Lemondanék, de ki veszi át a helyemet?

Finoman fogalmazva is helyzet van a magyar családi vállalkozások körében, jelentős részüknél ugyanis érik a generációváltás az alapítók kiöregedése miatt. Egy hiánypótló magyar kutatás szerint azonban harmaduknál nincs kinek átadni a céget, és ahol van is utód, ott sem lesz könnyű a váltás.

A magyar családi vállalkozások rendszerváltás környékén alapított tömegénél aktuális most vagy néhány éven belül a generációváltás. Ez pedig a kutatások szerint komoly kockázat a cégekre nézve. A magyar családi vállalkozásokat elsőként célzottan vizsgáló BGE Budapest LAB Családi Vállalkozás Kutatási Program friss eredményei szerint az utódlás kapcsán az egyik legnagyobb gond a felkészületlenség és az, hogy nincs kinek átadni a stafétabotot.

A Budapest Gazdasági Egyetemen (BGE), 2017 tavaszán létrehozott Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Központ Családi Vállalkozás Kutatási Programjával először kezdett neki egy kutatócsoport annak, hogy szisztematikusan feltárja ennek a speciális vállalatcsoportnak a jellegzetességeit. Az első lépésként elvégzett reprezentatív, kérdőíves felmérés után a hosszú távú program következő lépéseként a kutatók több modulban, kvalitatív kutatási módszerekkel folytatják a családi vállalkozások megismerését. A következő napokban a Piac & Profit a kutatás teljes elérhető eredményeit megosztja olvasóival. Az első részben felmérjük, hogy a generációváltás mekkora problémát is jelent a magyar gazdaságban.

Kép: Pixabay

Sokan vannak, de kevesebben, mint gondoltuk

Mint azt korábban a Piac & Profit megírta: a kutatásban használt definíció szerint, az adatok alapján 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy a kkv-k (legalább három főt foglalkoztató cégek, minimum 50 millió forintos éves árbevétellel) mintegy 58 százaléka családi vállalkozás, vagyis számuk nagyjából 29 500-ra tehető.

Terület szerint a családi vállalkozások eloszlásában már felfedezhetünk egy különleges vonást: a vidéki területet vizsgálva a keleti és nyugati országrészben nagyjából egyenlő az eloszlásuk, arányaiban azonban Budapesten kevesebb. Érdekes ezt látni, mikor a magyar kkv-k többsége a fővárosban koncentrálódik. A családi vállalkozások a jelek szerint egyenletesebben oszlanak el vidéken, hozzájárulva ezzel a vidék népességmegtartó erejéhez. Ágazatokat tekintve a családi vállalkozások arányosan nagyobb százalékban képviseltetik magukat az olyan (általában magasabb hozzáadott értéket termelő) ágazatokban, mint a feldolgozóipar, a tudományos-műszaki tevékenység és az egyéb szolgáltatások.

Kevés családi vállalkozás éli túl a generációváltást
A nemzetközi tapasztalatok alapján háromból csak egy családi vállalkozás éri meg a második generációt, ezért az utódlás kérdésköre sorsdöntő, halogatása biztos út a kudarchoz – derül ki Peter Leach, a Deloitte UK partnerének „Családi Vállalkozások” című könyvéből.
A családi cégek több mint fele érintett

A magyar kis- és középvállalkozások jelentős részét a rendszerváltás környékén alapították, tulajdonosaik-vezetőik pedig sokan most érik el vagy pár éve lépték túl a nyugdíjkorhatárt. Ennek köszönhetően a cégek generációváltása, amely néhány éve indult el, várhatóan a következő években tömegesen érinti a vállalkozásokat. Így a kutatásban vizsgált témakörök közül különösen aktuális az utódlással kapcsolatos helyzet, a vállalkozások terveinek, problémák és lehetőségek vizsgálata.

A Budapest LAB Családi Vállalkozás Kutatási Program reprezentatív kérdőíves felmérése szerint a családi vállalkozások 39 százaléka tekinthető generációváltó cégnek, vagyis olyannak, ahol vagy tíz éven belül esedékes az utódlás, vagy az elmúlt öt évben lezajlott az átadás. A családi vállalkozások 7 százalékában az első generációváltás már lezajlott az elmúlt öt év során, 30 százalékuknál 10 éven belül, 26 százalékuknál ennél hosszabb idő múlva lesz esedékes.

