A klaszter másfél éves programot indít azzal a céllal, hogy új előkezelési, alapanyag és termékgyártási technológiákat fejlesszenek ki. Az előzetes tervek szerint 50,64 millió forintból valósul meg a projekt, ebből 39,97 millió forintot az Észak-Magyarországi Operatív Program (ÉMOP) egyik pályázatán nyert el a klaszter - olvasható a klaszter közleményében.
A magyarországi műanyaghulladék-hasznosító vállalkozások hazai és külföldi piacszerzését egyaránt hátráltatja, hogy jelenleg nem rendelkeznek védett termékekkel, technológiával, tudással, szabadalmakkal - idézi a közlemény Sőrés Andrást, a klaszter menedzserét. Szerinte ezen segít a Coreplast klaszter által kitűzött célok megvalósítása, amelyek eredményeiből az egész magyarországi hulladékgazdálkodás profitálni fog. A program egyik kiemelt feladata, hogy minden műanyag hulladéknál a legmagasabb szintű újrafeldolgozási technológiát alakítsák ki. (A Bisphenol A, ismertebb nevén a BPA olyan anyag, amivel mindenki érintkezésbe kerül: a műanyag egyik alkotóeleme. Rákot okozhat?)
Fotó: sxc
A klasztermenedzsment a pályázat előkészítése során szerződést kötött a Magyar Fejlesztési Intézettel is, a termékfejlesztés K+F+I feladatait pedig a Miskolci Egyetem műanyagipari kutatói fogják végezni - olvasható a közleményben.
Bioműanyag, mint megoldás?
A szeméttelepek kapacitásának negyedét nem komposztálható szintetikus műanyagok tölti meg világszerte. Ma szinte minden terméket fóliában, zacskóban, flakonban árusítanak, de műanyag kell a habarcsokhoz, a pelenkákhoz és a gyógyászati segédeszközökhöz is. A világban kitermelt nyersolajmennyiség 4-8 százalékát fordítják polimerek gyártására. Csakhogy ezek több évszázad alatt képesek lebomlani a természetben.
Kiváltásukra kínálkoznak a növényi rostokból készült biopolimer-fajták. A bioplasztik szó félrevezető, mert olyan műanyagokra is értendő, amelyek biomasszából készültek, ám nem lebomlók. A komposztálható bioműanyag igazán „zöld", mert forrása megújuló biomassza - mikrobák hozzák létre erjesztéssel -, nem tartalmaz mérgező anyagokat, és végül mikrobák bontják le (aerob lebomlás), hogy humuszként tápanyaga legyen a növényvilágnak. (Az óceáni élővilágnak a milliméteres kis műanyagdarabok is hatalmas problémákat okoznak.)
A biológiailag lebomló plasztik különféle típusainak 60-90 százaléka bomlik le a természetben. Lebomlásához a nap és a levegő jelenléte is szükséges, és szennyező anyagokat (kobalt, mangán, vas) is tartalmaz, amivel szennyezi a talajvizet. Ha túl mélyre kerül a szeméttelepen - ahol nincs oxigén -, a baktériumok ott nem képesek lebontani. A hulladéklerakóknak átlagosan 25-30 százalékos a nedvességtartalma, a műanyag bomlási folyamatának megindulásához viszont 65 százalékos arány kellene - állítja az amerikai Környezeti és Műanyagipari Bizottság (EPIC). Ennek híján anaerob lebomlás következik be, amiből metán keletkezik, aminek sokkal erősebb üvegházhatása van, mint a szén-dioxidnak.
A lebomló műanyagot - amely kémiai reakciókon keresztül vízre, szén-dioxidra, biomasszára és méreganyagokra bomlik le - megújuló források helyett kőolajszármazékokból állítják elő. Idetartoznak az alifás vízben való bomlásra képes poliészterek és az aromatikus poliészterek, amelyek ellenállnak a mikrobáknak. Előfordulhat, hogy egyes mikroorganizmusok olyan enzimeket fejlesztenek majd ki magukban, amelyek képesek lebontani mind többféle polimert. A nejlon esetében ez két mikrobafajtánál (flavobacteria, pseudomonas) már megtörtént!
Idén 80 ezer tonna szelektív hulladékot gyűjtenének összesen
Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség új szervezetként 2012-ben 16,5 milliárd forintból gazdálkodhat - mondta Vámosi Oszkár ügyvezető egy decemberi sajtótájékoztatón. Tájékoztatása szerint tavaly 60 ezer tonna szelektíven gyűjtött hulladék gyűlt össze az országban, idén ezt 80 ezer tonnára akarják emelni. Felkértek 120 céget, hogy tegyenek ajánlatot arra, mennyi szelektív hulladékot gyűjtenének be jövőre. Az ajánlatokról január közepén várható döntés. Az ipari hulladék - akkumulátor, gumiabroncs, elektronika és egyebek - begyűjtésére most készítik elő a közbeszerzési eljárást. (Egész Budapesten úgynevezett házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszert alakítana ki a főváros.)
Varga József szakmai tanácsadó a rendezvényen arról számolt be, hogy Magyarországon személyenként évi 300 kilogramm háztartási hulladék keletkezik. A unió elvárásának megfelelő cél az, hogy ebből minél kevesebb kerüljön lerakóba, és egyre nagyobb arányban hasznosuljon. Ezért jövőre már fejenként 6 eurót kell fizetni a 300 kilogrammnyi szemét lerakásáért, ami azt jelenti, hogy személyenként havi 150 forinttal drágul a szemét elszállítása. Megjegyezte: Németországban a szemét tonnánkénti lerakási díja 100 euró.
