Nemrégiben látott napvilágot a hír, hogy az MFB Csoport tőkefinanszírozási programot indít a magyar gazdaság egyik mozgatórugójának tartott családi kis- és középvállalkozások generációváltásának támogatására. A ’90-es évek elején alapított cégek tulajdonosai, a nyugdíjkorhatárhoz közeledve jellemzően az elkövetkezendő években érkeznek el ugyanis ahhoz a ponthoz, hogy dönteniük kell vállalkozásuk jövőjéről. A jelenség azonban számos problémát vet fel. Dr. Vámosi Róbert ügyvéddel, a dr. Pintér Attila Ügyvédi Iroda szakértőjével és Bagdi Lajos adószakértővel, a Niveus Consulting Group vezető partnerével beszélgettünk a téma aktualitásáról és a legnagyobb kihívásokról.
Mit értünk pontosan a családi vállalkozás fogalma alatt és hány KKV-t érinthet a változás?
VR: Az első szempont, hogy a vállalkozás minimum 51%-a családi tulajdonban van és a család aktívan részt vesz az irányításban vagy alkalmazottként vesznek részt annak működtetésében. Továbbá fontos szempont az is, hogy legalább két generációról beszéljünk, valamint a jogutódlást családon belül képzeljék el a jelenlegi tulajdonosok. A Budapesti Gazdasági Egyetem nemrég közzétett kutatása alapján az 50 millió forintos árbevétellel rendelkező KKV-k 58%-át teszik ki a családi vállalkozások és ezek közel 40%-át érinti a generációváltás problémája, ami közel 30.000 hazai vállalkozást jelent.
A felvetett probléma gyökere az, hogy gyakran családon belül nem találnak megfelelő utódot. Az „Y” generáció számára nem vonzó egy családi vállalkozás átvétele?
VR: Jelenleg az „X” generáció tagjai, azaz az 1960 és ’79 között születettek vezetik és tulajdonolják a gazdaság gerincét adó KKV-k jelentős többségét. A hazai cégadatbázis tulajdonosi és cégjegyzési körét vizsgálva azonban megállapítható, hogy az „Y” generáció, azaz az 1980 és ’95 között született tagjainak száma folyamatosan nő. Az „Y” generáció tagjai várhatóan a közeljövőben a „Baby Boom” generációt ezzel meg is fogják előzni.
A másik opció pedig, hogy külső személyre bízzák a vállalkozást. Mondanom sem kell, hogy a több évtizede építgetett, sikeres, saját vállalkozásnak nem könnyű új tulajdonost, illetve vezetőt találni. Ha pedig meg is találják a megfelelő személyt, tőke hiányában az elképzelés kudarcba fulladhat. Ezt az akadályt hivatott leküzdeni MFB által kezdeményezett új program. A tervek alapján a Hiventures Zrt. 500 millió forint alatti tőkeigény esetén, az MFB Invest Zrt. pedig 500 millió forint feletti befektetések lebonyolításában nyújt anyagi támogatást.
Mit takar pontosan a generációváltás folyamata? Milyen lépéseket kell megtenni a siker érdekében?
VR: Annak ellenére, hogy a 100 millió forint feletti árbevétellel rendelkező vállalkozásoknál még csak nemrég zajlott le a „Baby Boom” és az „X” generáció közötti váltás, érdemes mindenképp előre tervezni, ugyanis a sikeres utódlás előkészítése és folyamata több évet is igénybe vehet – még akkor is, ha megvan az utódjelölt.
Mind a vállalkozásnak, mind a generációváltásban résztvevő személyeknek fel kell készülniük az utódlásra a gördülékenység érdekében. Az utód kiválasztása után nélkülözhetetlen az, hogy számára a vállalkozás minél transzparensebbé váljon, ebben az átadónak van kiemelkedő szerepe. Ezután következik az átadás, a régi tulajdonos visszavonulása, majd az új tulajdonossal és vezetéssel tovább működő vállalkozás menedzselése.
Nyilvánvalóan a folyamatnak van egy el nem hanyagolható érzelmi oldala is, amely leküzdésében fontos szerepet játszhat egy támogató, egy külső mentor.
BL: Itt egyúttal meg kell említeni, hogy ha az utódlást nem megfelelő alapossággal készítik elő, akkor az komoly adózási problémákat és jelentős költséget jelenthet a tulajdonosoknak.
Mire kell itt pontosan gondolni? Hogyan lehet megfelelő alapossággal előkészíteni az utódlást?
BL: Az adózási megfontolásoknak ilyen esetekben kiemelt szerepe van, ugyanis jelentős adóterhet és jövőbeni adókockázatot jelenthet, ha nem tesszük meg a megfelelő lépéseket. Itt konkrétan arra érdemes gondolni, hogy hasznos lehet a cégstruktúra átalakítása (pl. az ún. „holdingosítás”) annak érdekében, hogy a cégben lévő vagyonelemeket biztosítsuk, a későbbi vagyonvesztés kockázatát csökkentsük és a működési kockázat cégvagyonra gyakorolt esetleges negatív hatását tompítsuk. A holdingcég létrehozásának legnagyobb előnye, hogy a megtermelt vagyon kiemelhető a működő cégből és az biztonságosan parkoltatható a holdingban.
BL: A válasz egyértelműen igen. Azon túl ugyanis, hogy a részesedés bejelentésével egy későbbi potenciális cégeladás adóhatékony módon megtehető, a holding a felhalmozott „cash”-t tetszése szerint befektetheti új – a működő cégtől független – vállalkozásba, vagy egyéb pénzügyi befektetéseket is eszközölhet. Továbbá nemzetközi jelenlét esetén a holding székhelye és adóügyi illetősége olyan országba is áthelyezhető, ahol kedvező adótervezési megoldások érhetőek el. Számos esetben látható, hogy az effektív adókulcs jelentősen lecsökkenthető a tudatos adótervezés eredményeképpen.
Mi a helyzet a cégben lévő nagyobb értékű vagyonelemekkel? Itt konkrétan az ingatlanokra gondolunk.
BL: Ez szintén egy nagyon fontos tervezési megfontolásnak lehet a kezdőpontja, ugyanis az ingatlanok operatív cégből történő „kiemelése” azon túl, hogy vagyonbiztosítást jelenthet, számos kedvező adótervezési ötletnek is az alapja lehet. Itt gondolhatunk többek között az ingatlan-átruházás potenciális illetékmentességére, vagy az áfaszabályok alkalmazásából eredő megtakarításra. Természetesen támogatási és finanszírozási megfontolásokat is figyelembe kell venni az ilyen típusú átalakítás során.
Végezetül milyen üzenetet fogalmazna meg a generációváltás előtt álló tulajdonosok számára?
VR: Tapasztalatok azt mutatják, hogy ha a családi utódlási szándékok erősek, akkor az pozitív hatással van a profitabilitásra. Így azt javaslom, hogy a vezetőségbe egy további családtag bevonásában gondolkodjanak, mivel ez pszichológiai okokra is visszavezethető árbevétel-növekedéssel jár.
BL: Ha egy gondolatot kellene megfogalmazni ezzel kapcsolatosan, akkor az a tudatos tervezés szükségessége lenne, ugyanis a megfelelő struktúra kialakítása jelentős adómegtakarítást jelenthet és a későbbi kockázatok is egy kezelhető és vállalható szintre csökkenthetők, megkönnyítve ezáltal az „új nemzedék” szerepvállalását.
