A Piac & Profit által rendezett Generációváltás finisben – A sikeres cégutódlás receptje című konferencia előadásaiban a cégvezetés átadásának folyamatokat megőrző, technokrata megközelítése mellett nagy hangsúly tevődött a családi dinamikák, az érzelmi gócpontok kezelésére is.

Már a nyugdíj felé kacsingat a rendszerváltáskor az üzleti életbe lépett generáció, de a cégük átadásánál számos probléma felmerülhet. Az utódlást jól elő kell készíteni, és a folyamat cégjogi, illetve adózási meglepetésekkel is szolgálhat. Egy rendhagyó kettős interjúban a téma szakértőit kérdeztük a generációváltás kihívásairól.

A növekedés komoly gátjává válhat maga a cég, ha a vállalat szervezeti struktúrája nem igazodik a bővüléshez, és a generációváltás – amely szintén sok hazai céget érint mostanában – is gyakran jár új vállalatirányítási modell bevezetésével. Kazi Károly cége, a BHE Bonn is hasonló kihívásokkal nézett szembe.

A hazai kis- és középvállalkozások mindössze 15%-át foglalkoztatja az utódlás kérdése, és ebből csupán 7%-nál zajlik már a folyamat - derült ki a Budapest Bank 500 cégvezető megkérdezésével végzett kutatásából. Ahol még nem merült fel a téma, ott a cégvezetők nagy része életkoránál fogva nem tartja aktuálisnak, vagy nincs rá ideje. A jelenlegi vezetők zömmel családtagjukban – főképp gyermekükben - látják a cég jövőjét, ez azonban nem minden esetben valósítható meg, így sokan kénytelenek alternatívát keresni.

Új tőkefinanszírozási programot indít az MFB Csoport annak érdekében, hogy segítse a generációváltást olyan családi vállalkozások esetében, ahol a családon belüli utódlás nem megoldott. A Magyar Fejlesztési Bank csoportjához tartozó Hiventures Zrt. és az MFB Invest Zrt. által nyújtott program célja, hogy társfinanszírozást nyújtson befektetőknek, vagy befektető csoportoknak.

A rendszerváltás után a magánszektor szereplőinek száma rohamosan növekedett. A 90-es évek vállalkozásindítói mára elérkeztek a staféta átadásához. Ezért a cégek vezetésében a generációváltás problémája mára tömeges méretűvé vált.

Egy nagy döntés meghozatalánál, mint amilyen például a visszalépés a cég irányításától, a cégvezetőnek az egyik legfontosabb segítséget az adhatja, ha van valaki, akivel igazán őszinte lehet – vélekedik Tóth Róbert, mérnök-közgazdász.

A generációváltás tervezésénél gyakran elfeledkezünk a vállalat legértékesebb részéről: a munkatársakról. Hogy ebbe a hibába mi ne essünk bele, a Piac & Profit ekorealityjének negyedik részében most a MagiComnál dolgozó kulcsembereket szólaltattuk meg, akik név nélkül mondják el, mi a véleményük az átadás-átvételről.

Nincs több munkaerő, több ember már nem tud beállni dolgozni, most már csak úgy lehet növekedni, ha a cég versenyképességét, hatékonyságát növeljük. Ehhez azonban a magyar kkv-knak a munkavállalóikat is fejleszteniük kell és az sem árt, ha a legértékesebb erőforrásként gondolnak rájuk – mondja Essősy Zsombor a MAPI-csoport tulajdonos-vezérigazgatója.

Nem könnyű betartani azt a szabályt, amely szerint úgy kell vezetni a családi vállalatot, hogy az bármikor alkalmas legyen a tulajdonos kilépésére. Már csak azért sem, mert a tapasztalatok alapján a hazai cégtulajdonosok úgy gondolják, örökké fognak élni, így nem foglalkoznak időben a vállalati vagyontervezéssel. Holott, a vagyontervezés és - strukturálás nem csak a generációváltáskor lehet életmentő a családi vállalatok számára, de a piaci környezet változását és a gazdasági kockázatokat is kiszámíthatóbbá teszi – hangzott el a K&H-ban szervezett családi vállalatok klubon.

