A statisztikák Magyarországon különösen lehangolóak, 10 családi vállalatból 9 esetében nincs terv arra az esetre, ha a cég első emberével – aki gyakran tulajdonos is – bármi történik. A családi vállalatok sikeréhez és túléléséhez, illetve a családi vagyon megóvásához pedig ez is elengedhetetlenül szükséges.

Számos családi vállalat tulajdonosa azt gondolja – nem csak Magyarországon –, hogy bőven ráér majd később a napi üzletmeneten kívüli egyéb strukturális, stratégiai feladatokkal foglalkozni, amelyek a vállalat fennmaradásához szükségesek. Ezekre a sokszor kulcsfontosságú, ugyanakkor többnyire adminisztratív teendőkre jellemzően nem marad idő, hiszen amikor minden a rendes kerékvágásban halad, akkor a cég első embere, tulajdonosa számára ezek a kérdések nem bírnak prioritással - világított rá a jelenség okaira Kalocsai Zsolt, az RSM Hungary elnök-vezérigazgatója legfrissebb blogbejegyzésében.

Az bizonyos, hogy egy jól megtervezett és kivitelezett családi vállalati struktúra, amely magában foglalja például az örökösödési, vállalatvezetési, vagyon feletti rendelkezési kérdéseket, vagy éppen a jövedelem allokációját sok időt, türelmet és erőforrást igényel. Mégis megéri ezzel foglalkozni, hiszen kimutatható, hogy azon családok, illetve családi vállalatok, ahol ezeket a feladatokat időben és megnyugtatóan rendezik, sikeresebbek az üzleti életben, továbbá túlélésük is lényegesen az átlag feletti.

Kép:PP archív

A családi alkotmány a csodafegyver?

Amikor a tulajdonos családban vagy akár egy családtagban megérik az elhatározás arra, hogy a családi vállalat jövőjéről egyeztetni szükséges, akkor az első, de talán a legfontosabb lépést teszik meg a rendezett jövőkép irányába. A családi alkotmány lehet ennek első állomása, amelybe egyébként szinte minden, a családi vállalatot érintő és azon túlmutató szabályozás is belefér, ami a napi és jövőbeni működést, öröklést, a családtagok cégbeli operatív és nem operatív részvételét érintheti.

Ugyanakkor ezen messze túlmutató kérdések is szabályozásra kerülhetnek, mint például hogy ki mennyi jövedelmet, milyen formában vehet ki a vállalatból. A családi alkotmány persze nem egy mindenható csodafegyver, hiszen jogi értelemben nem kikényszeríthető, azonban kiváló iránymutatást ad minden abban közvetlenül és közvetetten érintett kérdés rendezéséhez.

Mindenesetre érdemes a részletekre figyelni, mert találkoztunk olyan esettel, ahol az alapító generáció a vállalatvezetésből teljesen kizárta a későbbi generációkat, attól tartva, hogy tönkreteszik a számukra aranytojást tojó családi vállalatot, ám ez később működési problémát okozott. Bizonyos esetekben a korlátok felállítása akár indokolt is lehet, amennyiben a tehetség hiányzik a következő generációból, viszont soha nem árt, ha nem is feltétlenül a legfelső vezetőként vagy igazgatósági tagként, de szimpla munkavállalóként az örökösnek is ott van legalább az ujja a vállalat pulzusán.

Utódlási para

Az utódlás kapcsán felmerülő kérdések közül talán az egyik leggyakoribb, hogy a gyermekem alkalmas-e a vállalat további vezetésére, a családi vagyon megóvására. Ha több gyermek is van a családban, akkor rendezetten és vita nélkül mi lenne a legjobb gyakorlat az öröklés, utódlás fenntartható, ugyanakkor igazságos megoldására? (Ugyanakkor az alapító generáció magas kora miatt immár a családi vállalkozások 40 százalékánál lenne esedékes a váltás a régió országaiban.)

Többször felmerül a bizalmi vagyonkezelés mint lehetőség, ami mérlegelendő alternatíva egy fenntartható utódlás megtervezésekor. A szülők a gyermekeikkel szemben elfogultak, ami természetes, ezért is indokolt az alapos tervezés. Végrendelet megalkotása is a több darabból álló kirakós játék része, ami szabályozott formában és jogilag kikényszeríthetően rendezi az öröklési folyamatokat, ugyanakkor ilyenkor sem árt a családi alkotmány megalkotása.

Az utódok házassága is kardinálisan befolyásolhatja a családi vállalat működését, pláne akkor, ha válásra kerül sor, és a családi vállalat a közös vagyon részét képezi. Ekkor a családi vállalat fennmaradását biztosíthatja egy részleteiben kidolgozott házassági szerződés. Ettől mi, magyarok sokszor még idegenkedünk, hiszen a házassági szerződést az egymás iránti személyes bizalom hiányának tudjuk be. Valljuk meg, ez nézőpont kérdése. Ismert olyan példa, amikor a házassági szerződés hiánya miatt a vállalatot fel kellett osztani: a feleség vitte a cég egyik felét, a férj pedig a másikat, azonban a megosztott vállalat már nem tudott helytállni a piaci versenyben, így néhány éven belül tönkrement. Utólag persze láthatóvá vált, hogy a házassági szerződés a családi vállalat túlélését tette volna lehetővé.

Mi lenne, ha…

Szintén idegenkedve fogadjuk, ha a családi vállalat és vagyon esetében modellezésre kerülnek olyan nem várt események, amelyek kardinálisan befolyásolhatják mind a családi vállalat, mind pedig az érintett magánszemélyek életét. Feltettük-e már azt a kérdést például, hogy a párom tud-e minden bankszámlámról, privát és céges befektetésről? Rendelkezik-e megfelelő hozzáféréssel a bankszámlákhoz, befektetéskehez, ismertek-e a titkos jelszavaim, ha bármi történik velem? Tisztában van-e a vállalati tervekkel és célokkal a cégérték megőrzésének vagy növelésének kulcstényezőivel más is a cégen belül.

Ezek nyilván olyan kérdések, amelyekkel nem szívesen szembesülünk, viszont a családi vállalati tanácsadók elemzései pont ezekre a területekre világítanak rá a későbbi problémák okainak forrásaként.