A műanyag széttöredezik és mikroplasztikká válik, szennyezve környezetünket. Bekerült már a táplálékláncba, a halakban, a csirkékben éppúgy megtalálható, mint a mézben vagy az ivóvízben. Bejárta a világsajtót annak a híre is, hogy egy bálna meghalt, mert "elfogyasztott" egy műanyag DVD-tokot.

Az emberiség eddig 150 millió tonna műanyaggal szennyezte el az ökoszisztémákat, és évente további 8 millió tonnát dobunk ki. Csak az Egyesült Államokban naponta(!) 500 millió darab szívószálat használnak el, ennek nagy részét eldobják az emberek, holott az USA lakossága csak az emberiség 4 százalékát teszi ki.

Nagy a nyomás a McDonald's-on, hogy kövesse a Starbucks példáját, mely vállalta, hogy 2020-ra teljes mértékben kivonja a műanyag szívószálakat a kávéházaiból. Olyan cégek döntöttek a szívószálmentes jövő mellett, mint az Alaska Airlines vagy a Bon Appétit amerikai kávéházhálózat, mely több mint ezer kávézót üzemeltet az USA-ban.

Lássuk, mely országok tiltották be a műanyag szívószálakat vagy tűztek ki határidőt arra, hogy kivonják őket a forgalomból.

2015

Szatyoradó: Anglia

A szigetországban 2015-ben vezették be a szatyoradót, ami hathatósnak bizonyult. Kilenc milliárddal kevesebbet értékesítettek a zacskókból.

2015 & 2016

Pionír: Franciaország

2015-ben hirdették ki a műanyag szatyrok betiltását. 2016-ban Franciaország a világ első országaként határozta el, hogy betiltja a műanyag poharakat, tálakat és evőeszközöket. A tilalom 2020-tól érvényes.

A második legnagyobb szatyorfogyasztó: Marokkó

Ki gondolná egy sivatagos országról, hogy városaiban oly sok műanyagszatyrot használnak el a polgárok? Marokkóban évente hárommilliárd(!) darab fogyott belőle, ami lakosonként 900 zacskót jelent! Vagyis személyenként havi 75 zacskót. Ezzel világviszonylatban Marokkó a második a zacskófogyasztásban az USA után.

2016. július 1-én fogadta el a törvényhozás a szatyrokra vonatkozó tilalmat. Ami betiltja a szatyrok gyártását, importját, árusítását és forgalmazását. Az ország sivatagjai már biztos tele vannak plasztikszeméttel...

A legszigorúbb: Kenya

2017 augusztusa óta bárki, aki műanyag szatyrot gyárt, értékesít vagy használ, 4 éves börtönbüntetést vagy 38 000 dolláros bírságot szabhatnak ki rá. Ez a világ legszigorúbb műanyagtilalma.

Elsőként a Csendes-óceánon: Vanuatu

2017. július 30-án, nemzeti ünnepén Vanuatu kormányzata az első csendes-óceáni országként jelentette be, hogy megkezdi a műanyag eszközök kivonását a forgalomból.

Bírságok: Zimbabwe

Az afrikai országban 2017 júliusában jelentették be, hogy betiltják a polisztirént, vagyis azt a sztirohabszerű anyagot, amit az ételhordó dobozokban használnak. Akit azon kapnak, hogy megsértette a tilalmat, 30-500 dollár (8354-139 242  forint) közötti bírsággal sújthatják.

2018

Elsőként a mikrobuborékok: Anglia

Az angol kormány 25 éves tervet jelentett be a műanyaghulladékképződés kiküszöbölésére.

Első lépésként a mikrobuborékokat (microbeads) tiltják be. Ezek olyan kis golyószerű plasztikképződmények, amik megtalálhatók a bőrápolókban, a fogkrémben, a tisztító szerekben. A baj az velük, hogy bekerülnek a folyókba, tavakba, megeszik őket a halak, s így visszakerülnek a táplálékláncba. Mi is elfogyasztjuk őket.

Persze itt is van kiskapu: Angliában egy ideig még engedik, hogy egyes termékekben (például a napozókrémekben) még alkalmazhatják a mikrobuborékokat a gyártók. Még II. Erzsébet királynő is beszállt a plasztikellenes háborúba: idén februárban kitiltotta a műanyag szívószálakat és az italos palackokat a királyi család birtokairól.

A legátfogóbb tilalom: Tajvan

2018 februárjában a szigetországban bejelentették a legátfogóbb plasztiktilalmat, ami magában foglalja az egyszer használatos szatyrokat, a szívószálakat, az evőeszközöket és a poharakat.

Igaz, ez csak 2030-ra terjed ki teljeskörűen az említett eszközökre.

Plasztiknagyhatalom: Ausztrália

Az ország öt államában van érvényben tilalom az eldobható műanyag szatyrokra vonatkozóan, köztük Queenslandben és Dél-Ausztráliában is.

A Coles és a Woolworths szupermarketláncok 2018 közepétől már nem árusítanak ilyen zacskókat, ez elsősorban a Victoriában, Új-Dél-Wales-ben és Nyugat-Ausztráliában élő vásárlókat érinti.

Egyébként Ausztrália a második legnagyobb hulladékképző ország a világon az Egyesült Államok után. Az ausztrál polgárok évente körülbelül ötmilliárd műanyag szatyrot használnak el, állítja a Clean Up Australia.

Viszlát mikrobuborékok: Kanada

Januártól nem tolerálja tovább a(z Anglia példájánál már említett) mikrobuborékokat Kanada sem. Július 1-ig még türelmi időt kaptak a recept nélkül kapható gyógyszerek és bizonyos kozmetikai cikkek gyártói és kereskedői, de már ez a határidő is lejárt.

Egy vizsgálat szerint az Ontario-tóban egy négyzetkilométerenként 1,1 millió darab mikrobuborék található. Ez jól mutatja, miként kerülnek a csatornarendszeren keresztül a folyókba és a tavakba ezek az apró műanyagpontocskák.

A legelső ország: Ruanda

2008-ban még a világon mindenütt nagyon bőkezűen és pazarlóan bántunk a műanyag eszközökkel, vettük és dobtuk ki őket ládaszámra. Ruanda abban az évben mégis eldöntötte, hogy kiirtja gazdaságából a plasztik szatyrokat. Aki megszegi a tilalmat, az börtönbüntetést is kaphat. Bár a szabálysértőkre rendszerint 61 dollárnak (16 982 forintnak) megfelelő bírságot rónak ki.

Ruanda vezetése egyébként arra is elszánta magát, hogy 2020-tól teljesen fenntartható működésre állítja rá nemzetgazdaságát (nyilván karbonsemlegesítéssel ellentételezi légszennyezése környezeti terhét, s megújulókból igyekszik előteremteni a szükséges energiát). Ebben a gazdaságban a műanyagnak sincs többé helye.

(Futurism, Business Wire, globalcitizen.org)