A Pénzügyminisztérium vélhetően az Index hírportálon hétfőn megjelent írására reflektált, amely szerint "a kormány néhány hét alatt szépen lemondott százötvenmilliárd forintnyi tartalékról, ezzel a jövő évi büdzsében a kockázatokat ellensúlyozni hivatott puffer a felére ment össze. Az elmúlt hetekben rendesen megcsapolta a 2010-es költségvetésbe betervezett tartalékokat a szocialista lobbi és a közszféra szakszervezete". Az Index még emlékeztetett arra, hogy  szeptember közepén beterjesztett költségvetési javaslatban a kormány - összesen négy jogcímen - 311 milliárd forintnyi tartalékot épített be, azzal a céllal, hogy ha rosszul alakulnak a dolgok  - a tervezettnél kevésbé jönnek az adóbevételek,  a vártnál nagyobb hozamok miatt többet kell az államadósság törlesztésére fordítani -, a tartalékokból akkor is ellensúlyozni lehessen az elmaradó bevételeket vagy a túlszaladó kiadásokat.

A kormány folytatja az elmúlt évek gyakorlatát: a jövő évi költségvetés tervezete a szokásos általános tartalékon kívül egyéb tartalékokat is tartalmaz a kockázatok kezelésére, az előre nem látható folyamatok esetleges negatív hatásainak ellensúlyozására, hangsúlyozta a Pénzügyminisztérium.

A tartalékok formái

A PM szerint a tartalékok között meghatározó a stabilitási tartalék, amely a tervezetben közel 80 milliárd forinttal szerepel (ennek nagysága az ez évi költségvetésben 78 milliárd, a 2008. éviben központi egyensúlyi tartalék néven 20 milliárd, a 2007. éviben 50 milliárd forint volt). Az ez évi költségvetést eleve zárolt fejezeti egyensúlyi tartalékkal fogadta el az Országgyűlés, így a költségvetési fejezetek az előző évhez képest nem kaptak lehetőséget a részleges felhasználásra sem. A jövő évi költségvetésbe azért nem került bele a fejezeti egyensúlyi tartalék, mert annak fel nem használásával már a tervezéskor eleve számolt a kormány, a zárolásokat a bázisba építette - magyarázta a Pénzügyminisztérium.

A korábbiakkal ellentétben a jövő évi költségvetés tervezetében egy új tartalékelem is megjelent, ez pedig a kamatkockázati tartalék, amely 50 milliárd forintot tesz ki. Ez arra szolgál, hogy ha a válság miatti kamatkockázatok növekednének, akkor annak kiadásait legyen honnan finanszírozni - állítja a közlemény.

A korábbi évekhez hasonlóan most is szerepel a tervezetben céltartalék. Ez azonban, ahogy az elmúlt években, úgy most sem igazi tartalék elem - olvasható a dokumentumban. Ez a forrása azoknak az egyes már tervezett, így szükségszerűen megtörténő intézkedéseknek, így például a közszféra bérkiegészítése, vagy egyéb további döntések, amelyek a költségvetési tervezet benyújtásakor még nem születtek meg, mivel nem zárultak le az érdekegyeztető tárgyalások, de az ezzel kapcsolatos kiadásokat valamilyen formában már indokolt figyelembe venni - tudatta a PM.

A közlemény szerint így tévedés a jövő évi költségvetés parlamenti elfogadásának menete során a céltartalékot érintő javaslatokat úgy értelmezni, hogy azok nagymértékben "olvasztanák" a kockázatok kezelésére szolgáló tartalékok szintjét. A jövő évi tényleges költségvetési tartalékok az idei év és a korábbi évek tartalékainak mértékét is meghaladják - olvasható a PM közleményében.