Jelentős az aggodalom a kkv-szegmens munkaerőpiacának keresleti oldalán: bevallottan nehéz minőségi munkaerőt találni. A minőségi munkaerő megtalálása mellett az automatizálás és a feladatok kiszervezése sem könnyű. A vállalkozások jelentős része a létszámbővítésen túl vezető- és tulajdonosváltással is számol – derül ki az UniCredit és az Inspira közös, magas üzleti potenciállal bíró kkv-kat célzó kutatásának adataiból.

Folytatódik a Piac & Profit formabontó eko-realityje, amelyben egy családi vállalkozás vezetésében véghezvitt generációváltást követünk testközelből. Ezúttal a folyamat újabb kulcsfontosságú szereplőit szólaltattuk meg, meglepő eredménnyel.

Mi a fene van a mai fiatalokkal? Sok munkáltató szembesül azzal, hogy az Y-generáció - látszólag – egyik pillanatról a másikra hajlamos felpattanni az asztaltól. De ez csak látszólag van így, mert ha megértjük miben különböznek ők a korábbi generációktól, akkor lesz eszközünk a motivációjukra is.

Folytatjuk a Piac & Profit formabontó sorozatát, amelyben egy eco-reality keretében testközelből mutatjuk be a generációváltást egy családi vállalkozásnál. Az előző részben a távozó ügyvezetőt és gazdasági irányítót mutattuk be, most egy rendhagyó kettős interjúban az a két ember szólal meg akik nyomdokaikba lépnek.

Az előttünk álló években a családi vállalatok legégetőbb kihívása a generációváltás lehet, ami közvetlen hatással lesz a gazdaságra. A jó példák felkarolására és elismerésére a K&H idén is meghirdeti a "Családi vállalatok kiválósági díjat", amely a családi cégek hosszú távú fenntartható működését, valamint társadalmi felelősségvállalását is értékeli.

Egyedülálló sorozatot indítunk, amelyben havi rendszerességgel követjük végig egy magyarországi családi vállalkozás vezetőváltását. Sok magyar cégvezető előtt áll most hasonló kihívás, az első részben arra keressük a választ, mi motiválja a tulajdonosokat arra, hogy fiatalabbaknak adják át az irányítást.

A rendszerváltás környékén alapított, a magyar gazdaság meghatározó szeletét kitevő családi vállalkozások vezetői tömegesen érik el a nyugdíjkorhatárt, miközben az utódlás sok helyen nem megoldott. Ahol van örökös, még ott sem biztos, hogy a vállalat irányítását ő viszi tovább. Ilyenkor több olyan opció is szóba jöhet, amellyel nem csupán átkerül a vagyon a majdani örökösökhöz, de különböző feltételek is kiköthetők. Így tervezhet az örökhagyó, ha szeretné, hogy cége hatékonyan működjön tovább nélküle is.

Rudas László szerint a családi cégek valójában hosszú távú befektetések, ezért hasonló elbírálásban kellene részesülniük, mint ahogyan a hosszú távú befektetéseket kezelik. A családi cégek számtalan kihívással néznek szembe, és a legtöbb vállalkozás még ma sem éli túl a generációváltást, elkallódik.

Egy családi vállalkozás és tulajdonosa életében eljöhet a pillanat, amikor a vagyon mérete vagy összetettsége olyan szerteágazó tudást kívánna meg, amely meghaladja a cégvezér erejét, kapacitását, az irányítás továbbadása pedig családon belül nem oldható meg megnyugtatóan. Az ilyen jellegű kihívások már nem egy cégbirodalmat roppantottak meg, azonban van egy olyan jogi megoldás, amely még a végrendeletnél is biztosabban szavatolja, hogy a cég jó kezekbe kerüljön.

