Európa szerte a politikai elit 48%-a gondolta úgy, hogy a lobbizás pozitívan járul hozzá a demokratikus folyamatok működéséhez. Az eredmények jelentős mértékben magasabbak voltak Magyarországon és Olaszországban, ahol a felmérésben résztvevők 67%-a gondolta úgy, hogy a lobbizás jótékony hatású, ugyanakkor Lengyelországban a politikai vezetők csupán 3%-a lát pozitívumot a lobbizásban.
„A különböző európai országokban működő rendkívül változatos politikai csoportosulások merően eltérően gondolkodnak a lobbizás közvetlen jelentőségéről és a lobbisták működéséről országaikban." - mondta Jeremy Galbraith, a Burson-Marsteller vezérigazgatója Brüsszelben, a tanulmány ismertetése kapcsán. „Ez a tanulmány nagy segítséget nyújt a hatékony lobbi-módszerek elsajátításához, és nagyszerű útmutatónak bizonyul az európai politikusok és tisztviselők lobbizással kapcsolatos nézeteiről. A felmérés egyúttal rávilágít arra a lobbistákkal kapcsolatos elvárásra, hogy transzparensen működjenek."
Nyílt lobbistákat a tisztviselők kedvelik
„A felmérés betekintést nyújt a lobbistáknak a leghatásosabb módszerekbe és a legígéretesebb kommunikációs csatornákba: rámutat, hogy a tisztviselők a saját területükön belül a nyílt és célzott üzenettel rendelkező lobbistákat kedvelik. Ez megnyugtat engem és remélem, hogy a nyilvánosságot is." - mondta a tanulmány eredményeinek ismertetésekor jelen lévő Siim Kallas, az Európai Bizottság alelnöke, egyúttal az adminisztratív ügyekért, a pénzügyi ellenőrzésért, és a csalás elleni fellépésért felelős biztosa.
Ez a negyedik lobbizással kapcsolatos Burson-Marsteller felmérés, amely már 15 európai országra terjed ki, továbbá magába foglalja az előző három beszámoló során az Európai Uniót reprezentáló brüsszeli intézményeket is. A tanulmány több mint 500 interjún alapul, amelyeket a Burson-Marsteller, illetve hat európai tagországban partneri megbízásából a Penn, Schoen & Berland (PSB) készített 2009. február és 2009. július között. Az interjúk 18 kérdésből álltak, amelyekkel a tisztviselők lobbizással és lobbistákkal kapcsolatos észrevételeit vizsgálták. Az interjúk online, telefonon és élőben folytak politikusokkal, a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament képviselőivel, a nemzeti kormányzati szervek és európai szervezetek rangidős tisztviselőivel.
A görögök szerint nem (annyira) fontos a nyíltság
A felmérés egyik fő témája a nyíltság. A tanulmány résztvevőinek 64%-a alapkövetelménynek tartja, hogy a lobbisták érthetően ismertessék saját maguk és az általuk képviselt csoportok (iparági, vagy civil szervezetek) érdekeit. A legtöbb nemzetközi és európai uniós szabályzat hivatalosan is előírja ezt a lobbistákkal szemben felállított követelményt. Ugyanakkor a felmérés eredményei ezzel kapcsolatban is országtól függően más-más képet mutatnak. Például Spanyolországban a résztvevők csupán 26%-a tartotta a nyíltságot alapkövetelménynek, míg ez a szám Görögországban elérte a 86%-ot is.
A felmérés azt is egyértelműen kimutatta, hogy a gazdaság területeit képviselő iparági lobbisták minden téren sikeresebbek a civil szervezeteknél. Ez alól csak a fogyasztói termékek, valamint az élelmiszeripari ágazatok jelentenek kivételt, amelyeknél mindkét típusú lobbi hasonlóan hatékonynak bizonyult. Az eredmények azt mutatják, hogy a kereskedelmi egyesületek számítanak a legsikeresebb lobbista csoportnak, amelyeket a szakszervezetek és a cégek követnek a hatékonysági rangsorban. A civil szervezetek a negyedik helyet foglalják el közvetlenül a public affairs tanácsadók előtt.
