A Coface Hungary legfrissebb elemzése szerint 2009 első kilenc hónapjában 36 százalékkal nőtt a fizetésképtelenséggel kapcsolatos hazai cégeljárások száma. E tekintetben a csúcsot 2009 évvégére esetleg 2010 évelejére várja a Coface.
Fizetésképtelenségi eljárások száma
| Csőd | Felszámolás | Végelszámolás | Összesen |
2009. (1-9 hó) | 58 | 10 826 | 9 735 | 20 619 |
2008. (1-9 hó) | 12 | 8 096 | 7 090 | 15 198 |
2007. (1-9 hó) | 17 | 7 250 | 6 473 | 13 740 |
2006. (1-9 hó) | 14 | 6 996 | 4 024 | 11 034 |
A felszámolási eljárások száma 34%-kal, a végelszámolások száma pedig 37%-kal növekedett meg. Már a tavalyi évben a válság kitörése előtt látható volt, hogy egyre több céget zárnak be a tulajdonosok, így hát nem csoda, hogy a végelszámolások növekedési üteme tovább növekedett, ami valójában jelenthetne némi reményt a piac tisztulására, hiszen ezek a megszűnő vállalkozások nem hagynak maguk után tartozást, ám gyakorlatilag a vizsgált időszakban több céget jegyeztek be, mint ahány megszűnt.
Némi változás mutatkozik az „igazi csődeljárások" számát tekintve, amelyek a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására irányulnak. Az év első kilenc hónapjában az eljárások száma többszöröse az előző éveknek mégis ez az arány jóval elmarad más országokhoz képest. A Coface véleménye szerint a szeptemberben hatályba lépett új csődtörvény még nem érezteti a hatását, hiszen a csődeljárások száma még mindig csekélynek bizonyul a felszámolási és végelszámolási eljárásokhoz képest, komolyabb hatása a jövő évre várható. A szabályozásnak még nem volt ideje megmutatni magát, még nem tudhatjuk, hogy mennyire alkalmas a kívánt cél elérésére, illetve arról sincs tudomásunk, hogy mely elemei teremtenek lehetőséget a visszaélésre. A jogszabályi határidők miatt komolyabb konklúziót legkorábban csak a jövő évben fogunk tudni levonni. Az viszont már most nyilvánvaló, hogy az életbe lépett szabályozás jóval nagyobb felkészültséget, részvételt, és komolyabb anyagi ráfordítást fog igényelni a hitelezőktől - állítja dr. Czibor Zsolt a Coface Hungary jogásza.
Kereskedelem, építőipar, turizmus
A magyar gazdasági szektorok közül a leginkább veszélyeztetett továbbra is a nagykereskedelem és kiskereskedelem minden formája, különösen az élelmiszeripari valamint a textilipari termékek kereskedésével foglalkozó vállalatok vannak nagy bajban, valamint az építőipar, de az acélkereskedelemmel és a turizmussal kapcsolatos iparárak is beléptek a problémás szektorok körébe.
A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is építőipari és kis-, illetve nagykereskedelmi cégek érintettek, az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 24%-át kereskedelmi vállalkozások tették ki, ezen belül is a legnagyobb számban az élelmiszeripari termékek kereskedelmével foglalkozók voltak a legnagyobb számban érintettek. További 20%-át építőipari cégek ellen kezdeményezték az év első kilenc hónapjában. Bár még mindig a legtöbb eljárást az építőiparban regisztrálják, meg kell jegyezni, hogy az elmúlt időszakban jelentős tisztulás ment végbe. Ezek mellett az eljárás alá vontak között a turisztikában, az ingatlangazdálkodási valamint a gépjárműiparban tevékenységet folytató vállalkozások vannak nagy számban.
Fizetésképtelenségi eljárásokban legtöbbször érintett iparágak (2009. első kilenc hónap)
Ágazat | Eljárások száma | Fizetésképtelenségi arány |
Építőipar | 4 068 | 19,73% |
Kiskereskedelem | 2 851 | 13,83% |
Nagykereskedelem | 2 247 | 10,90% |
Turizmus és vendéglátás | 1 280 | 6,21% |
Ingatlangazdálkodás | 1 242 | 6,02% |
Gépjárműipar | 924 | 4,48% |
Elektronika és számítástechnikai tevékenység | 714 | 3,46% |
Fuvarozás | 612 | 2,97% |
Nyomda és kiadói tevékenység | 569 | 2,76% |
Acél és fémipar | 402 | 1,95% |
Mezőgazdaság | 376 | 1,82% |
|
|
|
Országos átlag | 20 619 | 100,00% |