Mások a mai fiatal vezetők, mint a rendszerváltás után gyors karriert befutott szerencsés generáció képviselői? Mi a gyors karrier titka a mai világban? Számít a szülői háttér, a neveltetés, az iskolai eredmények? Mennyiben motiválja a vezetőket a pénz, a hatalom, a szeretet és az alkotás? Hogyan boldogulnak a még mindig férfivilág üzletben a női felsővezetők? Dr. Bokor Attila, címzetes egyetemi docens kollégámmal, Kun Andreával az elmúlt két évben komoly kutatói munkát végeztek, hogy feltárják a „köztes generáció”, azaz a sikeres, 1976-1986 között született felsővezetők és vállalkozók karrier útjait. A kutatás eredményeit a NextGen Leadership Talks keretében ismerhetjük meg, most némi előzetes következik.

Sok magyar családi vállalkozás fölött lebeg a generációváltás kényszere, de ez komoly nehézségekkel jár: sem az alkalmazottak, sem az alapítók nem engednek könnyen a régi szokásokból, az utódnak sok esetben meg kell harcolnia a pozícióért az elődjével. Egy hiánypótló kutatás most rámutat ennek okaira a magyar cégvilágban.

A magyar családi vállalkozások jelentős része eljutott oda, hogy az alapító generáció lassan kiöregszik a munkából, és most szembe kell nézniük azzal, hogy kinek adhatják át a cég vezetését. De hogyan készítik fel utódaikat? És mi lesz a család fekete bárányaival? Egy hiánypótló kutatás eredményeinek segítségével választ adunk ezekre a kérdésekre.

Finoman fogalmazva is helyzet van a magyar családi vállalkozások körében, jelentős részüknél ugyanis érik a generációváltás az alapítók kiöregedése miatt. Egy hiánypótló magyar kutatás szerint azonban harmaduknál nincs kinek átadni a céget, és ahol van is utód, ott sem lesz könnyű a váltás.

A ’90-es évek elején itthon szinte senkinek nem volt piacgazdasági gyakorlata, sem egy-két évnél hosszabb vállalkozási tapasztalata. Aranyat ért, aki az üzlet minden területén a vezető partnere tudott lenni. De „generalista” megközelítés ma már nem nyerő.

Michael Schumacher tragikus síbalesete intő példa lehet nemcsak az átlagember, de a cégtulajdonosok számára is, hiszen ők nemcsak magukért és családjukért, hanem munkavállalóikért és azok családjaiért is felelősséggel tartoznak, a baj pedig bármikor bekövetkezhet.

Hogyan teljesítenek a magyar cégek az exportpiacokon, milyen segítségre számíthatnak a magyar kkv-k – erről beszélgettünk Oláh Zsanettel, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatójával, a Piac & Profit most megjelent számában. De az export mellett a turizmus is szárnyakat kapott, ennek okait és az ágazat lehetőségeit Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezetője tárta elénk.

A száz százalékban magyar tulajdonú iData flottakövetéssel, üzemanyagkontrollal, járművédelemmel, tehergépjárművek útdíjfizetésével foglalkozik. Fő terméke az iTrack GPS nyomkövető rendszer. Az alapító tulajdonos, Szabó Lajos saját gyermekeként tekint birodalmára, hiszen tizenkét éve egymaga hozta létre. Három fiával és azok barátaival fejlesztették ki az azóta Magyarországon és külföldön is elismert, nyomkövetéssel foglalkozó rendszerüket.

Európa egyik leggazdagabb családja sajtóértesülések szerint eladná a tulajdonában álló C&A ruházati kiskereskedelmi hálózatot. A Der Spiegel információi szerint kínai lehet a vevő.

Amióta a világ létezik, szüntelenül evolúciós folyamatok mennek végben minden területen. Fejlődnek az állatok, az emberek, de ugyanúgy fejlődnek a szervezetek, az ember alkotta technológiák és természetesen az ember alkotta vállalkozások is. Mármint azok, amelyek normálisan működnek!

