A rendszerváltás környékén alapított, a magyar gazdaság meghatározó szeletét kitevő családi vállalkozások vezetői tömegesen érik el a nyugdíjkorhatárt, miközben az utódlás sok helyen nem megoldott. Ahol van örökös, még ott sem biztos, hogy a vállalat irányítását ő viszi tovább. Ilyenkor több olyan opció is szóba jöhet, amellyel nem csupán átkerül a vagyon a majdani örökösökhöz, de különböző feltételek is kiköthetők. Így tervezhet az örökhagyó, ha szeretné, hogy cége hatékonyan működjön tovább nélküle is.
„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei,
a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.
Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!
Az öröklés megtervezése részletes átgondolást igénylő folyamat. Az örökhagyónak lehet olyan szándéka, hogy valakit csak a hagyatéki vagyonból részesítsen, illetve – főként termelő vagyon esetén – lehet az az igénye, hogy halála utánra is olyan rendszert hagyjon, amely a vagyon megóvását biztosítja.
A végrendelet megírásakor érdemes odafigyelni az egyszerű alaki és formai követelményekre. Például az oldalak számozására, az aláírásra, a független tanúzásra, hogy ezek miatt ne váljon érvénytelenné az okirat. Ugyanakkor az alakilag helyes végrendelet sem jelent teljes biztonságot az örökhagyó akaratának maradéktalan érvényesülésére, hiszen az örökösök egyezséget köthetnek egymással a vagyon felosztásáról a hagyatéki eljárásban vagy azt követően is, és az örökség feltételekhez kötése is csak szűk kivételek esetén érvényesülhet – hívta fel a figyelmet Szűcs Bálint, az RSM Hungary partnere, az RSM Legal | Szűcs & Partnerei Ügyvédi Társulás vezetője, legfrissebb blogbejegyzésében.
Kép: Archív
Van megoldás a tervezett örökítésre
Az örökhagyónak hagyományrendelés keretében lehetősége van arra, hogy a hagyatékban szereplő valamelyik vagyontárgyat meghatározott személynek juttassa, vagy akár arra is, hogy meghatározott feltétel bekövetkezését követően a hagyományban részesülőt más váltsa fel. A hagyatéki terhekért a hagyományban részesülő csak korlátozottan felel.
Ki kell csavarni a Keresztapa kezéből a gyeplőt?
Sok magyar családi vállalkozás fölött lebeg a generációváltás kényszere, de ez komoly nehézségekkel jár: sem az alkalmazottak, sem az alapítók nem engednek könnyen a régi szokásokból, az utódnak sok esetben meg kell harcolnia a pozícióért az elődjével. Egy hiánypótló kutatás most rámutat ennek okaira a magyar cégvilágban.
A végrendelet speciális, de csak részbeni alternatívái között említhetjük még az öröklési szerződést vagy a halál esetére szóló ajándékozást. Mindkét jogintézmény – szemben a végrendelettel – kétoldalú jogügyleten alapul, azaz egyoldalúan nem is vonhatók vissza. Az öröklési szerződésnél az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi. A halál esetére szóló ajándékozás akkor történhet, ha a megajándékozott az ajándékozót túléli, a szerződésre az ajándékozás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy alakiságaira az öröklési szerződés az irányadó. Azonban az ajándékozás tárgya csak a hagyatékban meglévő vagyontárgy lehet.
Örökség és termelő vagyonelemek irányításának elválasztása
Vállalkozás esetében gyakran előálló szituáció, amikor a felelős cégvezető tisztában van vele, hogy nincs olyan örököse, aki a felépített vállalkozást tovább fogja tudni vinni, azonban azt szeretné, ha a cég a jövőben is működhetne, ugyanakkor a leszármazói anyagi biztonságát is szolgálja. Ez a legösszetettebb helyzetek egyike, hiszen ilyenkor alapvetően magát a vállalkozást kell felépíteni olyan módon, hogy az később az üzletileg passzív tulajdonosok mellett is hatékonyan működjön.
Cégutódlás: de mi lesz a fekete bárányokkal?
A magyar családi vállalkozások jelentős része eljutott oda, hogy az alapító generáció lassan kiöregszik a munkából, és most szembe kell nézniük azzal, hogy kinek adhatják át a cég vezetését. De hogyan készítik fel utódaikat? És mi lesz a család fekete bárányaival? Egy hiánypótló kutatás eredményeinek segítségével választ adunk ezekre a kérdésekre.
