A 18 perces interjúban Soros azt mondta: az amerikai fogyasztó, akinek költekezésétől az amerikai gazdaság teljesítményének több mint 70 százaléka függ, huszonöt éven át többet költött, mint amennyit keresett. Ez akár folytatódhatott is volna, mivel Kína és az "ázsiai tigrisek" készséggel finanszírozták volna az amerikai folyómérleg-deficitet az Egyesült Államokkal szembeni folyamatos többletükkel, ám az amerikai fogyasztó mára túlzottan eladósodottá vált, és vissza kell fognia kiadásait.
Soros György szerint a piaci fellendülést jelenleg az a remény hajtja, hogy "ez a válság is olyan, mint a korábbiak", és a kilábalás V-alakú pályát követ - vagyis a meredek visszaesés után egyenes vonalú növekedés indul. Az üzletember azonban kijelentette: lehet, hogy téved, de ebben nem hisz, mivel nem látja, hogy mi lehetne a forrása a növekedésnek az amerikai gazdaságban.
Általános bizalomhiány
Soros György - aki hétfőtől, a Közép-európai Egyetem (CEU) szervezésében előadássorozatot kezd a Magyar Tudományos Akadémián az általa kidolgozott reflexivitás-elméletről, valamint annak gazdasági-társadalmi alkalmazásairól - a dollár gyengeségéről a Financial Timesnak azt mondta: általános a bizalomhiány a valutákban, és a befektetők a reálkonstrukciók felé mozdulnak.
A dollár jelenleg "nagyon gyenge valuta", de ez bizonyos mértékig nagyon hasznos is, mivel az amerikai fogyasztó többet takarít meg és kevesebbet költ, így az export lehet az amerikai gazdaság kiegyensúlyozásának módja. Ezért a dollár rendezett körülmények között zajló leértékelődése valójában kívánatos folyamat - tette hozzá Soros.
Kevésbé kívánatosnak nevezte ugyanakkor, hogy a Wall Street egyes nagybankjai az "államtól kapott ajándékból" - vagyis a költségvetési tőkepótlásokból - folyósítanának prémiumokat a bankároknak, mert ez jogosan kelt ellenérzést az adófizetőkben. A bankári prémiumok ügye komoly feszültségeket szít Nagy-Britanniában is, különösen azóta, hogy több brit nagybankot csak részleges államosítással lehetett megmenteni az összeomlástól.