Az a cégtulajdonos, aki felelősen tekint vállalkozására, időben elkezdi lehetséges utódának kijelölését és kinevelését. A vagyonátadás és a tudástranszfer stratégiai megközelítést igénylő tulajdonosi feladat, amelyet csak kellő körültekintéssel szabad elvégezni, ellenkező esetben az évtizedek munkájával felépített vállalkozás léte is veszélybe kerülhet – többek között ezek a gondolatok hangzottak el a Budapest Bank által szervezett, kkv-knak szóló rendezvénysorozat Rétimajorban megrendezett állomásán.

A fiatal vállalkozók számára az értékesítési stratégia kidolgozása nem olyan fontos, mert abban hisznek, hogy egy jó terméket mindenképp el lehet adni. Ezzel szemben idősebb társaik a márkaépítés és a marketingtevékenységek fontosságát nem érzik eléggé.

Bár a családi vállalkozások fontosságáról mind gazdasági, mind politikai színtéren sok szó esik, valójában kevés megbízható információval rendelkezünk erről a vállalkozási körről. Eddig azt sem tudhattuk, hogy pontosan mennyien is vannak. A BGE Budapest LAB Családi vállalkozás kutatásának köszönhetően a következő években nem csak számuk, de működési módjuk is megismerhető.

Az újgenerációs családi üzleti vezetők háromnegyede nagyszabású tervekkel rendelkezik vállalkozásuk jövőjével kapcsolatban, ám a generációk közötti ellentétek itt is megjelennek. Az új generáció 75%-a véli úgy, hogy a digitális átalakulás nagyon fontos vagy elengedhetetlen vállalkozásuk sikeres működéséhez, ám a válaszadók 36%-át frusztrálja a tény, hogy a jelenlegi generáció nem egészen érti az átalakulásban rejlő lehetőségeket és a kapcsolódó kockázatokat.

Bár a családi vállalkozások fontosságáról mind gazdasági, mind politikai színtéren sok szó esik, valójában kevés megbízható információval rendelkezünk erről a vállalkozási körről. Eddig azt sem tudhattuk, hogy pontosan mennyien is vannak. A BGE Budapest LAB Családi vállalkozás kutatásának köszönhetően a következő években nemcsak számuk, de működési módjuk is megismerhető.

Nyugdíjba vonulnának a rendszerváltás után vállalkozásba kezdő cégvezetők. Szakértők azt mondják, hogy az alapító inkább ne vegye be a gyerekét a cégbe, bízza profi mendedzserre a vezetést. A többség mégis hajlik a nepotista megoldásra. Erről is szó esett a Piac & Profit A növekedés csapdái 2017 című konferenciáján.

A családi vállalkozásokat érintő legkritikusabb kihívásokat sok esetben belső szervezeti problémák okozzák, derül ki a Deloitte nemzetközi, 268 családi vállalkozás jelenlegi és leendő vezetőjével végzett kutatásából.

Újabb résszel jelentkezik állandó szerzőnk, dr. Pázmándi Péter rendhagyó sorozata, amelyben a szereplők egy-egy bonyolult és nehéz témát járnak körbe szakértői hitelességgel és irodalmi igénnyel.

A cégalapítástól eljutni a sikeres kisvállalkozásig, mely az évek alatt több tucat alkalmazottal bővülve belép a középvállalkozások világába, egy szép történet. De ennél a pontnál szokott sokszor rossz irányt venni, hiszen a növekedést is tudni kell kezelni. Aki céget alapított, és sikerre vitte, az vélhetően vállalkozó szellemű, kreatív ember, ösztönös vezető. A cég fejlődésének egy pontján  azonban meg kell oldani az utódlást, amin a tapasztalatok alapján több cég elvérzik.

Inspiráló történet dr. Kazi Károlyé, a BHE Bonn Hungary Elektronikai Kft. ügyvezető igazgatójáé. A 25 éves vállalat egyike azon kevés hazai sikersztorinak, amelyben a rendszerváltáskor egy lakótelepi lakásból induló cég ma milliárdos vállalatként hódít meg újabb és újabb piacokat. A BHE sikerében komoly szerepük van az operatív vezetést is gyakorló tulajdonosoknak, így Kazi Károlynak.

A hazai családi vállalatok jelentős részének égető probléma a generációváltás. A siker érdekében muszáj tudatosan tervezni és szembenézni azzal, hogy a cég és a világ is változott az elmúlt évtizedekben. A fiatalok mások, de erre tekintsünk inkább lehetőségként!

Február elsejétől Szabó Ervin tölti be a Kulcs-Soft Nyrt vezérigazgatói pozícióját. A szakember 20 éve dolgozik gazdasági és IT területen, belépésével Kulcsár Tibort váltja a vezérigazgatói székben, aki elnöki pozícióját továbbra is megtartja. Az új vezető egyik kiemelt célja a vállalat nemzetközi szerepének erősítése.

Az elmúlt év sem hozott trendfordulót a fiatal generáció cégalapítási kedvében. Noha közel 10 ezer új vállalkozást jegyeztek be a 18-40 év közöttiek, de az idősebb korosztály továbbra is magasan felülreprezentált az üzleti életben. Kovács Patrik, a FIVOSZ elnöke arra figyelmeztet, hogy a generációváltás a hazai kis és közepes vállalatok harmadánál a legégetőbb probléma lesz öt éven belül.

Felmerült egy, a fiatalok vállalkozóvá válását elősegítő program indításának lehetősége - mondta Krisán László, a Széchenyi Kártya programot koordináló Kavosz Zrt. vezérigazgatója szerdán az M1 aktuális csatornán. Az ok, hogy nem látja, „miképp történik meg” a generációváltás.

Sok vállalkozás számára komoly gond az utánpótlás biztosítása, az agráriumban azonban fokozottan jelentkezik a probléma. A fiatalok megszólítása olyan sürgető kérdés, amelyre mielőbb választ kell találni, hiszen évtizedekre meghatározhatja a hazai mezőgazdaság sorsát. A modern technológia itt is segít?

Továbbra is kivárás jellemzi a cégfelvásárlásokat a közép-kelet európai régióban. 2016 harmadik negyedévében mindössze 45 üzlet köttetett, 2,3 Mrd USD értékben az 500 millió dollár alatti, úgynevezett közepes méretű tranzakciók területén. Ez 43%-os visszaesést jelent az előző év hasonló időszakához képest; ezzel az elmúlt 8 év legalacsonyabb teljesítményét nyújtva. Az országokon belüli akvizíciók domináltak, de csökkent a magántőke befektetések volumene – hívta fel a figyelmet a BDO Magyarország.

„Csak a mesében igaz, hogy a királyfi a legjobb választás az ország vezetésére – mondja Virágh Rajmund, a Hammel & Hochreiter cégutódlás-specialistája. – A valóságban a generációváltás problémáját csak az a vállalat tudja sérülés nélkül megúszni, amelyik időben felkészül, és fokozatosan valósítja meg a szükséges változtatásokat.”

A családi vállalatok többsége belebukik a generációváltásba, szakértők szerint sok esetben az érzelmi telítettség miatt. Muszáj a lelki kérdéseket is kezelni a sikeres továbbéléshez, de a gondolkodást ott kell kezdeni, hogy miért az alapító választana egyáltalán utódot?

Sokkal több vállalkozó fiatalra lenne szükség Magyarországon a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének (Fivosz) elnöke szerint. Kovács Patrik az M1 aktuális csatornán hétfőn elmondta, hogy a kis- és középvállalkozások több mint harmada megszűnhet a következő 6 évben.