Ez pedig valójában nem is kifejezetten öröklési jogi, hanem sokkal inkább üzleti kérdés. Ilyen esetben merülhet fel, hogy a vállalkozást részben a meglévő munkavállalók, vezetők kezébe adják – jellemzően még az örökhagyó életében –, ami által a szakmai irányítók tulajdonosi felelőssége biztosíthatja a vállalkozás továbbvitelét. Magára a részvényjuttatásra többféle jogi lehetőség van, a vezetők kaphatnak:
egyszerű törzsrészvényt,
elsőbbségi részesedést, amely jellemzően vonatkozhat szavazatelsőbbségre, osztalékelsőbbségre,
de munkavállalói résztulajdonosi program (MRP) keretében akár a munkavállalók szélesebb köre is érdekeltté tehető.
Utóbbi esetében az alapító, illetve maga a társaság részesedést (jellemzően részvényt vagy üzletrészt) juttat az általa létrehozott MRP szervezetnek, amely tagi részesedést biztosít szervezetében a társaság dolgozói számára. Ezáltal a munkavállalók közvetetten részesedést kapnak a vállalkozásban, de a később akár a közvetlen társasági részesedéshez is hozzájuthatnak.
Aprólékosan ki lehet kötni az öröklés feltételeit bizalmi vagyonkezelési szerződés keretében
Még hatékonyabb megoldás a cégvezető halála utáni idők befolyásolására a bizalmi vagyonkezelési konstrukció, ami akár szerződéssel, akár végrendeleti formában, de akár egyoldalú jognyilatkozattal megvalósítható. A bizalmi vagyonkezeléssel a vagyonrendelő (örökhagyó) tulajdonjogot, jogot, követelést vagy más forgalomképes javakat ruház át egy vagyonkezelőre, és nyilatkozatot tesz a vagyon kezelésének módjára vonatkozóan.
A végrendelettől eltérően számos egyéb rendelkezést is tartalmazhat a bizalmi vagyonkezelési szerződés, így meghatározhatja
a vagyonkezelés időtartamát (legfeljebb 50 év),
a vagyonkezelés elveit és feltételeit,
a vagyonrendelő számára fenntartott jogosultságokat,
a vagyonkezelő által kötelezően előírt szabályokat,
a vagyonkezelő díjazásának megállapítását.
Bizalmi vagyonkezeléssel a vagyonkezelő a vagyonrendelő halála esetén is folytathatja például egy cég működtetését, tudatosan és tervezhetően felkészítheti a céget az értékesítésre is. A szerződésben meghatározott feltételekkel biztosítható, hogy a vagyonkezelés kedvezményezettjei a vagyon elherdálásának veszélye nélkül, előre meghatározott szabályok szerint élvezzék annak hozadékát.
A bizalmi vagyonkezelésbe adás során akár az is meghatározható, hogy a vagyon bizonyos feltételek bekövetkezése esetén átszálljon a kedvezményezettekre, azaz a tényleges öröklésre csak az örökhagyó halálát követően, de meghatározott rendben kerüljön sor. Így például megvalósítható az, hogy a leszármazók a számukra kitűzött, az örökhagyó által fontosnak ítélt cél – például egyetemi diploma megszerzése, házasság – elérése esetén kerülnek tulajdonosi pozícióba, addig a vagyonkezelő biztosítja számukra például a tanulmányok finanszírozását.
Ilyen esetekre tehát a legalkalmasabb lehet a bizalmi vagyonkezelés, amelyben olyan feltételek is rögzíthetők, amelyek egy végrendeletben nem. Ugyanakkor ez a megoldás lényegesen bonyolultabb és költségesebb is egy végrendeletnél, és mivel a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyont a kötelesrész – azaz az örökhagyó legközelebbi rokonait mindenképpen megillető minimum örökrész – megállapításánál figyelembe kell venni, nem lehet minden esetben alternatívája annak. Ráadásul a nevéből adódóan a vagyonkezelővel való bizalmi viszony és annak megfelelő felkészültsége alapvető feltétel.
Bemutatjuk a Piac & Profit Online Akadémia kurzusvezetőit!
Új szolgáltatással jelentkezik a Piac & Profit a hazai kkv-döntéshozók üzleti tudásának gyarapítása érdekében. Piac & Profit Online Akadémiát indítottunk a Piac & Profit Konferenciák legsikeresebb, legjobb előadói kurzusvezetői közreműködésével. Az online képzések egyre népszerűbbek, sokak számára elérhetőbbek. A konferenciákon felhalmozott tudásokat ajánljuk a kkv-döntéshozóknak és az adott szakma jövőjét előre megismerni akaróknak.
