A fiatal halak ugyanúgy rászoknak a tengerekben a műanyagrészecskék fogyasztására, ahogy a tinédzserek az egészségtelen gyorséttermi ételekre. A baj csak az, hogy a műanyag sokkal egészségtelenebb a halaknak, mint a burger a fiataloknak.
A Science című szaklapban megjelent tanulmány szerint a polisztirol magas koncentrációja hatására a sügérlárváknak jobban ízlenek a műanyagrészecskék, mint a természetes táplálék. A műanyag miatt azonban a fiatal halak kisebbek, lassabbak és emiatt nagyobb veszélyt jelentenek rájuk a ragadozók. Az elmúlt években egyre nőtt a vizekbe jutó műanyag mennyisége, ami aggodalomra ad okot. Egy tavalyi tanulmány szerint évente nyolcmillió tonna műanyag hulladék kerül az óceánba. Az UV-sugárzás, a kémiai kopás és a hullámmozgás hatására a műanyag apró részecskékre bomlik.
Ezek az apró, 5 milliméternél is kisebb részecskék a mikroműanyagok. Ilyen műanyagszemcséket alkalmaznak granulátumként vagy kötőanyagként fogkrémekben, tusfürdőkben, sminktermékekben is. Évente mintegy 300 millió tonna műanyagot termelnek a világon, melynek jelentős része a világ óceánjaiban végzi. (Ha így megy tovább, hamarosan több szemét lesz a tengerben, mint hal!)
Svéd szakértők azt vizsgálták, milyen következménye lehet a mikroműanyagoknak a halakra életük korai szakaszában. Sügérlárvákat víztartályokban polisztirol hatásának tettek ki. A mikrorészecskék nélküli vízben a lárvák 96 százaléka kikelt. Az arány 81 százalékra esett vissza, ha növelték a részecskék mennyiségét. A magas részecskekoncentrációjú vízben kikelő lárvák "kisebbek, lassabbak és sokkal butábbak" voltak, mint azok, amelyek tiszta vízben keltek ki - mondta el Oona Lonnstedt, az Uppsalai Egyetem kutatója.
Szemétszigetek az óceánokon
A műanyag szatyrok, plasztik ételes dobozok és más hulladékok úgy kerülnek az óceánokba, hogy eldobjuk őket az utcán, onnan az esővíz a lefolyókon keresztül a városi csatornarendszerbe viszi, ahonnan a folyókba ömlik, majd a folyókból a tengerekbe. Ott pedig olyan mennyiségben van jelen, hogy néhány éve Oprah Winfrey beszélgetős műsorában sokkolta a közvéleményt az a(z egyébként már akkor sem új keletű) bejelentés, hogy a Csendes-óceánon hömpölyög az áramlásoknak köszönhetően összesűrűsödő szemétsziget, melynek mérete egy-egy USA-béli tagállaméval azonos.
A tiszta vízben nevelkedett halak 24 órát is túléltek egy ragadozó mellett, viszont a műanyagrészecskék között élőket ugyanennyi idő alatt elfogyasztották a csukák. A kutatók számára a legmeglepőbb viszont az volt, ahogy a műanyag jelenléte megváltoztatta a halak táplálkozási preferenciáit. „Mindegyik hal számára elérhető volt a plankton, mégis inkább a műanyagot választották, ha tehették. Úgy tűnik, a műanyagnak van olyan kémiai vagy fizikai hatása, amely fogyasztási reakciót vált ki a halakból” - mondta Lonnstedt. „A műanyag becsapja őket, azt hiszik róla, hogy nagy energiatartalmú táplálék, ezért sokat kell enniük belőle. Olyan ez, mint az egészségtelen gyorséttermi fogások a tinédzsereknek, csak úgy tömik magukba” - tette hozzá a kutató.
A tanulmány szerint egyes halfajok - köztük a sügérek és csukák - számának az elmúlt két évtizedben a Balti-tengerben tapasztalt csökkenése a halak fiatalkori elpusztulásával áll összefüggésben. A svéd tanulmány fontos lépést jelent a műanyag tengeri fajokra gyakorolt hatásának megismerésében. „Az eddigi megfigyelések elsősorban a tengerekbe került, és az állatok szervezetében kimutatott műanyag mennyiségére vonatkoztak” - mondta el Erik Van Sebille, az Imperial College London munkatársa.
Az Egyesült Államokban már betiltották a mikroműanyag alkalmazását a kozmetikai és a higiéniás termékekben és egyre nagyobb a nyomás Nagy-Britannián és Európán is, hogy hasonlóképpen szigorúan rendelkezzen erről. Lonnstedt elmondása szerint műanyag van nemcsak a fogkrémekben és testradírokban van, hanem a sminktermékekben és néhány rúzsban is. Brit miniszterek kijelentették, hogy amennyiben az Európai Unió nem foglal állást, Nagy-Britannia kész önállóan előkészíteni a tilalmat.
