeretnék, ha adóval terhelnék a műanyag tálcákat és szatyrokat, hogy a befolyt összeget a szemét eltakarítására fordíthassák.

Bármilyen alakot, színt és állagot fel képes venni. Nem csoda, hogy bútorok készítésére is egyre nagyobb mértékben használják az újrahasznosított és a biológiailag lebomló műanyagot.

Új műanyagüzem létesül Hatvanban: a RO-NO Kft. 176 millió forintos év végéig elkészülő fejlesztése 52 új munkahelyet teremt a településen. A beruházás 88 millió forintos támogatásban részesül az Új Széchenyi Terv keretében.

Közös klasztert hozott létre Coreplast Műanyag Újrafeldolgozó Klaszter néven 12 magyarországi, műanyaghulladékok kezelésével foglalkozó vállalkozás; az együttműködés fő célja olyan új technológiai eljárásokat kidolgozása, amelyek segítenek abban, hogy a Magyarországon képződő műanyaghulladékok minél nagyobb hányadát sikerüljön itthon hasznosítani.