Nem elszigetelt jelenségről beszélünk, a trend más kelet-közép-európai országokban is hasonló. De az utódlás nem csak a volt szocialista országokban jelent komoly kihívást. A BGE vezetésével 2014–16 között zajlott INSIST (INtergenerational Succession in SMEs' Transition) nemzetközi kutatás alapján a különböző földrajzi, gazdasági, politikai, társadalmi helyzetű országok mindegyike küzd a családi vállalkozások kihívásaival. A különbség, hogy míg Magyarországon a generációváltásban szerzett tapasztalat hiánya a legnagyobb gond, addig például az Egyesült Királyságban a következő generáció elkötelezettségének hiánya, míg Németországban a cégátadással kapcsolatos jogszabályok bonyolultsága, a jogi kötelezettségeknek való megfelelés nehézsége okozza a legnagyobb problémát e területen.

Ki kell bírni együtt, a jövő érdekében
A hazai családi vállalatok jelentős részének égető probléma a generációváltás. A siker érdekében muszáj tudatosan tervezni és szembenézni azzal, hogy a cég és a világ is változott az elmúlt évtizedekben. A fiatalok mások, de erre tekintsünk inkább lehetőségként!
A sikeres átadás korlátai itthon

„A kutatási adatok és a mélyinterjúk során szerzett tapasztalataim alapján három olyan tényezőt emelhetünk ki, amely a generációváltás akadálya lehet” – mondta a kutatási eredméynek ismertetésénél Prof. Dr. Heidrich Balázs, az INSIST kutatója, a Családi Vállalkozás Kutatási Program Utódlás moduljának vezetője. A szakember szerint az évtizedeket túlélt vállalkozások helyzetét már önmagában már ez a siker is nehezíti. „Nehéz körülmények között, a vadkapitalizmusban alapították cégeiket és minden válságot túléltek. Tudják, hogy most mást kellene csinálniuk, elengedniük a céget, de minden eddigi tapasztalatuk arra mutat, hogy NE tegyék ezt. Kevesen tudnak átugrani az árnyékukon, ráadásul akár szembenéznek ezzel, akár nem, de a cégükben ők a siker első számú letéteményesei, így sokszor olyan tekintélyt élveznek, mintha Isten után ők lennének, ha nem is az elsők, de a harmadikak” – hangsúlyozta Heidrich Balázs.

A második tényező ezzel összekapcsolódik: ezek a cégek mindig kisvállalkozásokból nőttek ki, így a vezető mindig mindenről tudott, mindenkit ismert, ezzel pedig úgynevezett „pókháló-kultúrát” hoztak létre, hiszen a cégvezető-tulajdonos a vállalat minden rezdülésére éppen úgy ügyelt, mint egy pók a hálójában. „Ez a modell azonban egy bizonyos cégméret felett már nem fenntartható, ráadásul az utódok jellemzően már nem ilyen szervezetben nőttek fel. Ezért a cégre jellemző szoros kötődés, a családias légkör az átadás során nem mindig marad fent sértetlenül” – hangsúlyozta.

A harmadik tényezőként Heidrich Balázs azt jelölte meg, hogy a vezetők igazán nem készek elengedni a céget. „A szavak szintjén óriási bizalommal vannak a gyermekeik iránt, de sok esetben az általunk vizsgált cégeknél a tények nem igazolták vissza. Erős elengedési jel például, ha akár fokozatosan, de elkezdik az utód nevére átírni a tulajdont. Amíg ez nem történik meg, nem indul el valójában az utódlási átmenet.És a legtöbbször éppen ez a helyzet” – mondta.

A királyfi csak a mesében jó vezető
„Csak a mesében igaz, hogy a királyfi a legjobb választás az ország vezetésére – mondja Virágh Rajmund, a Hammel & Hochreiter cégutódlás-specialistája. – A valóságban a generációváltás problémáját csak az a vállalat tudja sérülés nélkül megúszni, amelyik időben felkészül, és fokozatosan valósítja meg a szükséges változtatásokat.”
Évek kellenek a felkészüléshez

Sokan későn eszmélnek, hogy nincs kinek továbbadni a stafétát, pedig egy sikeres utódlás tervezésének és megvalósításának folyamata akkor is több év, ha megvan az ideális és elkötelezett utódjelölt. És a generációváltás mindenképpen nagy kockázat. A Family Business Consulting Group USA 2015-ös felmérései szerint világszinten a vállalkozások 30 százaléka éli túl az első, 10-15 százalék a második és csak 3-5 százalék a harmadik generációváltást.

Ezen adatok fényében legalábbis elgondolkodtató, hogy a kutatás friss adatai szerint a hazai családi cégek 51 százaléka egyáltalán nem rendelkezik utódlási stratégiával – hívta fel a figyelmet Mosolygó-Kiss Ágnes, a téma kutatója . A szakember szerint a hazai családi cégek csak 41 százalékának van stratégiája, de ez a legtöbbször nincs írásban rögzítve, és csupán 8 százalék azon családi vállalkozások aránya, ahol van írásban rögzített stratégia is. Az arány némiképp módosul az érintettség figyelembevételével: a generációváltó családi vállalkozások 66 százalékának van legalább szóban létező utódlási stratégiája, míg a nem generációváltó cégek esetében ez csupán 39 százalék esetében igaz.

