Viszonylag kevés olyan vállalkozás van a hazai cégvilágban, amelyik megüti a középvállalat kategóriát, közülük pedig sokan egyszerűen megdöbbenve állnak az elmúlt néhány évben végbement változások előtt. Kevés olyan fórum áll a rendelkezésükre, ahol megbeszélhetik egymással a problémáikat és rájöhetnek arra, hogy ágazattól függetlenül, a gondjaikban sok a közös vonás – mondja Essősy Zsombor a Magyarok a Piacon Klub elnöke, a MAPI-csoport tulajdonos vezérigazgatója.
Piac & Profit:
Honnan származik az ötlet, hogy egy vállalkozói klubban egyesítsék a hasonló méretű magyar végek vezetőit?
Essősy Zsombor:
- Sajnos nem tőlem, pedig nagyon büszke lennék rá. A Magyarok a Piacon Klub – a MAPI - még 2010-ben alakult az akkori Heti Válasz szárnyai alatt, de az ötlet Matolcsy György jelenlegi jegybankelnök, akkori gazdasági minisztertől származott.
Az elmúlt években több vállalkozói klub, csapat, kapcsolatépítési lehetőség is létrejött. Miben különbözik ezektől a MAPI?
- Miután 2012-ben átvettem a MAPI vezetését, változtattam a fókusunkon, így most már mi elsősorban a magyar cégek „középosztályára” fókuszálunk, azokra a hazai tulajdonú vállalkozásokra, amelyek nagy hozzáadott értékékkel dolgoznak, exportképesek, esetleg beszállítók is, és legalább 15-20 főt foglalkoztatnak, tehát a szó szoros értelmében letettek valamit az asztalra.
Hány ilyen vállalkozás lehet Magyarországon?
Mi úgy becsüljük a saját adataink alapján, hogy 300-500 ilyen vállalkozás lehet Magyarországon. Ez a vállalkozói „középosztály” Németországban például komoly érdekérvényesítő képességgel rendelkezik, de nálunk még formálódik ez a réteg, de már létezik. A MAPI nekik nyújt lehetőséget információcserére és bármilyen ágazatból is jöjjenek a cégek, amikor nálunk találkoznak, rájönnek, hogy nagyjából ugyanazokkal a problémákkal küzdenek.
Mik a legsúlyosabb „közös” problémák?
- Mindegyik probléma súlyos és összefügg. Egyrészt csökken a cégek profittermelő képessége. A bérek emelkednek, az alapanyagok ára emelkedik, a költségek nőnek, de a piacon elérhető árak nem követik ezt a tendenciát. Nem lehet egyik pillanatról a másikra 20 százalékkal megemelni egy termék, vagy egy szolgáltatás árát, így tehát reálisan két út marad a vállalkozásoknak, vagy növelik a hatékonyságukat, vagy pedig bezárnak. Ezt úgy lehet elérni, ha modernebb technológiát alkalmazunk, konkrétan Ipar 4.0-s megoldások irányába mozdulunk el, és ennek megfelelően átalakítjuk a szervezetünket is. A hatékonyság növelésével, a termelékenység javítása a magyar vállalkozók legfontosabb feladata a következő 10 évben. Csak így maradhatnak fent a jelenlegi vállalatok. A másik, talán még nagyobb gond, hogy a magyar vállalkozások vezetői lassan a nyugdíjas korba érnek, generációváltásnak kell végbemennie a cégvilágban. Eddig az általunk monitorozott cégeknél tapasztaltakban azt látjuk, hogy a többségnek ez nem jön össze, inkább külföldi befektetőknek adják el a céget.
