Más-más okból, de mind a kisebb, mind a nagyobb vállalatokat hátrányosan érintik az állami exportösztönzés változásai, amelyekre az uniós csatlakozás után, a nemzetközi kötelezettségvállalásaink miatt került sor. A kialakult helyzetet saját szemszögéből – érthetően – másként ítéli meg az Eximbank, a külkereskedő és a hitelbiztosító.

Az innováció, az integrálódási képesség, az informatika, a tudás jegyében kell megalapozni a hazai ipari parkok jövőjét, még akkor is, ha ma még fizikai-technikai feltételeik megteremtése áll a középpontban. Az első hazai ipari park hét éve nyitotta meg kapuját, és azóta sorra jönnek létre a hasonló létesítmények, amelyek fontos szerepet tölthetnek be a térségfejlesztésben, az élet minőségének javításában és hazánk uniós csatlakozásának elősegítésében is.

A várak, kastélyok, kúriák, vadászházak és történelmi kertjeink megmentésére az elmúlt tizenöt évben több állami program és civil kezdeményezés is indult, a pénzszűke azonban minden esetben gátat szabott a megvalósításnak. A próbálkozások annyiban mégis eredményesnek mondhatók, hogy egyrészt tisztázták a tulajdonviszonyokat, másrészt sikerült ráébreszteni a tulajdonos magyar államot arra, hogy a műemlékek megmentéséért – a viszonylag szerény hazai vállalkozói érdeklődés folytán –mélyebben kell a zsebébe nyúlnia, sőt a nemzetközi befektetői piacra is ki kell lépnie.

A címben feltett kérdésre nehéz a válasz, de egy jó helyen fekvő, műszakilag korszerű lakóingatlan, legyen az használt vagy újonnan épült, alacsony kockázat mellett évtizedek múltán is garantáltan időtálló érték, saját használatra éppúgy megéri, mint tőkebefektetésre. A rövidebb táv tendenciáit ma nehéz megjósolni.

A forint konvertibilitásának bejelentése óta eltelt viszonylag rövid időszak nem akadálya annak, hogy szemügyre vegyük a devizakorlátok teljes körű feloldásának várható ingatlanpiaci hatását. S bár szakemberek szerint az intézkedés következményei nem rengetik meg látványosan az ingatlanpiacot, hosszabb távon hatással lehetnek a bérleti díjak alakulására, a külföldiek hazai és a magyarok külföldi ingatlanvásárlására egyaránt.

A lakásbetörések egyre gyakoribbak, az általuk okozott anyagi károk egyre nagyobbak. A jól kialakított védelem költségei viszont jóval kisebbek, mint a kár, amit elszenvedhetünk. Szakemberrel konzultálva kiválasztható az adott ingatlanra szabott optimális megoldás.

Gyors, környezetbarát, energiatakarékos és nem utolsósorban olcsó – ajánlják az építkezők figyelmébe több mint egy évtizede a könnyűszerkezetes lakóházakat. A felkeltett érdeklődés azonban meg is reked ezen a szinten: változatlanul évente mindössze száz–százhúsz ház épül fel ezzel a technológiával. A tendencián változtatni akaró építési vállalkozók a vásárlók bizalmának megnyerése érdekében az előírtnál szigorúbb minőségi követelményeket állítottak maguk elé.

A honi ingatlanpiac két legdinamikusabban fejlődő területén, új építésű lakásokból, valamint irodákból és üzlethelyiségekből enyhe túlkínálat alakult ki. Elemzők szerint az elkövetkező hónapokban néhány részterületen a bérleti díjak csökkenésére, illetve az inflációt nem meghaladó drágulásra lehet számítani. Az iroda- és kereskedelmiingatlan-fejlesztések folyamatosan áttevődnek a városközponttól kijjebb eső területekre, és mind jobban változnak a bérlői elvárások, bérlési szokások is.

Az óesztendő nem hozott látványos lakáspiaci változást a szakemberek által több szempontból is a fordulat évének tartott 2000-hez képest. A használt lakóingatlanok iránti kereslet visszaesett, áruk továbbra is stagnált, míg a bővülő kínálatú újaké többnyire tartja a lépést az inflációval.

A belső városrészek fokozódó zsúfoltsága, zaja, légszennyezettsége, romló közbiztonsága és nem utolsósorban az agglomeráció olcsó, bőséges ingatlankínálata volt a legfőbb mozgatója a nyolcvanas évek közepén megindult kitelepedésnek Budapest belső részeiből. Napjainkra azonban az érintett települések némelyikében már kitehető a „megtelt” tábla, sőt jelentősen csökkent a zöldterületek aránya is, telítettek a városba vezető utak, az árak pedig a fővárosiakhoz közelítenek.

Az elmúlt néhány évben szinte minden második vállalkozói lakásberuházás lakópark volt. A fővárosban csupán az elmúlt két évben közel 30, míg a Budapest környéki településeken több mint 20 lakópark készült el vagy épül. A jövőben várhatóan a nagy területen és nagy lakásszámmal felépülő negyedek lesznek keresettek.

A használt lakás vásárlásához felvehető hitelek márciustól bevezetett állami kamattámogatása jótékony hatással lehet az egész lakáspiacra. A kereslet élénkülésével megállhat a használt lakóingatlanok árának csökkenése, és a régóta kívánatos lakásmobilitás is megvalósulhat.

Még mindig nem jött el nálunk a kastélyok, kúriák ideje. A vékonyan csordogáló állami támogatás, a felújításra és a kialakítandó funkcióra vonatkozó szigorú műemléki kötöttségek mellett sok esetben az is hátráltatja ezeknek az ingatlanoknak az eladását, vagyonkezelésbe adását, hogy a befektetni szándékozók nemigen számíthatnak banki hitelre, és például a vagyonkezelői jog birtokosának hitelképességéhez törvénymódosításra lenne szükség.

Idén már február közepétől, március elejétől jelentős mozgás tapasztalható a telekpiacon. A kereslet élénkülését az otthonteremtő hitelek és támogatások építkezést ösztönző hatásával, a fővárosi, nagyvárosi beépíthető területek szűkülésével, valamint az árak várható újabb, 15–20 százalékos emelkedésével magyarázzák a szakemberek.

Sokan a határon túli ingatlanbefektetések visszaesését jósolták az élénkülő hazai jelzálog-hitelezés és a külföldi terrorcselekmények miatt, ám az élet rácáfolt a várakozásokra: míg két éve mintegy száz, tavaly már százötven spanyol és floridai ingatlan került magyar kézbe.

Éveken át megszokhattuk, hogy a nyári, stagnáló lakáspiac szeptemberben mozgásba lendül. Idén ennek semmi jele. Némi bizakodásra adhatnak okot a kormány őszre ígért, vásárlást ösztönző intézkedései: ezek hatására valamelyest megélénkülhet a kereslet az új lakások piacán.

Több fővárosi kerület és vidéki város helyhatósága indította el belső lakónegyedei rehabilitációját. A városmegújítás mindig megmozdítja a vállalkozói tőkét is: számos lakás-, iroda- és egyéb beruházást valósul meg e területeken. Az újraélesztett lakókörnyezetek felértékelődnek, az eddig pangó ingatlanpiac felélénkül.

A jelenleg üresen álló irodaterületek nagysága a tavalyi jelentős bérbeadások ellenére is több százezer négyzetméter, s bár kisebb mértékben, de telítettség jellemzi az üzlethelyiségek, ipari és logisztikai ingatlanok piacát is. A beruházói kedv az irodák szegmensében jövőre számottevően csökken, a többi területen azonban, bár visszafogottabban, további fejlesztések várhatók.

Míg egyes ingatlanpiaci elemzők az új lakások iránti kereslet jelentős visszaesését prognosztizálják, s számos beruházó máris értékesítési gondokkal küzd, a tőkeerős lakásfejlesztő cégek optimisták. A tágabb vevőkör számára megfizethető új otthonok iránt változatlan az igény, s az e hónap elejétől felemelt szociálpolitikai támogatás is várhatóan felpezsdíti a keresletet.

A kilencvenes évtizedre oly jellemző, folyamatos irodakereslet-növekedés erősen lelassult. Az előrejelzések szerint mérséklődik a beruházási kedv is, így az első félévben várhatóan nagyságrenddel kevesebb új irodát adnak át, mint tavaly vagy azt megelőzően.

Az elektronikára épülő kommunikáció hatással van a cégek munkaszervezésére, tehát a működésüknek helyet adó épület üzemeltetésére és a létesítménygazdálkodásra is. Így az új információs technológiák térhódítása növeli a minőségi, úgynevezett intelligens irodák iránti keresletet, miközben gyakran területtakarékosságra is ösztönzi a cégeket. Az ipari ingatlanok, raktárak és ipari parkok területén is hasonló folyamatok indultak el: megnőtt az érdeklődés a modern raktározási-logisztikai létesítmények iránt.

Az ipari parkokban rejlő lehetőségek kihasználása jelentős fejlesztéseket igényelne. Ám a korábbi évek gyakorlatát követve – amikor is az ipari parkok révén jellemzően válságmenedzseléssel próbálkoztak tőkeszegény önkormányzatok és vállalkozások – ezek nem valósíthatók meg. Az EU-csatlakozás azonban új helyzetet teremt: „csak” igénybe kellene venni a különböző, pályázható uniós forrásokat.

Alaposan megcsappant az érdeklődés az ingatlanok iránt a hazai üdülőkörzetekben. A külföldieket – akik négy-öt éve megvették a kiszemelt tóparti telket, házat – nemcsak az irreálisan magas árak tartják vissza a további befektetéstől, hanem a rossz közbiztonság, a tulajdonlással járó kötelezettségek és a hasznosítás nehézkessége is. A magyarok érdeklődését pedig az olcsóbb spanyol, horvát, ausztriai és török ingatlanok óriási kínálata és a kinti kedvező jelzáloghitel fordította a határon túli üdülővásárlás felé.

A kormány már változtatott, a parlament az ôszi ülésszakon változtat a honi lakásépítés politikáján. Június 16-ától módosult a támogatások feltételrendszere, a késôbbiekben pedig jogszabályok változnak, születnek, s teremtik meg hosszú távra a honi lakásvagyon bôvítésének lehetôségét.

Egyre több honfitársunkat – főleg az Európai Unió tagországaiban a csatlakozás után munkát vállalni szándékozókat – foglalkoztatja: vajon érdemes lesz-e ezekben az országokban ingatlant vásárolni. Milyenek az árak, adók, illetékek, és milyen korlátozásokkal, megkötésekkel kell a vásárlónak kalkulálnia?

Az elmúlt évek jellemző túlkínálata után kevesebb új irodaház épül, és lassan ismét bővül a kereslet a fővárosban és környékén. Így a négyzetméterenkénti irodabérleti díjak várhatóan megmaradnak a jelenlegi 10–15 euró körül, és a kihasználtság is kedvezőbben alakul. Az év első fele azonban még nem hozott áttörő változást.

Az ingatlanpiaci előrejelzések a csendes nyári hónapok után az új lakások iránti kereslet némi bővülését prognosztizálják. Ezt az unióhoz való csatlakozás időpontjának közeledtével és a használt lakóingatlanok még mindig aránytalanul magas – az újakat megközelítő – kínálati árával indokolják. A várakozások szerint a lakásárak hét százalékkal emelkednek, s a forgalmazók annak ellenére optimisták, hogy a parlamenti döntésre váró kormányjavaslat szerint tovább szűkül az új otthonok állami lakáshitel-kedvezménye.

A múlt év novemberében a Monetáris Tanács drasztikus jegybanki alapkamat-emelést hajtott végre, s ezzel erôsen beavatkozott a pénzpiaci folyamatokba. A kormány néhány nappal a három százalékpontos kamatemelés bejelentése után, látva, hogy a pénzpiac egyáltalán nem mutatta a tôle elvárt lépéseket, jelentôsen lefaragta a lakáshitelek kamattámogatásának mértékét. Jelezve, hogy a költségvetési hiánnyal kapcsolatos problémákhoz erôs kézzel nyúl hozzá. Erdei Tamástól, a Magyar Bankszövetség elnökétôl, a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. elnök-vezérigazgatójától megkérdeztük, hogyan befolyásolta e két intézkedés a bankok betéti és hitelezési politikáját, valamint a nyereségét.

Az ipari parkok egy része már eddig is sikeresen vonzotta a kis- és közepes vállalkozásokat. A folyamat fenntartása és erősítése érdekében az Ipari Parkok Egyesülete stratégiát fogalmazott meg, amelyet a gazdasági tárca is támogat. A fejlesztések mintegy 27 milliárd forintos tőkeigényének közel fele magántőkéből származna, a másik részét pedig költségvetési, illetve EU-források biztosítanák az elképzelések szerint.

A tavalyi, több hullámban előrehozott lakossági vásárlások után bizton számítani lehetett arra, hogy az új lakások iránti kereslet idén csökkenni fog. Abban azonban szinte teljes körű a bizonytalanság, hogy mikortól kap újból lendületet a piac. Némely szakemberek legkorábban őszre, megint mások a jövő évre teszik az időpontját, és csak abban biztosak, hogy a lakáshitelkamatok növelése, a telekáfa bevezetése s nem utolsósorban az építőanyagok áremelkedése nyomán az idén várható 8–12 százalékos drágulás ellenére előbb-utóbb ismét erőre kap a piac.

Az építőipar ellentmondásos helyzetben van mind Magyarországon, mind az Európai Unióban. Jelenleg ugyanis csak a gazdasági előrejelzők optimisták, a cégek nem tapasztalják, hogy bővülne a piacuk, vagy enyhülnének a fizetési problémáik. Ráadásul itthon a telekáfa és a lakástámogatási rendszer szigorítása az előző években élénk lakásépítkezéseket is visszafogta. Kérdés, hogy ennek az ágazatnak mit hoz az uniós csatlakozás.

A második generációs A osztály végre minden porcikájában Mercedes. Kifinomult, komfortos, és jól vezethető limuzin. Úgy tűnik, a stuttgarti mérnökök elődje minden egyes hibáját kiküszöbölték, s még tetszetős forma kialakítására is maradt idejük.

A BMW az 1-es sorozattal az alsó-középkategória presztízsmodelljeivel száll harcba a piacon a vásárlók kegyeiért, és elsősorban azok kedvelik majd meg, akik értékelik a hosszában beépített orrmotor-hátsókerék-hajtás együttest és az ebből fakadó, BMW-s sportosságot.

A SEAT az Altea alapjaira építette meg az új Toledót, amely így maradéktalanul illeszkedik az új dizájnvonulatba, mégis teljesen önálló karakterű, sokkolóan újszerű, a SEAT szerint lépcsős hátú limuzin.

A Skoda Superb átütő sikernek bizonyult a piacon, a limuzin nemrég bemutatkozott második generációs kiadása pedig sokszorosan túlszárnyalja elődjét. A csehek rendkívül szép és színvonalas autót alkottak; az új Superbbel öregbítették a nagy hagyományú Skoda hírnevét.

A világnak szüksége van olyan kisautókra, mint a Fiat 500-as. Apró, lélekkel teli, imádnivaló. Az eredeti 500-asból 4 milliót adtak el, és ma is bámulatos kultusz övezi. 2005-ben már tudtuk, hogy lesz új, s amint megjelent a piacon, hódítani is kezdett. Az Év Autója, és a női (csak a női?) szívek elrablója.

Szemben megy az aktuális trendekkel az új, kompakt méretű Mercedes-Benz szabadidő-terepjáró, a GLK. Szögletes formájával szinte sokkolja a lekerekített, kecses fémtestekhez szokott közönséget. Masszívnak tűnik, és az is; off-road csomaggal felvértezve a keményebb tereptől sem riad vissza.

Az első generációs Mazda6-ból a kombiváltozatot vitték a legjobban, az értékesített autók negyven százaléka ilyen volt. Egy ideje már nálunk is kapható az új Sportkombi, melyet a leggyakoribb kétliteres dízelmotorral és TE felszereltséggel teszteltünk. A dinamikus formát ezúttal is sikerült tágas beltérrel párosítani.

Ránézésre egyértelmű, hogy ez az autó nem tömegtermék, hanem iparművészeti alkotás, megkapó forma- és színvilággal. A vágy titokzatos, ám megszerezhető tárgya. Tesztünket még izgalmasabbá tette, hogy a Fiat konszern prémiummárkájának legkisebb tagjában dízelszív dobogott.

Az Alfa Romeo zászlóshajója, a 166-os is megkapta az új márkaarculatot. Karakteresebb és elegánsabb lett, a tágas és kényelmes utastér kivitelezése is nívósabb, mint korábban, a 20-szelepes multijet dízelmotor pedig igazi túraautót faragott belőle.

A meghatározó autógyártók évek óta alkalmaznak korszerű turbódízelmotorokat, és a dízelautók iránt már nagyobb a kereslet, mint a benzinesek iránt. Ezt a Honda sem nézhette tétlenül, így évekkel a versenytársak után kifejlesztette első saját dízelmotorját. Megérte kivárni: az i-CTDi motor új mércét állít a kategóriában.

Kiszélesített, leültetett kompakt karosszéria, sziklaszilárd futómű, direkt kormányzás és egy V6-os, 250 lóerős benzinmotor. Röviden ez jellemzi az Alfa Romeo 147 GTA-t, amely az olasz márka legsportosabb és legélvezetesebben vezethető modellje.

Sokakat nem győzött meg eléggé a 138 lóerős Peugeot 206 GTi, a gyár ezért némi késlekedés után úgy döntött, hogy a háromszoros ralivilágbajnok 206 WRC nyomán kifejleszti a 180 lóerős RC-t. Ez az autó már hozza a hamisítatlan GTi-érzést, s nem is nagy anyagi áldozat árán.

A Toyota Prius a világ első sorozatgyártású hibridautója. Bemutatása, azaz 1997 óta 140 ezer darab talált gazdára belőle világszerte. A második generációs Prius tetszetősebb, fejlettebb és egy mérettel nagyobb elődjénél. S noha a legtisztább üzemű jármű a planétán, vezetése nem unalmas.

Hatalmas méretei ellenére személyautónak számít a VW T5-ösön alapuló új Multivan, amely sok ember szállításának minden eddiginél kényelmesebb és gyorsabb formáját kínálja. Különleges megoldásaival, extra szolgáltatásaival, főúri kényelmével még a rutinos tesztelőket is elkápráztatja.

A négykarikás ingolstadti gyár a márka minden tudását belerakta az új Audi A6-osba, a nemzedék első, impozáns tagjának megtervezésébe. A limuzin alig kisebb az A8-asnál, de kényelme, szolgáltatásai és dinamikus menettulajdonságai is csak hangyányit maradnak el a csúcsmodellétől. Nehéz hibát találni benne.

A Fiat Stilóval az olasz konszern nagy szeletet szeretett volna kihasítani az európai kompakt autók piacából, ám az alsó-középkategóriás típus nem tudta megismételni a Bravo/Brava páros sikerét. Nem értjük, miért, hiszen formája mindenkinek "bejön", és az egyik legjobb ár-érték arányú autó a szegmensben.

Először nálunk járt a Peugeot új középkategóriás modellje, a 407-es hathengeres csúcsváltozata. A 406-os utódja igazi luxusautó, legfőbb attrakciója mégis a lehengerlő formája. A 407 szedán olyan, mintha feltűnési viszketegségben szenvedne.