Forrás: Budapest LAB Családi Vállalkozás Kutatás

A helyzet mondhatni, kétségbeejtő. Az alapító-vezetők bevallása alapján 27,2 százalék néz szembe azzal a ténnyel, hogy nincs kinek átadni a tulajdont, és 27,8 százalékuknak a vezetést, így az alapító nyugdíjba vonulásával várhatóan a cég is befejezi működését.

„Sok esetben, még ha van is utód, akkor sem biztos, hogy átveszi a céget: a tulajdonosok 80 százaléka adná át a családi céget, de csak 20 százaléka utódok közül, aki át is venné azt” – mondta Mosolygó-Kiss Ágnes. A családi vállalkozások gerincét adó kisvállalkozásoknál pedig a külső szakember bevonása sem mindig megoldás. „Sokszor azt látjuk, hogy ez a szint nem képes kitermelni egy ügyvezetői gárda fizetését, ha nem a család dolgozik benne, akkor lehúzhatják a rolót” – mondta a kutató.

Hatvan után el kell kezdeni elengedni
A ’90-es évek elején itthon szinte senkinek nem volt piacgazdasági gyakorlata, sem egy-két évnél hosszabb vállalkozási tapasztalata. Aranyat ért, aki az üzlet minden területén a vezető partnere tudott lenni. De „generalista” megközelítés ma már nem nyerő.
Családon belül tartanák

Azokban a családi vállalkozásokban, ahol esedékes az utódlás, a vezetést a Budapest LAB kutatásának eredményei szerint a családon belül adják át részben (26%) vagy teljes mértékben (55%). Az érintett cégeknek csak 12,8 százaléka tervezi, hogy külső vezetőnek adja át a vezetést, akár csak részben. A cég tulajdonát is sokan szeretnék a családon belül tartani (a generációváltó cégek 58 százaléka teljes egészében, 24 százaléka részben). Mindössze 7 százalék gondolkodik családon kívüli cégátadásban. Van, aki tulajdonostársnak adna a tulajdonrészéből valamennyit (6 százalék), de semmiképp nem az egészet. Mások munkatársakat tennének valamilyen részben tulajdonossá (8 százalék), és csak 8 százalék értékesítené a tulajdonnak legalább egy részét piacon.

Korábbi kutatások szerint globálisan a családi vállalkozások fenntarthatóságának egyik legfontosabb eleme, hogy az utódok képzésére (üzleti tudományok, neves egyetemeken) nagy hangsúlyt fektetnek. Ugyanakkor a menő képzések nem biztos, hogy az elődök által várt eredményre vezetnek. Előfordulhat ugyanis, hogy a családi vállalkozás nem kínál kellően vonzó perspektívát a jól képzett utód számára. A GUESSS (Global University Entrepreneurial Spirit Students’ Survey) 2012-es adatai alapján a 26 vizsgált ország átlagát tekintve a családi vállalkozások potenciális utódainak körében általánosan alacsony a hajlandóság a családi cég átvételére. 47,9 százalék sose gondolt ilyen karrierútra. 6,9 százalék tervezi átvenni végzés után, és 12,8 százalék 5 éven belül. A kutatás szerint van összefüggés az országok GDP-je és a fiatalok tervei között – Magyarországon, ahogy más viszonylag szegényebb országokban is, az átlagnál magasabb a hajlandóság, hogy a fiatalok a szülők nyomába lépjenek.

A cikk következő részében arra is rávilágítunk, hogy miért nehezedik komoly pszichológiai nyomás az utódokra, és mi lesz azokkal a fekete bárányokkal, akiket nem érdekel a családi vállalkozás vezetése.

A pápa sem maga választja az utódját, a cégvezetőnek sem kéne?
A családi vállalatok többsége belebukik a generációváltásba, szakértők szerint sok esetben az érzelmi telítettség miatt. Muszáj a lelki kérdéseket is kezelni a sikeres továbbéléshez, de a gondolkodást ott kell kezdeni, hogy miért az alapító választana egyáltalán utódot?

Véleményvezér

Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút

Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút 

Köszörüljük ki a csorbát üzeni Magyar Péter azoknak, akik eddig azért bírálták, mert baloldali médiumoknál beszélt.
Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben

Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben 

90 forint felett egy zloty ára.
Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba

Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba 

Nem is tudni melyik a nagyobb baj, hogy nincs orvos, vagy, hogy illetéktelenül lakik a polgármester a szolgálati lakásban.
Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket

Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket 

Lóg az orruk az átvert méhészeknek.
A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart

A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart 

Megújulótermelésben a sor végén kullogunk.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo