Az elöregedő lakosság következtében a felosztó-kirovó elven működő állami nyugdíjrendszerben egyre kevesebb aktív korúnak kellene eltartania az egyre több nyugdíjast. Ez nyilvánvalóan lehetetlen, ezért is jöttek létre '97-ben a nyugdíjrendszer második pilléreként a magánnyugdíjpénztárak. Az eltelt 12 évben a nyugdíjpénztári rendszer folyamatosan alkalmazkodott a változó környezethez: megjelent a választható portfóliós rendszer, a központi bevallási-beszedési rendszer, az elszámoló egységes nyilvántartás és időnként - a rendszer indulásakor kellő körültekintés nélkül belépett pénztártagok érdekében - megnyílt a TB rendszerbe történő visszalépés lehetősége. Jelenleg a járadékszabályozási és az intézményi reform kérdései váltak aktuálissá.
Nagy Csaba, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke hangsúlyozza: „A jelenlegi pénztári intézményi forma alkalmas a nyugdíjpénztári befizetések kezelésére, de tekintettel arra, hogy 2013-ban, a felhalmozási időszakot követően elindulnak a magánnyugdíjpénztári járadékszolgáltatások is, meg kell teremteni annak intézményi és szabályozási feltételeit. Nem arról van tehát szó, hogy a jelenlegi magánnyugdíjpénztári rendszer működésképtelen lenne vagy, hogy annyira katasztrofális helyzetben van, hogy átalakítás nélkül nem tudnak tovább működni. Mindannyian terveztünk azzal, hogy a kifizetési időszak közeledtével a járadékszolgáltatás jogszabályi és intézményi hátterét is ki kell alakítanunk, a megfelelő szolvencia tőke háttérrel meg kell teremtenünk a járadékszolgáltatás biztonságos működését. A magánnyugdíjról és intézményeiről szóló jelenlegi előterjesztés előkészítése szakértők bevonásával történt. A jogszabálytervezet tartalmáról és részleteiről jelenleg is zajlik az egyeztetés a pénztári szféra és jogszabály alkotók között."
A kötelezően előírt nyugdíjcélú befizetések mellett a hazai nyugdíjrendszer kiegészítő elemeket is tartalmaz: az úgynevezett harmadik és negyedik pillért. A magánnyugdíjpénztárakhoz hasonló funkciót töltenek be '93 óta - a jelenleg harmadik pillérként - működő önkéntes nyugdíjpénztárak. Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében a magánszemély egyénileg döntheti el, hogy csatlakozik-e egy önkéntes nyugdíjpénztárhoz és azt is, hogy mekkora havi megtakarítással járul hozzá nyugdíjas éveinek biztonságához. Negyedik pillérként jelen vannak a rendszerben a hosszútávra szóló biztosítási konstrukciók és 2005 óta az úgynevezett nyugdíj-előtakarékossági számlák.
Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára elmondta: „Ma Magyarországon, annak ellenére, hogy évről évre nő a lakosság pénzügyi tájékozottsága, még mindig alacsony az egyes megtakarítási eszközöket ismerők aránya. A Stabilitás Pénztárszövetség elkötelezett a pénzügyi kultúra fejlesztésében, az öngondoskodás és az öngondoskodást elősegítő megtakarítási eszközök népszerűsítésében. A nyugdíj-előtakarékossági számla nem vetélytársa az önkéntes pénztári megtakarításoknak, sokkal inkább partner az öngondoskodás fejlesztésében." A főtitkár asszony továbbá hozzátette: „A jelenlegi nyugdíjpénztári rendszer, a működési hatékonyságát növelő módosítások mellett, alapjaiban stabilan működik; ráadásul a tavalyi kedvezőtlen hozamadatokat követően a jelenleg kiemelkedő pénztári teljesítmények is alátámasztják, hogy a nyugdíjpénztári megtakarítások hosszú távon biztosítják a nyugdíjas évek anyagi biztonságát."
